Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-05-17 / 20. szám

Magyarország oknyomozó toiténete, tekintettel az alkotmány fejlődésére, i) egyetemes történet, folytonos' tekintettel a művelődésre, k) mennyiségtan, 1) természettan és vegytan, m) mennyiségtani és természettani földrajz s a geologia elemei, n) testgyakorlás. 6. §. Mint rendkívüli tantárgyak a gymnasiumokban az önként vállalkozóknak taníthatók: a) valamely hazai nyelv a vidék szüksége szerint, h) francia nyelv, c) angol nyelv, d) olasz nyelv, e) rajz (a felső 4 osztályban), f) gyorsírás, g) műének. 7. §. A reáltanodák, rendes tantárgyai: a) hit-és erkölcstan, b) a tannyelv és irodalom s a hol ez nem a magyar: c) a magyar nyelv és irodalom, d) németnyelv és irodalom, e) francia nyelv (az 5-ik osztálytól kezdve), f) bölcsészeti előtan (logika) a 7-ik osztálytól kezdve, g) földrajz (hazai és általános), h) magyarország történetea felsőbb osztályokban oknyomozólag, s tekintettel az alkotmány fejlődésére, i) egyetemes történet, folytonos tekintettel a művelődésre, k) természetrajz és geologia, 1) természettan, m) mennyiségtani és természettani földrajz, n) vegytan, o) ábrázoló mértan, p) rajzolás, r) a nemzetgazdaság elemei (a 7-ik és 8-ik osztályokban), s) szépírás, t) testgyakorlás. 8. §. Mint rendkívüli tantárgyak a reáltanodákban az önként vállalkozóknak taníthatók: a) valamely hazai nyelv, b) latin nyelv, c) olasz nyelv, d) angol nyelv, e) vegyelemzés. f) mintázás, g) gyorsírás, h) műének. 9. §. Az 5. és 7. §-ban elősorolt rendes tantárgyak az illető tanodák minden növendékére nézve kötelezők; kivételkép azonban a gymnasiumokban a rajzolás, s mindkét nemű középtanodában a szépírás és testgyakorlatok valamely testi fogyatkozás miatt elengedhetők-A rendkívüli tantárgyak a rendes tanórákon kivül adatnak elő. Ezek tanulására csak az önkényt vállalkozó s magukat beírató tanítványok kötelezhetők. 10. §. Az egyes tantárgyakban elérendő célt időről időre a közoktatásügyi minister határozza meg. A hit- és erkölcstan tanítása iránt az illető egyházi hatóság intézkedik, de a tantervet csupán a minister jóváhagyásával állapithatja meg; továbbá a tanítás oly egyén által, kit a minister elfogadott, az állami intézet helyiségében, vagy az illető egyház helyben levő nyilvános tanintézetében eszközölhető, s csak rendkívüli esetben történhetik a minister engedélyével másutt. 11. §. A gymnasiumokban és reáliskolákban a tanítás szakrendsi.er szerint történik ; még pedig az alsó osztályokban szakcsoportositás, a felsőbbekben pedig tiszta szaktanitás utján. 12. §. Mind a gymnasium, mind a reáliskola legalsó osztályába csak oly növendékek vétetnek fel, kik felvételi vizsgálaton igazolják, hogy van oly mérvű képzettségük, minőt az elemi iskola alsó négy évi tanfolyamában kellett megszerezniök. A felvételi vizsgálat részleteit a közoktatásügyi minister külön szabályzatban állapítja meg. 13. §. Felvételi vizsgálatot tartoznak letenni azon tanulók is, kik gymnasiumból vagy polgári iskolából reáliskolába, úgyszintén, kik reáliskolából vagy polgári iskolából gymnasiumba akarnak átmenni. Továbbá szintén felvételi vizsgálat alá vehetők azon növendékek, kik oly nyilvános gymnasiumból vagy reáliskolából jőnek, melyben akár a tanterv, akár az egyes osztályokban tanított tárgyak, avagy a tanított ismeretek mérve eltér azon intézet tantervétől, melybe a növendék felvétetni óhajt. 14. §. A felvételi vizsgálatot azon közép'anoda tanártestülete tartja, a mely középtanodába a növendék fel akar vétetni, s ugyanezen tanártestület határoz a felvétel fölött is. Ezen vizsgálatért dij nem fizettetik. 15. §. A jelen törvényben megállapított felvételi kellékeknek megfelelő bármely ifjú rendes tanulóul a jelentkezés sorrendjében beveendő, kivévén azon esetet, ha a felveendő tanuló ragályos betegségben szenved, vagy ha az elutasítás kimutathatólag helyszűke avagy az illető osztály tulteltsége miatt történik a j den törvény értelmében. 16. § Más gymnasiumból vagy reáliskolából jövő növendékek csak akkor vétethetnek fel a következő osztályba, ha az általuk elhagyott tanintézet bizonyítványával igazolják, hogy a közvetlenül előzött osztályban kielégítő sikerrel tanulták legalább is azon tantárgyakat, melyek kötelezett tantárgyak abban az intézetben is, hova fölvétetni óhajtanak. Egyik tanintézetből a másikba való átlépés rendesen csak a tanév első vagy második felének kezdetén történhetik. 17. §. Minden gymnasiumban és reáliskolában rendszerint csak rendes tanárok alkalmazandók. Tanerők hiányában azonban kivételesen helyettes tanárok is alkalmazhatók oly feltétellel, hogy két év lefolyása alatt a tanári vizsgálatot letegyék, különben állomásukon továbbra meg nem hagyatnak. A rendes tanárok száma bármely középtanodai intézetnél az abban fennálló osztályok számánál kisebb nem lehet. 18. §. Rendes tanárokul Cáak oly egyének alkalmazhatók, kik a közoktatásügyi minister által kinevezett középtanodai tanárvizsgáló bizottságok valamelyike előtt sikerrel állották ki a képesítő vizsgálatot, s igy oklevelet nyertek. Ily tanárvizsgáló bizottságokat a minister a hazában levő oly nyilvános főtanodáknál szervezhet, melyekben a törvénynek megfelelő bölcsószet-természettudományi tanszak és középtanodai tanárképezde van. A kik azonban e törvény hatályba lépte előtt nyilvános reáliskolában vagy gymnasiumban már mint rendes tanárok legalább öt évig szolgáltak, ha egyszersmind elöljáróságuk bizonyítása szerint hivatásuknak, képzettségüket tekintve is, kellően megfelelnek, e képesítő vizsgálat alól felmenívék. A többiek 3 év lefolyása alatt tartoznak a vizsgálatot letenni. 19. §. A tanárképesités módját, a vizsgáló bizottságok szervezetét és hatáskörét a vallás- és közoktatási minister szabályrendelet utján állapítja meg. 20. §. Hogy a külföldön nyert tanári oklevelek mennyiben tekintetnek a belföldön is érvényeseknek, a