Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1874-05-17 / 20. szám
beri gyarlóságból esett hibáért valakit végkép egész életére, tán számos családjával együtt szerencsétlenné tegyünk. A régebbi időben ugy sújtották az ilyeueket, hogy degredálták ; a gyülekezet panaszának is elégtétetett, de meg a bűnös pap se lett végkép megölve: a kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt. Kár volt a választási tőrvények alkotásánál ilyen esetre is nem gondolni; mert a felbujtogatott, rágalmakkal elámitott nép bizony hamar hajlandó a kis dolgot nagygyá fújni s bezárni a templomot papja előtt, azt elitéi ni, kihúzni, kivált ha tudja, hogy senkise bántja érte, pedig „egy túróért egy macskát nem kell agyonütni."! Azt azonban örömmel constatálhatom, hogy az ujabb időben, mióta a papokra olyan nagyon rájár a rúd, nagyon kevés botrány fordul elő. Régebben a papra napirenden volt a panasz : „maga részeges, felesége táncos" ; az ujabb időben csak ilyenforma panaszok forognak a tractuson : egyhelyütt a pap földjót elszántották, másutt nem akarják szántani; a legelő-illetéket, mit az úrbéri tőrvény itélt, elvették, másutt a pap vékáját elvágták, boros mértékét kisebbre vették, szóval a nóp fizetni nem akar; ha most még erkölcsi hibákat is tudna rásütni papjára: irgalom nélkül kihnzná. Az a fő hiba inkább, hogy az idevaló nép egyházi felsőbbséget ismerni épen nem akar; maga a felséges nép! akar vádló, tanú és biró, sőt végrehajtó is lenni egy személyben. Boross ur szigorú igazságosságát ón is pártolom : lakoljon a bűnös pap érdeme szerint, de lakoljon ám a bűnös hallgató is! Legyen igazság minden részre! Ami végezetre a „Ludas Matyi" ba való irkálást illeti, t. Boross ur megnyugtatására kötelességemnek ismerem kijelenteni, hogy a Karakán Marcik nem a papok és egyáltalán nem az egyházi rend soraiból kerültek ki. Ezt hitelesen ón jelenthetem ki, mert a „Ludas Matyi"-uak egy ideig én is munkatársa voltam, s a munkatársakat ismertem. Boross ur cikke itt legélesebb és leghegyesebb; ezért már egész anathemát kiált reánk. Pedig ugy tudom, hogy szabad sajtó alatt élclapba irni nem tartozik a halálos bűnök közé. Hát Boross ur nem irt éle lapba ? ! Én ugy tudom, hogy egykor nagy élvezettel olvastunk a „Bolond Miská"-ban szellemdus cikkeket, melyekről azt mondta az ismerős világ, hogy B. ur tollából folynak ! Vagy talán ha a „Borsszem Jankó "-ba irtunk volna a „Ludas Matyi" helyett, nem is érdemelnénk oly erős szemrehányást ? ! Én igenis irtam verseket a „Ludas Matyi"-ba Kondor Marci név alatt, g amit irtam, megírtam, nem szégyenlem sajátomnak elismerni. Politikai pártirány volt igenis, de erkölcstelenség nem volt egy betűmben sem ; most is ki merném újra nyomatni. Hogy mások milyen irányú és alakú munkákat irtak oda, arról felelősek mi nem lehetünk, épen ugy mint az országúton járó nem lehet a másikról felelős, aki az országúton jár, habár ae a másik erkölcstelen is. Egy nyilt közlöny pedig nagyon hason üt egy nyilvános országuthoz. „In te est pernicies tua Israel"! Nem a papokban, nem a levitákban, hanem az, Izrael népében van az ő romlása!! Kemény nyakú Izrael megveti az ur igéjét, és megkövezi prófétáit. Nem mondom ón azt, hogy szó nem fér hozzánk, hogy tökéletesek vagyunk; de igenis a nagyobb hiba az újkor intézményeiben van, a külviszonyokban rejlik, de ón kétségbe esve jövendőnk felől nem vagyok; a zavart idő hozta ránk ezt a járványt, ugyhiszem ha magunk is iparkodunk, majd az idő is segit. Nagy Ignác, rbf. lelkész. ISKOLAÜGY. Törvényjavaslat a gymnasiumi és reáliskolai oktatásról. ( képviselőház tanügyi bizottságának szövegezépe.) I. Fejezet. Osztályozás. 1. § A gymnasiumok kiválóan az egyetemre, a reál. iskolák kiválóan a műegyetemre előkészítő középtanodák. 2. §. E középtanodik vagy az állam által fentartott állami, vagy testületek, hitfelekezetek, társulatok avagy magánosok által fentartott nem állami intézetek; ez utóbbiak viszont nyilvános vagy magántanodák. 3. §. Mindazon középtanodai intézetek, melyek a vallás- és közoktatásügyi minister kezelése alatt levő alapokból tartatnak fenn, avagy királyi adomány fejében szerzetrendek által láttatnak el, avagy általában, a melyek jelenleg az ország közoktatási kormányának közvetlen vezetese és igazgatása alatt állanak : a törvényhozás ez ügyben intézkedéséig továbbra is a közoktatásügyi minister rendelkezése alatt maradnak, egyéb állami tanintézetekkel egyezőn szervezendők, s a jelen törvénynek az állami intézetekről szóló határozatai (a meunyiben e törvényben kivétel nem tétetik) reájuk vonatkozólag is érvényesek. II. Fejezet. Az állami gymnasiumok s reáliskolák szervezete. 4. §. Mind a gymnasium, mind a reáltanoda nyolc osztályból s ugyanannyi évfolyamból áll. Kivételesen nem teljes ily középtanodák felállítása is megengedhető, melyek azonban négy osztályuaknál kisebbek nem lehetnek. 5. §. A gymnasium rendes tantárgyai: az alsó négy osztályban: a) hit- és erkölcstan, b) tannyelv, s a hol az nem a magyar, ott c) a magyar nyelv, d) latin nyelv, e) német nyelv, f) földrajz, (hazai és általános), g) magyarország története, h) mennyiségtan, i) természetrajz, k) rajzolás, 1) szópirás, m) testgyakorlat. A felső négy osztályban : a) hit- és erkölcstan, b) latin nyelv és irodalom, c) görög nyelv és irodalom, d) a tannyelv és irodalom s a hol ex nem a magyar, e) a magyar nyelv és irodalom, f) német nyelv és irodalom, g) bölcsészeti előtan (logika és embertan, a lélektant is beleértve) a 7-ik osztálytól kezdve, h)