Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-01-11 / 2. szám

az embernek az életben szüksége van. Innen kiindulva minden classicust száműzött. Szerinte a földművelés sokkal szükségesebb mint Cicero minden munkáinak ősmerése. A latin nyelvet csak a pandectákért, a görögöt az uj testamentomért vélte szükségesnek tanitani. Basedow tehát egy lépéssel tovább megy s alapelve a gymnasiumok első definitiojánál több tekintetet érdemel ugyan, de a gyakorlati kivitelben az előbbi iránynyal merőben ellenkező szélsőségbe jutott. Következménye e rendszernek az lön, mintNágelsbach helyesen jegyzi meg: hogy a gymnasiumok a természetellenes eklektieismusnak lettek torzképei. Ez állapot nem tarthatott sokáig. A classicismus jogát hatalmasan követelte vissza minden értelmesebb ember. Az irány tehát változott ujolag. Általános nézet lőn, hogy a gymnasiumnak a lelket kell tisztán és helyesen alakítani. A gyakorlati hasznosság tekintetet sem érdemel. A léleknek az exercitatio mentis által az ösmeretek orgánumává kell alakíttatni. Az ily irányú felfogás, habár nem is teljesen, de az ember énjéhez nagyobb mértékben volt illő, mint a fentebbi csakis a külsőségre vonatkozó gyakorlati philantropismus. A latin és görög nyelv mellett különböző tananyagokra lön:, tekintet, melyek, mint eszközök, a lélek többoldalú fejlődését elősegiték. Mindeddig azonban határozott és rendszeres fejlődésnek nem látjuk nyomait. Az első ilynemű intézmény e század második tizedében születik Berlinben. 1812-ben a porosz kultusminister Schukman egy körrendelete parancsolja, hogy Poroszország minden lyceuma paedagogiuma, collegiuma és latin oskolája a gymnasiumi gyűnevezet alá helyeztessék. Ezt követi Schüwern államtanácsos és Humboldt osztályfőnöknek, a fensőbb oskolák rendezését tárgyazó „szervezeti javaslata", mely azonban számos javítás után csak 1816-ban lett teljesen megállapítva. *) *) E szervezet szerint egy teljes gymnasiumnak 6 osztálylyal kellett birni. E hat osztályt alkotá a három képzettségi alsó, k ö z ó p és fel8jő fokozat. ' Mindhárom" két-két osztálylyal. A 6-ik, 5-ik és 4-ik g. osztályban a növendékek törvény szerént 1—1 évet köteleztettek tölteni, a 3-ik és 2-ikban 2—2 évet, az 1-sőben 3 évet. A latin nyelvre a 6-ik és 5-ik g. osztályban hetenként 6 óra, a többiekben nyolcz] óra volt rendelve. A görög nyelvre a 4-ik és 3-ik gymnb. 5—5, a 2-ik ós 1-sőben 7—7 óra állapíttatott meg. A német nyelvre a 6-ik és 5-ik osztályra 6-6, minden többire 4—4 volt kiszabva. A mathematicára minden osztályra 6. A természettudományokra 2. Vallástanra 2. Földrajz ós történelemre minden osztályra 6. Az ének, rajz ós szépírásra, a két elsőt kivéve, kettő volt határozva a többiben. M egjegyzendő, hogy a fokozati emelkedés ugy akkor mint ma^is a poroszországi gymnasiumokban, a mieinkkel a merőben ellenkez5 volt. A mi 1 ső gymn. osztályunk a poroszországi 6-iknak felel meg a mi 2-dik g. osztályunk a porosz 5-ikknek s igy tovább-Az 1816-iki szervezés szerént a francia nyelvnek nincs nyoma még a gymnasiumi tantárgyak között. Szükségét nem látták, mivel általános nézet volt, hogy e három classicus nyelv, a latin, görög ós a német semmi kívánni valót nem hagy fen. E szervezés 1837-ig mi változáson sem ment keresztül. 1837-ig is csak annyit látunk, hogy a franczia nyelv a rendes studiuraok sorába felvétetett, l-ső, 2-dik és 3-dik osztályba hetenként 2—2 órával. 1837-től egész 56-ig mi lényeges módosítást sem találunk. 56-ban is csak annyit, hogy a fraucia nyelv a 4-ik ós 5-ik osztályba is bevétetett s továbbá hogy a tanórák száma minden osztályban apadt kettővel. 1856-on innen Poroszország hatalmi állását minden tekintetben gyarapodni látjuk. A közélet minden terén reformot ós bámulatos emelkedést találunk. Az anyag a szellemmel egyenlő lépést tart. A katonai oskolák 1859-ben uj szervezetet nyernek. 60- és 61-ben több rendbeli conferentiák tartatnak, melyek a közoktatás tökéletesítését tűzék ki célul. E tanácskozásoknak azonban csak elvi eredményük volt, a mennyiben egyes kérdések felett a nézetek tisztultak. Bekövetkezett 1866. Poroszország a königrátzi nagy vívmányt közvetve, kiváló nevelési rendszerének köszönheté. Ezt a kormány maga is átlátta, s a következő 67-ik évben egész hévvel igyekezett nevelési rendszerét még kiválóbb mértékben tökéletesíteni. Emiitett év végén Berlinben a szövetséges államok küldötteiből alakult conferentia vetette meg szilárd alapját a ma fennálló gymn. rendszernek. A fensőbb oskolák e gyűlés által lettek osztályozva. Gymnasium, progymnasium, első- és másodosztályú reál iskola, fensőbb polgári iskola ós fensőbb privá intézet. Itt lett meghatározva teljesen a mai osztályok száma, a tanfolyam időtartama, a felveendő növendékek kor szeréuti osztályozása, a tanórák száma, a tanítók képesítése s az érettségi vizsgák szervezete stb. Szóval 1867 a 66-iki óv előnyeivel merőben ellenkező téren nyújtott nagy horderejű vívmányokat. Azon kérdés merül fel önként: mi tehát már jelenben a gymnasiumi nevelés czélja ?. mi az alapelv, melyet ma a gymnasiumi paedagogia által megvalósítani törekednek ? Wiese *) a következőleg fele] e kérdésre : a gymnasiumok közös feladata az ifjak vallásos és erkölcsi nevelését elősegítve, Őket a tudományos képzetség minden alapjaiban részeltetni. *) E gyűlés elnöke volt Dr. Wiese cultusministeri tanácsos Poroszország képviselője. Jelen voltak továbbá Szász Weimar, Mecl. Schwerin, Mecl.-Stretitz, Oldenburg, Szász- Meiningen, Braunschweig, Szász Altenburg, Anhalt, Schwarzburg, Beüss Schaumburg, Lippe, Lübeck, Bréma, Hamburg, Coburg, Gótba, Waldeck stb. Képviselői.