Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-03-01 / 9. szám

a népnek, ha kézzel foghatólag kimutatná előtte, hogy az ily heti két krajcár kamat többet visz el tőle, mintha a nyert 100 forintról 200 írtos váltót állított volna ki. Yagy ba hallgatója ellenvetésül felhozná, hogy igy apródonként könnyebb kifizetni, s ezt észre sem veszi az ember: igen jó alkalom kínálkoznék a népbank eszméjének kifejtésére s talán valósítására, a melynek előnye épen abban áll, hogy a legszegényebb ember is alig észrevehető heti adományok befizetésével egy kis tőkét gyűjthet magának. Éppen igy VÖgyünk a fényűzéssel is. Nagy bolondsága biz ez az embereknek, de mikor uralkodó mániává lesz, nagyon kevés sikert fejthetünk ki ellenében a templomi szószéken. Még egy Kálvinnak is, kinek korában pedig a kathedra európai nagyhatalom volt, csak a szigorú consistoriumok, s a legapróbb részletességekre is kiterjedő társadalmi törvények segítségével sikerült az elé gátat vetni, ma pedig a consistoriumok helyét e tekintetben tanúságos felolvasások, ismeretterjesztő olvasmányok, csípős éícek, s maró gúnyok pótolják; ezek által lehet népünket annyira a mennyire okosabb irányra vezérelni. Azért ha szabad újból tanácslólag szólanom, ám keressük meg az országos törvényhozást is, ha ezt egyházunk bölcsei célirányosnak látandják, de e mellett keressük meg minél gyakrabban a népet is, közötte is, kivülötte is a templom falainak, s a menynyire a viszonyok körülmények engedik, igyekezzünk annak ne csak lelki, de anyagi jólétéről is gondoskodni, ápoljuk, erősítsük benne a vallás-erkölcsi érzetét, de e mellett kisérjük figyelemmel a társadalmi élet teráni mozzanatokat is; hirdessük neki Krisztus evangeliBmá mellett, az uj kor evaogelioinát is, de az uj eszmék mellett éleszszük, elevenítsük fel keblében az ősi erényeket is; és világosítsuk fel, hogy hasztalan a hazaszeretet, a honfiúi lelkesültség, s a legidősebb alkotmány is, ha a hazát mi önön magunk eladjuk, ha azt egy vagy tiz, vagy száz holdanként inegenek kezére juttatjuk. Tegyünk, mig nem késő, mert bizony maholnap azt vesszük észre, hogy egyházunk önnön hanyagságunk folytán alá van aknázva minden oldalról. Megfogyva és anyagilag megtörve a felső osztály, meggyengitve a középosztály, koldusbotra juttatva az alsó osztály. FARKAS JÓZSEF. ISKOLAÜGY. A magyarhoni ág. hitvallású evangelikus középtanodák egyetemes értekezletének emlékirata a képv. ház tanügyi bizottságának 1874. febr. 9-dikén 457. sz. a. beadott gymnasiumi és reáliskolai törvényjavaslatára. *) Nagymélt. magyar királyi vallás- és közoktatásügyi Minister ur ! A magyarhoni -ág. hitv. evang. gymnasiumok egyetemes tanári értekezlete őszinte örömmel üdvözli Nagyméltóságodnak a hazai tanügy és tudományosság előmozdítására és fejlesztésére irányzott törekvéseit, annyival is inkább, mivel a protestantismus ós annak tanintézetei lételük alapjául, tekintik a haladást és tökéletesedést a nevelés, tanügy ós tudományosság terén. Éppen ezen nagy fontosságú ügy iránti élénk érdekeltségünk teszi kimagyarázhatóvá, hogy Excellentiád és a törvényhozás tanügyi politikáját beható figyelemmel kisérjük s honpolgári jogainknál fogva őszintén kinyilvánítjuk tapasztalásból merített, éretten megfontolt s jó szándékú észrevételeinket. S miután, tudomásunk szerint, az országgyűlés az 1874. febr. 9-kén 467. sz. a. beterjesztett gymnasiumi és reáliskolai törvényjavaslatot fogja tárgyalás alá venni, egyetemes tanári értekezletünk, a tanügygyei századok óta törvényesen foglalkozó egyházunk s fennálló számos tanintézeteink szempontjából az érintett törvényjavaslatra vonatkozólag következőkben terjeszti elő észrevételeit. Egyetemes tanári értekezletünk a fent érintett törvényjavaslatot általánosságban helyesli, mert a magyarhoni ág. hitv. evang. egyház mindenkor kész tanintézeteit a törvényhozás által meghatározott elvekhez alkalmazni, ha azokban helyes tanügyi és paedagogiai tételek ismerhetők fel, s ha azok tanügyünk törvényeken nyugvó autonómiájával összeütközésbe nem jönnek. Ezen szempontból kiindulva, a mint egyrészről óhajtjuk, hogy evangelikus gymnasiumaink szervezetükben lehetőleg közelítsenek a törvény által követelt berendezésű állami gymnasiumokhoz, — ugy másrészről jogosan megkívánjuk, hogy ezen alkalmazkodásuk mellett is protestáns intézetek maradjanak s autonóm önállóságukat tovább is élvezzék, — mert meg vagyunk győződve, hogy *) Mult számunkban az ág. hitv. ev. egyetemes tanári értekezletről adott tudósításunkban, ezen értekezlet elnökéül Hunfalvy Pál ur van felemlítve. Ezen tudósításunkat, ujabb és biztos kutforrásból merített értesülésünk nyomán, jelenleg oda módosítjuk, hogy Hunfalvy Pál ur, mint az ág. hitv. egyetemes tanügyi bizottság elnöke vett részt az értekezleten, a tanácskozásokat azonban az ág hitv. evang. egyetemes egyház főfelügyelője, b. Prónay Gábor ur vezette. A tanácskozmány folytán érdekes eszmecserék és viták merültek fel, melyek fénypontját a tudományos képzettségű ifjú b. Prónay Dezső urnák az evangélikusok iskola-alapitási, szervezési és kormányzási jogának védelme s az ezen jog mellett felhozott erős érvelése képezé. Az értekezlet befejeztével b. Prónay Gábor egyetemes felügyelő ur az értekezlet tagjait fényesen megvendégelte, mely alkalommal nem hiányoztak lelkes felköszöntések a nemes báróra és családjára. — Ügy az érkezletet, mint az azt követő lakomát a fontos ügyhöz méltó magasabb hangulat és szellem lengte át.