Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-03-01 / 9. szám

a népnek, ha kézzel foghatólag kimutatná előtte, hogy az ily heti két krajcár kamat többet visz el tőle, mintha a nyert 100 forintról 200 írtos váltót állí­tott volna ki. Yagy ba hallgatója ellenvetésül felhozná, hogy igy apródonként könnyebb kifizetni, s ezt észre sem veszi az ember: igen jó alkalom kínálkoznék a nép­bank eszméjének kifejtésére s talán valósítására, a melynek előnye épen abban áll, hogy a legszegé­nyebb ember is alig észrevehető heti adományok befizetésével egy kis tőkét gyűjthet magának. Éppen igy VÖgyünk a fényűzéssel is. Nagy bo­londsága biz ez az embereknek, de mikor uralkodó mániává lesz, nagyon kevés sikert fejthetünk ki el­lenében a templomi szószéken. Még egy Kálvinnak is, kinek korában pedig a kathedra európai nagyhata­lom volt, csak a szigorú consistoriumok, s a leg­apróbb részletességekre is kiterjedő társadalmi tör­vények segítségével sikerült az elé gátat vetni, ma pedig a consistoriumok helyét e tekintetben tanúsá­gos felolvasások, ismeretterjesztő olvasmányok, csí­pős éícek, s maró gúnyok pótolják; ezek által lehet népünket annyira a mennyire okosabb irányra ve­zérelni. Azért ha szabad újból tanácslólag szólanom, ám keressük meg az országos törvényhozást is, ha ezt egyházunk bölcsei célirányosnak látandják, de e mellett keressük meg minél gyakrabban a népet is, kö­zötte is, kivülötte is a templom falainak, s a meny­nyire a viszonyok körülmények engedik, igyekezzünk annak ne csak lelki, de anyagi jólétéről is gondos­kodni, ápoljuk, erősítsük benne a vallás-erkölcsi érzetét, de e mellett kisérjük figyelemmel a társa­dalmi élet teráni mozzanatokat is; hirdessük neki Krisztus evangeliBmá mellett, az uj kor evaogelioinát is, de az uj eszmék mellett éleszszük, elevenítsük fel keblében az ősi erényeket is; és világosítsuk fel, hogy hasztalan a hazaszeretet, a honfiúi lel­kesültség, s a legidősebb alkotmány is, ha a hazát mi önön magunk eladjuk, ha azt egy vagy tiz, vagy száz holdanként inegenek kezére juttatjuk. Tegyünk, mig nem késő, mert bizony maholnap azt vesszük észre, hogy egyházunk önnön hanyagságunk folytán alá van aknázva minden oldalról. Megfogyva és anyagi­lag megtörve a felső osztály, meggyengitve a közép­osztály, koldusbotra juttatva az alsó osztály. FARKAS JÓZSEF. ISKOLAÜGY. A magyarhoni ág. hitvallású evangelikus középtanodák egyetemes értekezletének emlékirata a képv. ház tanügyi bizottságának 1874. febr. 9-dikén 457. sz. a. beadott gymnasiumi és reáliskolai törvényjavaslatára. *) Nagymélt. magyar királyi vallás- és közoktatásügyi Minister ur ! A magyarhoni -ág. hitv. evang. gymnasiumok egye­temes tanári értekezlete őszinte örömmel üdvözli Nagy­méltóságodnak a hazai tanügy és tudományosság előmoz­dítására és fejlesztésére irányzott törekvéseit, annyival is inkább, mivel a protestantismus ós annak tanintézetei léte­lük alapjául, tekintik a haladást és tökéletesedést a neve­lés, tanügy ós tudományosság terén. Éppen ezen nagy fontosságú ügy iránti élénk érde­keltségünk teszi kimagyarázhatóvá, hogy Excellentiád és a törvényhozás tanügyi politikáját beható figyelemmel kisérjük s honpolgári jogainknál fogva őszintén kinyilvá­nítjuk tapasztalásból merített, éretten megfontolt s jó szándékú észrevételeinket. S miután, tudomásunk szerint, az országgyűlés az 1874. febr. 9-kén 467. sz. a. beterjesztett gymnasiumi és reáliskolai törvényjavaslatot fogja tárgyalás alá venni, egyetemes tanári értekezletünk, a tanügygyei századok óta törvényesen foglalkozó egyházunk s fennálló számos tanintézeteink szempontjából az érintett törvényjavaslatra vonatkozólag következőkben terjeszti elő észrevételeit. Egyetemes tanári értekezletünk a fent érintett tör­vényjavaslatot általánosságban helyesli, mert a magyar­honi ág. hitv. evang. egyház mindenkor kész tanintézeteit a törvényhozás által meghatározott elvekhez alkalmazni, ha azokban helyes tanügyi és paedagogiai tételek ismer­hetők fel, s ha azok tanügyünk törvényeken nyugvó auto­nómiájával összeütközésbe nem jönnek. Ezen szempontból kiindulva, a mint egyrészről óhajt­juk, hogy evangelikus gymnasiumaink szervezetükben lehe­tőleg közelítsenek a törvény által követelt berendezésű állami gymnasiumokhoz, — ugy másrészről jogosan meg­kívánjuk, hogy ezen alkalmazkodásuk mellett is pro­testáns intézetek maradjanak s autonóm önállóságukat to­vább is élvezzék, — mert meg vagyunk győződve, hogy *) Mult számunkban az ág. hitv. ev. egyetemes tanári érte­kezletről adott tudósításunkban, ezen értekezlet elnökéül Hunfalvy Pál ur van felemlítve. Ezen tudósításunkat, ujabb és biztos kutfor­rásból merített értesülésünk nyomán, jelenleg oda módosítjuk, hogy Hunfalvy Pál ur, mint az ág. hitv. egyetemes tanügyi bizottság elnöke vett részt az értekezleten, a tanácskozásokat azonban az ág hitv. evang. egyetemes egyház főfelügyelője, b. Prónay Gábor ur vezette. A tanácskozmány folytán érdekes eszmecserék és viták me­rültek fel, melyek fénypontját a tudományos képzettségű ifjú b. Prónay Dezső urnák az evangélikusok iskola-alapitási, szervezési és kormányzási jogának védelme s az ezen jog mellett felhozott erős érvelése képezé. Az értekezlet befejeztével b. Prónay Gábor egye­temes felügyelő ur az értekezlet tagjait fényesen megvendégelte, mely alkalommal nem hiányoztak lelkes felköszöntések a nemes báróra és családjára. — Ügy az érkezletet, mint az azt követő lakomát a fontos ügyhöz méltó magasabb hangulat és szellem lengte át.

Next

/
Thumbnails
Contents