Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-02-22 / 8. szám

BELFÖLD. A Tabitha-egylet negyedévi jelentése. A jelen borszakot hazánkban bízvást az egyletek korszakának lehetne nevezni. Alig van már eszme országszerte — vonatkozzék az bár politikára, tudományra művészetre, iparra, önművelődésre vagy mások oktatására, — amely ne volna egy vagy több egylet által képviselve, mely amaz eszme fejlesztését és terjesztését vallja lótele és működése céljának. Fővárosunkban e tekintetben a jótékonyság terén sem történt hátramaradás ; s a cholera-járvány és szű k termés által nagy mérvben fokozott Ínség enyhítésére a lefolyt év utolsó negyedóban ismét több uj egylet keletkezett. A legújabban alakultak egyike a Tabitha-egylet. Ezen egylet a magyar evang. gyülekezet kebelében keletkezett, és kezdetben csupán a saját gyülekezetünkben létezj szegények nyomorának enyhítését tűzte ki törekvése szerény céljául. Alig jutott azonban egyletlink létele köztudomásra, midőn pártfogóink közé számos egyén .sorakozott, ki nem tartozott hittársaink közé; s ezen felől a segélyért folyamodók között sem kereshettük volna többé a hit-egyenlőséget, a nélkül hogy igen sok esetben épen a legszenvedőbbeket ne utasítottuk volna el gyámolitás nélkül. Csakhamar tehát kénytelenek voltunk működésünket általánossá tenni. Fájdalom! azonban munkálkodásunkban még eddig nem versenyezhettünk a többi jótékony nő-egyletekkel ; mert mig azok ezerekkel rendelkeznek, mi egyletünk első negyedévi jelentésében még csak százakról beszélhetünk. A Tabitha-egylet az Amerikában létező hason-célu egyletek mintája szerint szerveztetett, melyeknek leglényegesebb elve kész-pénzt semmi feltétel alatt nem osztani: hanem pártfogoltjaik szükségletei kipuhatolása után őket egyenesen a kivánt tárgyakkal, úgymint kenyérrel, fűtőanyaggal, kész ruhanemükkel stb. ellátni. Hogy az egylet kész ruhanemüket oszthasson, ehez nemcsak pénz, de munkás kezek is kellenek; s hogy ez utóbbiakra minél nagyobb számban tehessünk szert, egyletün k tagsági dijjul (ismét az amerikaiak példája után) egy oly csekély összeget tűzött ki, mely még a legkevésbé vagyonos nők előtt sem zárja el a belépés lehetőségét. Midőn azonban egyletünk alapelveiül az amerikaiak által kipróbált és általánosan elfogadott szabályokat tűzte ki, az egyszersmind egy kis amerikai elbizakodottsággal járt el; mert mi azt reményltük hogy habár évi ötven krajcárnyi, eddig hallatlanul csekély tagsági dijaink utján száz tag után csak ötven forint fog pénztárunkba befolyni, majd ki lesz pótolva a hiány önkéntes adományok utján, miként az tengeren-tuli egylet-társainknál történik. Ezen reményünkben azonban nagyrészben csalódtunk oly annyira, hogy bár igen nagy számmal vannak szegényeink között azok, kiknek szobájában egész télen nem volt tűz, s kik a kenyérnél egyéb eledelt alig ismernek, mi kénytelenek voltunk a tél nagyobb részét elmúlni hagyni a nélkül, hogy köztük a faosztást általánossá tehettük vagy nekik élelmiszer gyanánt kenyéren kivül bármit is ad3inányozhattunk volna; nehogy cassánkat egyszerre kimerítve, működésünkben végkép fennakadjunk. Igaz, hogy mig a többi egyletek fényes sikerrel koronázott táncvigalmaiknak, sorsjátékaiknak stb. köszönhetik az általunk már fennebb emiitett szép jövedelemnek nagy részét, mi egyletünk javára semmi efélét nem rendeztünk, de kizárólag a tisztelt közönbég jó indulatába és önkéntes támogatásába fektettük reményünket. De igen sajnos volna, ha ez elegendő ok lenne arra, hogy tőlünk megvonassák a segély, melyben a többi jótékony egyletek oly bőven részesülnek. Mi ugyan mindenkor szívből örvendünk a mások felvirágozásának is, mert távolról sem akarjuk állítani, hogy bármennyire gyarapodnék is a mi egyletünk, ez amazokat feleslegessé tehetné. De ellenben ők sem helyettesíthetnek minket, mert célunk az övékével lényegében azonos ugyau, de részleteiben annyira különbözik, hogy mi kölcsönös egyetértés által velők, egymás működését kiegészíthetjük igen, de feleslegessé semmi eshetőségben nem tehetjük. Midőn tehát első negyedévi jelentésünket a tisztelt olvasó közönség elé terjesztjük, azon buzgó reményben teszszük azt, hogy az szives pártfogása által tehetségünkbe helyezendi a következő évnegyed lefolyása után sokkal fényesebb eredményt mutathatni elő. A Tabitha-egylet, miután 1872. okt. 23-án és 29-én tartott bizottmányi ülések alatt alapszabályait megállapította, nov. 5-én megkezdte rendes működését, mely a mai napig eredményezte a következőket. A lefolyt évnegyed alatt látogattatott az egylet részéről 101 egyén, illetőleg család. Ezek közül segélyeztetett 53; különféle okokná fogva nem segélyeztetett 25; az adott cim alatt meg nem találtatott 16; meghalt, mielőtt őt a segély érhette volna, 1 egyén ; 4-nek ügye pedig különféle okoknál fogva egyelőre függőben maradt. Az egylet pénztárába befolyt az elmúlt évnegyed alatt: frt. kr. Tagsági dijak utján .... 66 — Adakozások „ .... 338 40 Tehát összesen : . 404 frt 40 kr. Ruhatárunkba beküldetett 121 darab viselt ruha, lábbeli stb. s ezenfelül 16 pár uj harisnya, egy vég kék barchet, és egy nagyobb készlet mindennemű varróeszköz. Az egylet pénztárából kiadatott: frt. kr. Különféle kelmékre .... 109 13 Varró-és kötőeszközre . . . 11 91 9 — Kenyérre ........ 38 80 Egy családnak egy setét nedves pincéből egészségesebb lakásba való