Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-02-22 / 8. szám

a magas minisztérium ajándéka, részint vétel utján magáírnn foglal 100 kötetnél jóval több, gazdasági, ismeretterjesztő, hasznos mulattató olvasmányokat. A kör a felnőttek oktatását már 1872

/3

-ban szervezte, most 1873

/4

ben is felállította s minden költséget ez fedez. — A felnőttek oktatása jelenben megkezdődött 1873. nov. 1-én, be fog záratni vizsgatétel mellett 1874. mártius 1-én ; részt vesz 40 felnőtt egyén. Ezután következett a pénztári számadás, melyből kitűnt, hogy a kör 1873-dik évi bevétele 120 frt 20 kr., kiadása 117 frt. 4 kr. Örvendetes tudomásul vétetett s egyszersmind hálás köszönetet szavazott a közgyűlés azon kegyes pártfogásért, melybe nsgos Türr István ur a kört részesiti, — 50 drb. Rák könyvecskét küldött kiosztás végett, ezen felül a „Falusi Gazda" című lapot 10 példányban járatja a gyuró-kuldói népoktatási körnek. A tisztújítás, midőn a 17,309. sz. a. miniszteri jóváhagyást nyert alapszabály felolvastatott, megejtetett, következő eredménynyel: Tiszteletbeli elnök: méltóságos Türr István ur, elnök; Vasadi Balogh Lajos; ale'nök: Kádár Péter ; jegyző : Huszár Károly; könyvtárnok: J ohannovich Gyula; pénztárnok:TóthAndrás és még választott 6 tagu választmány. Még némely házi ügyek elintézése után az idő igen előre haladása miatt a gyűlés az elnök által feloszlattatott. — A gyuró-kuldói népoktatási kör e gyűléséről való tudósításunkat azon meleg óhajtással bocsátjuk közre, bár aduá az ég hogy rövid évek múlva minden községben támaduának közjóllétet, felvilágosodást célzó körök, egyletek, intézetek Szabadszállási. T_A.Fl CA. Könyvismertetés. „Egyházszertartástan alapvonalai. Tekintettel a mayyar ref. egyházra. Irta Tóth Mihály, a reformátusok debreceni fötanodájában r

gyakorlati hit- és ker. erkölcstan ny. r. tanára. Szerző sajátja. Debrecen, ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvárus bizománya. 1873. I—V. llá lap. Ára 1 frt. o. é." (Folytatás.) Midőn valaki írni kezd, tiszta látásának bizonyára nem hozhatja fel akadályául fáradságát, a lélek később beállható szétszóródását; ellenkezőleg, ha valahol, ugy itt lehet és kell mindent helyesen, pontosan, szabatosan előállítani; mert hiszen a küszöbön való botlás, az egé^z házon végig való botorkálást vonhat maga után. Előttem fekszik Tóth Mihály liturgikájának első paragraphusa, mely az egyház szertartástan fogalmának meghatározásával és felosztásával foglalkozik, Mennyi eszme zavar, mennyi pontatlanság , mennyi ide nem tartozó idegen dolog, mennyi képtelenség, az r

első lépésnek minden veszélyei," mind egy rövid paragraphusb^p, melynek egy érdeme van csak; az, hogy egészben véve saját termelése?!.. „(Az) egyházszertartástan az a tudomány, mely a keresztyén isteni tiszteletről tanit, mely tehát rendszeresen adja elő azon elveket, melyekből annak ki kell indulnia, hogy a belbuzgóság külformák által folyvást élesztessék; továbbá előadja a2 egyes szertartásokat vagy bevett szent szokásokat, melyek a lelkipásztor által teljesitendők; végre előadja az isteni tisztelethez tartozó külső készleteket ós szükségleteket!" A mennyi szó, majdnem annyi fogalmi és kifejezési hiba. Mulassunk vele kissé huzamosabban , az első harapás által észrevett iz után sokat lehet következtetni az egész gyümölcs minőségére, s később nem leend időnk arra, hogy egy fáról minden zöld termést végig vizsgáljunk, s megállapítsuk savanyusági fokát. „Egyházszertartástan az a tudomány, mely a k eresztyón isteni tiszteletről tanit." Kérdem: mit keres hát szerző művében egy rész, mely az isteni tiszteletről általában, tehát természetesen mindenféle, igy a nem keresztyén, a pogány isteni tiszteletről is elmélkedik ? Értelmes szerzőnek, mikor fogalmi meghatározásokat ad, ügyelnie kell arra, hogy az alap, a melyre építeni akar, a keret, melybe a képet foglalni kívánja, sem kicsi, sem nagy, hanem épen elegendő legyen. Mikor szerző az isteni tisztelet mellé oda tette a keresztyén jelzői, természetellenessé, rendszerébe nem illővé tett egy később felvett egész részt; útját zárta maga előtt az összehasonlító liturgikának. Az egyházszertartástan nem a keresztyéni isteni tiszteletről, hanem az isteni tiszteletről tanit, s a keresztyén cultus a keresztyén liturgicának tárgya. De hát menjünk tovább; sok ember az ilyet kötekedésnek, kicsinykedésnek tartja s a fogalom további levezetése talán helyre üti az ilyen tévedést. „Egyházszertartástan tehát az a tudomány, mely rendszeresen adja elő azon elveket, melyekből annak ki kell indulnia, hogy a belbuzgóság külformák által folyvástélesztessék." Azt már Ha-