Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-11-16 / 46. szám

Midőn a nagyszerű s ügyes zenekar kísérete mellett, a vegyes énekkar reákezdte: 'Áll az anya dicssugárzón Szeme Jcéjjel csügg a jászlón Hol a magzat feküvék. Szive minden dobbanása, Szeme fényes ragyogása Hirdetik szent örömét, stb. Képzelem, mennyire beleélte magát Mária helyzetébe ön, ki szintén anya, s pedig nemes, gyengéd szívű, ki érezte már a földi örömök legnagyobbikát, érezte az édes anyának első gyermeke bölcseje felett keletkezett boldogságát. A zene húrjai rokon húrokra találtak e részletnél kétségkívül az ön keblében. Élvezettel hallgattam ón is; de mit tehetek róla, ha épen akkor, midőn a művészet e pontnál tetőfokra há­gott, felszólalt bennem az eretnek, s kemény szemrehá­nyást tett az ön kedves pápáinak s hittudósainak. Mily szép igy Mária — gondolám magamban — midőn igy benne egész neme fel van magasztositva, midőn igy a hagyomány és a művészet a nők és az anyák példányké­péül előnkbe állítja ! Miért nem hagytátok meg őt mint neme-i földi lényt. Természeti egyszerűségében tisztelettel hajolnánk meg az emberiség nagy tanítójának anyja előtt, mig a középkori csoda-mesék, s a legujabbkori immacu­lata conceptio-ról szóló képtelen tan reáfüzése által torz­képet alkottatok belőle, melytől legjobb esetben is mo­solylyal kell elfordulnunk. (Vége következik.) BELFÖLD. A magyarhoni ág. hitv. egyetemes egyház con­yentje, —• mint mult számunkban emiitők — f. hó 5. és 6-án tartatott. Tanácskozása tárgyait, a convent vé­gére hagyott pár dolgot kivéve, mult évi jegyzőkönyvének még teljesen el nem intézett pontjai s az évenkint elő­terjesztetni szokott tanügyi statistikai kimutatás képezték. A nagyobb közönséget érdeklő tárgyak közül megemlíthet­jük a következőket. Már a mult évi conventi jegyzőkönyv hosszú sorát tartalmazza azon sérelmeknek, melyek irá­nyunkban a kathol. lelkészek által elkövettettek, különö­sen a n.-szombati kathol. lelkész és egy ottani jezsuita törvényszegései ellen emelt a dunáninneni ev. e.-kerület több rendbeli panaszt, elősorolván, hogy ezek az áttérést s vegyes házasok összeadását illetőleg hozott 1868-iki or­szágos törvényt mit sem respektálják. Miért is a mult évi convent felterjeszté orvoslás végett a kormányhoz ezen panaszokat, valamint azt is, hogy a protest. katonák, valásukkal nem egyező szartartásokra nem kényszeríttet­nek. Ezen panaszok utóbbikára, mint a jelen conventben előadatott — épen semmi válasz sem érkezett, a többi­ekre pedig csak annyi, hogy az illető jezsuita az ily el­járással való felhagyásra utasíttatni fog. Nem volna jezsuita a jezsuita, ha ilyetén könnyedén odavetett utasítással gátoltatni engedné magát a törvény­szegésben, lélekhalászásban s a protestánsok zavarásában. Nem is hagyta ez sem, sőt — mint mult számunkban a dunáninneni ág. kerület közelebbi gyűléséről hozott tu­dósításunkban emliténk, s mint a conventen Geduly L. majd Karsay S. superintendens urak előadák — az ellenünk elkövetett törvénytelenségek még fokoztattak. Miért is a convent elhatározá, hogy most már az országgyűléshez fordul kérelmével, itt keresi fokozatosan növekedő sérel­meinek orvoslását. Másik tárgy volt az ágytól és asztaltól elválasztott, de majd hozzánk áttérő katholikusok házassági ügye, melyről ugyancsak közelebbi számunkban hoztunk a bá­nyakerületi tudósításban részletesebb ismertetést. A mi­nisteriumnak ez ügyben kiadott intézménye nem helyesli a mult évi conventnek az ev. lelkészekhez kibocsátott azon utasítását, hogy ezek a kathol. consistoriumok által elválasztott feleket, ha a protestáns egyházba áttérnek, szabadon eskessék meg, mert azon katholikus ítélet foly­tán — mint a ministeri rendelet mondja — megszűnt ugyan a házas felek közössége, de a házassági kötés nem oldatott fel. A convent ellenben, mint a mult évben, ugy ez alkalommal is azon nézetből indult ki, hogy az áttér­tek tettei azon egyház elvei szerint itélendők meg, a melyhez áttértek, nem pedig a melyet elhagytak, össze­eskethetőknek nyilvánította a fentebb érintett helyzetben levő egyéneket. A tanügyi statistika összeállításával ez évben is Batizfalvi István tanár ur bízatott meg, ki részletes s nagy érdekkel hallgatott jelentésében eléggé tisztán tüntette fel a négy egyházkerület középtanodáinak s népiskoláinak jelen állását. A főbb adatok ezek : van a felekezetnek 10 nyolcosztályu, 1 hatosztályu, 2 ötosztályu, 5 négyosztályu, 1 háromosztályú és 2 kótosztályu> összesen 21 gymna­siuma, 3 hittani intézete, 1 jogakadémiája és 4 tanitóké­pezdéje ; ezek közül 17-ben a tannyelv tisztán magyar és német, 2-ben magyar és tót, 2-ben német, háromban tót. A könyvtárakban van 167,497 kötet, a természettani gyűjteményekben 82,204, a régiségiekben 18,241 db. Van ez intézetekben 133 rendes, 21 rendkívüli és 60 segédtanár, összesen 149,524 frt. fizetéssel; a gymna­siumokba jár 3908, a jogakadémiába 176, a hittani inté­zetekbe 59, a képezdékbe 93, összesen 4236 tanuló. Továbbá : van a felekezetnek 1371 népiskolája, ezek közül 1189 fiuk és leányok számára vegyest; 50 község, mely iskola felállítására kötelezve van a törvény értelmében, nem állított iskolát; ezek közül huszonhétnek tanköteles gyer­mekei egyátalán nem járnak iskolákba, a többiekéi más iskolákba járnak ; jó karban van 609, középszerű karban 344, és rosz karban 137 község iskolája ; ez évben épült 28 uj iskola, ide nem számítva a bányakerületet, melynek

Next

/
Thumbnails
Contents