Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-10-26 / 43. szám

dés, jó célra forditanák-e mindenkor az államtól kapott milliókat, az államnak nevelnének-e polgárokat, vagy a hierarchiának engedelmes szolgákat ? Gondolkozzanak ! Im itt a levél: „Főpásztori gondjaim és teendőim egyik legfontosabb ágát képezvén az elemi tanitás, növelés ügye, érseki megyém összes népiskolái állapotának nemcsak kellő nyilvántartása és a fokozódott korigónyeknek megfelelő fölvirágoztatása, hanem egyszersmind a változott viszonyok folytán netán szükséges megvédése tekintetéből is főtisztelendő főkáptalanommal tartott tanácskozmányok és megállapodások folytán célirányosnak, sőt szükségesnek találtam egy külön hivatalt felállítani és szervezni, melynek személyzete minden egyéb hivatali teendőktől menten egész erejét, tehetségét és idejét kizárólag a népoktatás s nevelés fontos ügyének szentelhesse, teendői közé sorozván leginkább a következőket : 1-ör. Az összes nyilvános és magán népiskolák fölött éber felügyeletet, ellenőrködést gyakorolni, és az egész népoktatási ügyet kellőkép nyilván tartani. 2-or. Az egyes népiskolákat — valahányszor ez lehetséges és szükségesnek mutatkozik — meglátogatni, hogy személyesen meggyőződjék arról: valyon a néptanodák az egyes plébániákban megfelelnek-e minden tekintetben az 1868. évi népoktatási törvény követelményeinek, vagy sem? különösen : a) Vannak-e minden egyes plébániában elegendő és kellőleg fölszerelt tantermek? b) Előadatnak-e kellő mértékben a törvény által előirt tantárgyak az általam élőszabott tankönyvek nyomán ? c) Járnak-e a tanköteles gyermekek iskolába ? és a törvény által meghatározott szorgalmi idő pontosan megtartatik e? d) Teljesitik-e a községek, iskolaszékek, tanodaigazgatók, hitelemzők s tanitók kötelességeiket ? Amely elszámlált irányokban a netán szükségeseknek mutatkozó előintézkedések haladéktalanul megteendők lesznek. 3-or. Működésének eredményéről időnkint az érseki hatóságnak kimerítő jelentést bemutatni. 4-er. Az érseki hatósághoz beérkezendő és az elemi tanügy ágához tartozó minden beadványokat, az egyházmegyei körrendeletek által előirt hivatalos jelentéseket, rovatos kimutatásokat, kormányi átiratokat előlegesen tanulmányozni, indokolt nézetével illető helyen előadni, és az érseki hatóság határozatainak foganatosítását eszközölni. 5-ször. A közös népiskolákat és állami tanitóképezdéket a vallásoktatás tekintetéből éber figyelemmel kisérni. 6-szor. A tanitók által évenkint megtartatni szokott kerületi értekezleteken — a hol ós mikor lehetséges — megjelenni és azokat vezetni. 7-er. A tanitókat a tanügy érdekében — valahányszor czélirányosnak mutatkozik — tanácskozmányra egybehívni, és a tanitó-egyletek ügyét támogatni s elősegíteni. Szóval érseki megyém összes népoktatási ügyét felelősség terhe mellett gondozni és ellenőrizni. Ezen beállított hivatal áll: egy érsekmegyei tanfelügyelőből és egy melléje rendelt segédből. Ezek folytán ft. Schreyer János kanonok és papnöveldei igazgató urat, ki egyéb teendőkkel is eléggé elfoglalva van, az egyházmegyei tanfelügyelői állomástól mai napon köszönetem nyilvánítása mellett fölmentvén, helyébe mélt. és ft. Kubinszky Mihály, pápai praelatus és kanonok urat neveztem ki; melléje pedig segédül t. Pálich János zombori káplánt rendeltem. Miért is a t. cz. lelkészkedŐ papságot, s az összes népiskolai közegeket ezennel hivatalosan fölhívom, hogy az ügy fontosságától mélyen áthatva, mondott uraknak sikeres működését buzgó közremüködésök és hathatós támogatásuk által elősegíteni igyekezzenek. Jelen körrendeletem tartalma az egyes kath. néptanítókkal és iskolaszékekkel is az illető plébánia hivatalok utján közlendő lesz. Budapesten, az országgyűlés tartama alatt, 1873. május hó 28. Lajos s. k. érsek. Könyvismertetés. A vallásos eszmék története. Főiskolai tanulók s mivelt olvasók számára dolgozta Szász Domokos, kolozsvári ev. reform, pap, egyházmegyei jegyző, s a főtanodában vallástanár. Második füzet. Ara 90 kr. Kolozsvárt, Stein 1873. Ne ütközzék meg a t. olvasó, ha a mult számunkban alig hogy elhagytuk, most újból egy vallástanitásra szánt kézi könyvre vonjuk becses figyelmét. Nem ok nélkül történik, hogy az ilynemű könyvek egyre szaporodnak. Ki az idők jeleire figyel, megtalálja könnyen ezen jelenségek magyarázatát, megtalálja okát annak, hogy prot. egyházunk jobbjai közül többen miért törekesznek, ki magyar, ki német nyelven, ki egy, ki más modorban a vallástanítás ügyén lendíteni. Érezzük, hogy azon uj nemzedék, mely maholnap a mi vallási s egyházi ügyeink iránt érdeklődő, azokért tetemes anyagi, szellemi, erkölcsi áldozatokat hozni tudó világi uraink helyébe lép, aligha fog e mi egyházunkért az ősökéhez hasonló buzgósággal lelkesülni. Pedig nekünk azok támogatására felettébb nagy szükségünk van. Katholikus atyánkfiai között is a világiak s kivált a műveltebbek között nem valami nagy az egyház iránti szeretet tisztelet. De náluk ez nem oly nagy baj. Náluk egészen mások a viszonyok. Ott a világi elem az egyházi ügyek körül csak statistákként szerepelt és szerepel, mint egy ezer év óta, legfeljebb, ha néha nyers erőre volt szükség, akkor vette az egyház a világi elem támogatását igénybe. Ott az egyház voltakép a pápa s a főpapság anyagi és szellemi erején alapszik, ezek küzdenek az egyházért, ezek lelkesítenek, ezek fanatizálnak, sőt ha