Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-10-05 / 40. szám

tár. Szerkesztette Dömötör János. Uj folyam: 2-dik év. Ára 50 kr. Van benne Vay, Szeberényi, Pólya, Salamon József és Hunfalvy János arcképein és életrajzain kivül egy eredeti és egy forditott beszély, számos vers, szépiro­dalmi és ismeretterjesztő közlemény. A névtár, melyre pedig a naptár mult évi folyamának ismertetésekor fel­hívtuk a szerkesztő figyelmét, az idén is hiányzik. — Nemzeti nagy képes naptár. Szerkeszti Áldor Imre. 6-dik évfolyam. Ára 1 ft. Igen szép kiállítású nap­tár. Tartalmát csupa eredeti cikk képezi, ami annyival inkább méltánylandó, minthogy különösen az utóbbi idő­ben a naptárszerkesztők ugyancsak használják az ollót. Kubinyi Ágoston, Tóvölgyi Titusz, Kuliffay Ede, Ujkéri, sőt még Jókai Mór is irtak az idei nemzeti képes nap­tárba. — Falusi gazda naptára. Szerkeszti Dr. Farkas Mihály. 10-dik évfolyam. Ára 80 kr. A gazda-kö­zönség régi jó ismerőse. Tartalma a következő: Rétmive­lés. Adalék a honosítás kérdéséhez. Az édes eperfa. A szarvasmarhának adandó takarmány helyes beosztása. A szarvasmarhatenyésztés fontossága. Virágos ^ert. Mezei rendőrség. Háztartás. Dinnyetenyósztés. Havi teendők stb. stb. — Borászati naptár. A m. kir. földművelési ministerium megbízásából szerkeszti Dr. Nyári Ferenc. 1-ső évfolyam. Ára 80 kr. Egyike a leghasznosabb nap­táraknak, melynek a nép közti minél szélesebb elterjedése annál inkább kívánatos, minthogy a szőllőmüvelés és bo­rászat vajmi primitív fokon áll még ép a magyarságlakta vidékeken. A borászati naptár szakközleményei népszerű modorban vannak irva s illustratiói jók. A szépirodalmi rész már gyöngébb; ez a rész különben el is maradhatott volna. — Magyar nők naptára. Szerkeszti Benicky Irma. 6-dik évfolyam. Ára 60 kr. Ez a hozzánk bekül­dött Franklin-féle naptárak közt a leggyongébben szerkesz­tett; sok benne a fordítás, s ami ennél mindenesetre na­gyobb hiba, alig közöl olyan dolgot, ami specialíter a nő­ket érdekelné. Legjobb az első cikk, mely a nők, a gazdasszonyok havi teendőiről szól, s a háztartás, a divat stb. köréből közöl egyetmást. — Uj fali naptár. Ugyanez németül is. Áruk külön-külön 20 kr. * Légrády testvérek kiadásában megjelent: Or­vosi zsebnaptár. 5-dik évfolyam. Közép-Európa fürdőhelyeinek térképével. Szerkeszti Dr. Hochhalt Károly, pesti gyakorló orvos. Ára diszes borítékban, aranyvágás­sal 1 ít. 20 kr. E naptárnak az orvosok jó hasznát ve­hetik. Tartalma bő, kiállítása igen csinos, alakja pedig olyan, hogy zsebben kényelmesen hordozható. * Gfyászelmélkedés és ima, melyet Chernelházi Chernel Cecília úrnőnek, Alsókáldi Káldi József ur nejé­nek temetése alkalmakor a nagygeresdi temetőben mon­dott az 1873-dik év aug. 20-kán Trsztyenszky Gyula, ev. lelkész és esperes. Sopron. — E gyászbe­széd a jeles tollú Trsztyenszkynek legszebb müvei közé tartozik. Minden során meglátszik, hogy a szerző érzi, amit elmond, hogy a nőt, akitől bucsut vesz, mint az egy­háznak buzgó tagját, a szegények és ügyefogyottak eyámo­litóját, a betegek ápolóját, valóban tisztelte. Egy-két he­lyütt elragadják ugyan a szónokot érzelmei annyira, hogy csaknem érzelgővé válik; de e hibától még a legnagyobb szónok sem mindig ment. Ami a -beszéd szerkezetét illeti, ez kifogástalan. * Az Obernauer-féle számoló-műszer leírása és kezelése. Minden müveit ember számára. Különös tekin­tettel hazai viszonyainkra (?). Irta Obernauer Antal, József­műegyetemi tanársegéd. Kilián Frigyes bizománya. Ára 30 kr. — E 24 lapra terjedő füzetben a szerző egy ál­tala feltalált számoló-gépet ismertet meg a közönséggel. Jó-e a találmány vagy sem, ennek eldöntését a szakem­berekre bizzuk; de hogy általában van-e szükség ilyen gépre, e kérdésre már mi is megfelelhetünk. Az iparosok, kereskedők, pénzemberek ha használhatják a gépet, jól te­szik, ha számításaiknál használják; de hogy az iskolákba is bevitessék az, amint Obernauer ur kívánja, ezt épen­séggel nem javalljuk. Ha még oly tökéletes számoló-gép találtatnék is föl, ez soha sem lesz képes az iskolában szer­zett számtani ismereteket teljesen pótolni s ha Obernauer ur azt állítja, hogy a számolás a gyermek emlékező tehetsé­gét rontja, mi ez ellenében ép oly joggal hivatkozhatunk azon, a tapasztalat által bizonyára inkább igazolt tényre, hogy a számtan azon tudományok közé tartozik, melyek az elmét leginkább fejlesztik és élesítik. Egyébiránt nem vitázunk olyan dolog felett, mely a mai viszonyok közt m£g vita tárgya alig lehet. * P. Nagy Sándornak „A francia nyelv levélsze­rinti önoktatása" cimü müvéből a 22 ik levél megjelent. Egy levél ára 30 kr. Kapható Pesten Aigner Lajosnál, Debrecenben a szerzőnél. NECROLOG. „H.-M.-V." A hód-mező-vásárhelyi reform, egyház­nak ismét gyásza van. Vajda Sámuel, a békésbánáti ref. egyházmegye nyugalmazott tanácsbirája, élte 82-ik, lel­készi hivatala 50-ik évében, éveken át tartott gyöngélkedés után elhunyt. Amióta a h.-m.-vásárhelyi ref. hivek 1816. sept. 16-án egyik érdemesült lelkészöknek Kiss Andrásnak hamvait átadták az örök nyugalomnak, e nagy egyház négy rendes lelkésze dacára azon ritka szerencse részese volt, hogy csaknem egy félszázadon át nem látta lelkészei halálát. Néhai Tóth Ferenc, Vajda Sámuel, Gaál Dá­niel és Szél Sámuel lelkészek hiveik osztatlan szeretete által környezetten, az ifjúság tettrevágyó korától kezdve a késő öregség hanyatlásaig élték le üdvös munkásságn napjaikat. Az Ur érdemekben megőszült eme szolgáinak köréből elsőben Gaál Dániel költözött el 1863. sept. 24-én; 1869-ben követte Tóth Ferenc, 1871-ben Szól Sámuel és az első gyász 10-ik évfordulóján a társak leg­utósója Vajda Sámuel.

Next

/
Thumbnails
Contents