Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-09-28 / 39. szám

iránya, ami ellen Fábián ur oly szépen ós erélyesen kikel, s a háttérbe szoritott humaniórák elfoglalják ismét megillető helyöket. Ki annyi időn keresztül oly hü, tehetséges és szorgalmas munkása volt irodalmunknak, mint Fábián Gábor, kit ezért a nemzet két első tudományos intézete méltányolt, nem szorult egy nem is szaklapnak dicséretére. Irodalomtörténetünk feladata megörökiteni, hogy Fábián G. meddig működött szép lelke egész odaadásával irodalmunkban, ennek feladata ajánlani őt a haza minden irodalombarátjának, különösen az ifjúságnak, hogy megtanulja, mint kell zamatosan, magyarosan, a legelragadóbb ódon stylussal irni. A mű kiállítása becsületére válik Réthy L. aradi nyomdájának. * A székelykereszturi „Paedagogiai Kör«-nek a magyar országgyűléshez intézett felirata az 1868. XXXVIII. törvénycikk módosítása tárgyában. Székely-Udvarhelyt, 1873. — Ez a cime egy 50 lapra terjedő füzetnek, melyben a népnevelési törvénynek különösen a tanitóképezdékre vonatkozó része vétetik tüzetes bírálat alá. A paed. kör által ajánlott módosítások közül legfontosabb az, hogy csupán a felekezeti hitoktatás bízandó a felekezetekre, a valláserkölcsi oktatás pedig a rendes tanítók kötelességévé tétetnék ; de ennél még figyelemreméltóbbak az internátus mellett felhozott érvek. Az egész memorandum különben gyakorlati iráuyu, amint az az előszó kővetkező pontjából is kitűnik : „Mi nem akarunk theoriák helyébe ujabb theoriákat tenni, csupán az élet által már is szükségesnek itélt javításokra hívjuk fel a ház figyelmét." Ajánljuk a dolgozatot különösen a képviselők figyelmébe, habár — szerintünk — minden olyan munka, mely azt tárgyalja, hogy a népnevelési törvény melyik részei revideáltassanak, időelőtti ós korai addig, amig kellőleg meg UÍDCS vitatva és el nincs döntve, valyon a revisió egyátalán foganatba vétessék-e vagy sem. A szóban forgó dolgozatnak annyi haszna kétségtelenül van (s ép ezért ajánljuk), hogy ki van benne mutatva , miszerint a gyakorlat a törvénynek számos tételét kivihetlennek bizonyitá s ezáltal az illetékes egyéneknek a revisió kérdésében némi útbaigazítást és tájékoztatást nyújt. * A „Budapesti Szemle" 5-ik száma megjelent. Tartalma : A Ganzul románc-kör. Győry Vilmos. Marco Polo és könyve. Sámi Lajos. A choleráról. Imre József. A kisebbségek képviselete. Schiller Zsigmond. BretHarte beszélyei. Bélényesi Gábor. Költemények: Akkor és most. Gyulai Pál. Milton elvesztett paradicsomából. Jánosi Gusztáv. Az 1626-diki pozsonyi béke után. Garády. Sardou és Feuillet. Etienne után y.—t. Értesítő : Dapsy L. : A geologia alapvonalai. St. F. Somogyi A.: Régi magyar énekek. * Jegyzék-napló gazdák számára. 1874. Második évi folyam. Budapest, Légrády testvérek. Ára igen szép kemény boritókban aranyvágással 1 ft. 20 kr. — E naptár egyike a leghasznavehetőbbeknek. A naptári részen kivül a kővetkező közleményeket tartalmazza: a földművelési ügyosztály közegei, állategészségügyi és lótenyészügyi osztály közegei, a pénzügy ministeri umnak gazdasági és erdészeti ügyeket intéző osztályai, a vall.- ós közokt.-miuisteriumnak az alapítványi javakkal foglalkozó ügyosztályai, földművelési ügyek államköltségvetése, törvények és rendeletek, gazdasági szakirodalom, a pesti árutőzsde módosított szabványai, a gazdaközönséget érdeklő kormányintézkedések, teendők naptára az óv minden hónapjára nézve, különféle táblázatok. A legmelegebben ajánljuk e naptárt a gazdaközönség figyelmébe. * Tóth József „Gyöngyvirág tündérkéi* cim alatt az ifjúság számára regekönyvet irt, mely octoberben képekkel díszítve megjelenik. Előfizetési ára 40 kr. Az eiőf. pénzek oct. 25-óig a kiadóhivatalba (Pest, vasutca 13. sz. a,) küldendők. NECROLOGOK. A gömöri ref. egyházmegye a mult években sok jeles papját veszté el. Hogy többeket ne említsek) egymásután hullottak el Terhes Sámuel, Almási Balogh Sámuel, Tompa Mihály, Makiári Pap Lajos, Szabó Sámuel, többnyire országosan ismert papjaink. Ez év is megkívánta áldozatait, midőn az év elején Pásztor Pál, rimaszombati, tavaszán pedig Orbán Ferenc, ragályi lelkészt ragadá ki soraink közül a nérlelhetlen halál. Előbbinek életrajza már közöltetett e lapok hasábjain, e néhány sornak utóbbi életrajzi adatait összeállítva közölni lesz feladata. Orbán Ferenc született 1813. febr. 14-én Abaujmegyében Selyeben, hol atyja gazdatiszti minőségben lakott. Atyja István, anyja Illés Katalin volt. Gyermekkoráról nem sokat tudunk, valószínűleg a szülei háznál folyt az le, s elemi tanulmán) ait a selyebi egyszerű falusi iskolában végzé. 1827—29-ben a szikszói, azon időben virágzó gymnasiumban folytatta tanulmányait, onnan 1837? ben Sárospatakra ment, s ott végzé be egész iskolai pályáját. Sárospatakon 1843

/4

-ben primarius lett, s mint ilyen az académiában a görög nyelv tanításával bízatott meg, 184%-ben az algymnasiumban az inferior syntaxisták köztanitójául alkalmaztatott. 1846 ban az ifjúság határtalan bizalma, szeretete és ragaszkodása jeléül contrascribává akarta választani, azonban e hivatalt az akkori tanári karnak az ifjúság szabadválasztási joga ellen irányzott törekvései miatt el nem nyerhette. Az akkori s.-pataki ifjúság még élő tagjai bizonyosan emlékezni fognak azon küzdelemre, mely Orbán contrascribává választása, s a tanári kar által hivatalban meg nem erősítése miatt folyt az ifjúság és tanári kar között; a zavar nőttön nőtt a főiskola keblében, mig végre az egyházkerületnek kellett közbelépni, s az ifjúság ingerültségét lecsillapítani. Mint a Szinyei Gerzson által id. b. Vay Miklós félszázados egyházi hivataloskodásának örömünnepe alkalmából szerkesztett „Emléklapok" 9-ik lapján olvasom, maga b. Vay Miklós főgonduokunk is befolyt e dologba, mint életirója megjegyzi: „bölcs mérséklettel és tapintattal befolyással volt azon zavarok l^csendesitésére is. melyeket a sárospa-