Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-08-24 / 34. szám

házlátogatás naplóját 1797-től egész 1821-ig bezárólag ; azonban az 1807-ik és 1809-ik évinek csak üres lapjai vannak meg. „In nomen Domini" felirat alatt az első ivnél, rövid vonatkozás van a visitatio eredetére, aztán a visitatorok kiindulási ideje van feljegyezve. Szerkesztői az itt foglalt naplóknak az esperes, vagy kiküldöttei ifjabbika, mint a can. visitatiók rendes jegyzője, s a kegyadományok beszedője. 4-ik Egyh ázlá t. jegyzőkönyv: „Jegyzőkönyv, melyben a canonica visitatiónak hivatalos tudósításai foglaltatnak, kezdődve az 1822-ik esztendőben." Ívrét. Kemény vastag kötet. Számozva belőle 101 lap. Tartalmazza a visitatio naplóit 1830 januárig. Megnyitja egy terjedelmes értekezés „az egyházi és világi vegyitett kormánynak szükséges voltáról, s azok iránti kötelességekről." Fel van jegyezve benne évenként a látogatásra kiindulás napja, s a látogatók neve legtöbbnyire. Nyelve magyar. Szerkesztői mint az előbbinek. 5-ik egyházlátogatási jegyzőkönyvet s talán a 6-k a t is alkotnák azon egyházlátogatási jegyzőkönyvek, melyek 1827 óta a jelen napig terjednek; de még sem letisztázva sem öszszekötve nincsenek, hanem részint a levéltárban becsomagolva, részint az esperesi hivatalnál tartatnak. Kiss Kálmán, egyházmegyei levéltárnok. Külföldi egyház és iskola. A német prot. egylet közgyűlése. A nevezett egylet f. hó 13. és 14-kén tartá hetedik közgyűlését Lipcsében. A tagok szép számmal voltak jelen s a hallgatóság számára fentartott hely is zsúfolásig megtelt. Magyarországot az egy Símén Domokos képviselte. Bluntschli, aki pedig egy referádával volt megbízva, gyöngélkedő egészsége miatt nem jelenhetett meg. A gyűlés lefolyásáról a következőkben értesítjük olvasóinkat. A gyűlés f. hó 13-kán délelőtt az egyetem aulájában nyittatott meg. Elnökké Dr. Baebiger, boroszlói tanár, másodelnökké B i n k a u, lipcsei diaconus választattak meg. Dr. Raebiger hosszabb megnyitó beszédet tartott, melyben a német egyházi viszonyokat ós a prot. egylet működését vázolá. A napirend első tárgyát a nagy bizottságnak a polgári házasság behozatalára vonatkozó javaslata képezte, mely igy hangzik : 1. A polgári házasságkötés a házasság jogi oldalán alapszik. Nem újítás ez, ellenkezőleg egy régi, a római ós germán világ, sőt a középkori egyház és a reformatio által is elismert jogtétel. 2 A polg. házasság csak mint kötelező házasság célravezető; a felekezetek különfélesóge, a papság merényletei és az egyház és az állam közti harc közepett c&akis mint ilyen léphet érvénybe. 3. A p. házasság behozatala által nem ejtetik sérelem az egyházon. Mint polgári jogcselekvény az egyház területére nem csap ez át. Az egyház előtti frigykötés (áldás) ellenben, mint a házasságra vonatkozó cselekvény vallási ós erkölcsi oldala, mint szabadon teljesítendő lelkiismereti kötelesség, sokat fog nyerni tisztaságában és szentségében s ez az egyház tekintélyét és méltóságát emelendi. 4. A házasság vallási és erkölcsi oldalának nagy fontosságánál fogva az egyháznak kötelességében áll a polgári házasság behozatalával a) a házasság keresztyén szellemben való felfogására közreműködni, b) az egyház tagjait rábeszélni, hogy házasságra az egyház megáldatása nélkül ne lépjenek, e rábeszélés azonban ne történjék a házastársak egyéni szabadságának rovására. 5. A polgári házasság behozatalával szükségessé váló egyházi házassági rendszabályoknak (kihirdetés, öszszekelési formulák stb.) a polgári házasságkötés által már jogilag létrejött frigyből kell kiindulniok. A nagy bizottság ezen javaslatát S c h e 1 1 e nb e r g, mannheimi décán két óra hosszant tartó indokolás kíséretében terjeszté elő. Beszédének éle Ketteler, mainzi érsek, Beichensperger, berlini, Huhn, müncheni pap stb. ellen, valamint azon ev. papok ellen volt irányozva, akik a kötelező polgári házasság behozatalában veszélyt látnak. A vitát E i c h t e r, berlini lelkész nyitotta meg, kifejtvén, hogy a nehézség azon kérdésben fekszik, valyon az egyháznak, miután a házasság az állam által köttetik, van-e még külön házassági joga. Ö e kérdésre nemmel felel. Az ev. egyháznak őrizkednie kell a kath. kánonjog utánzásától. Az ev. egyház lelkészei igen helyesen fognak cselekedni, ha mindenkit, aki egyházi áldást kíván, azon áldásban részesítenek s az emberek közt e tekintetben különbséget nem tesznek. Dr. Baumgarten, rostocki tanár nem titkolja, hogy ő a régi hithez ragaszkodik s ennélfogva a feDforgó kérdésben isolált álláspontot foglal el. Beszéde végén azonban kinyilatkoztatja, hogy épen ezen szigorú egyházi álláspontjánál fogva azon meggyőződésre jut )tt, hogy a polgári házasság elkerülhetlenül szükséges. Dreydorff, lipcsei lelkész csekélyebb jelentőségű felszólalása után S c h o o s s, hamburgi lelkész, a hamburgi protestáns egylet nevében a következő nyilatkozatot terjeszti elő: Tekintve, hogy a házasság jogi következményei szempontjából az állam a házassági jogviszonyok elintézésére fölhatalmazandó , az állam méltóságával azonban nem egyezik meg, hogy ez intézkedéseket a papi testület által foganatosíttassa, amelyek tudvalevőleg nem polgárilag érvényes tőrvények szerint hoznak Ítéletet; tekintve, hogy a kötelező polgári házasság általános behozatalával a házasság jogérvényessége feletti ítélet, mindenesetre az államot fogja illetni, ellenben a házasság erkölcsi ós eszményi oldala, valamint