Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-08-03 / 31. szám

sitása értelmében annyira haladt, hogy csak a mostani közgyűlés végleges intézkedésére vár. Mint rendes folyó ügyek tanácskozás alá jőnek: a titkári jelentés az egyletnek és fiók-egyleteinek évi működéséről ; a mult évben felkarolt missiói állomások ujabb segélyezése; a Maros-Vásárhelyen tervbe vett székely árvaleányház ügyének erélyes felkarolása és támogatása; valamint a fiókegyletek és egyesek által netalán teendő inditványok. Végül előterjesztetik a pénztári kimutatás és megválasztatik az elnök és a 30 tagu választmány. E tárgyak felosztatnak a gyűlés két napjára, s -alkalmas időre fog beillesztetni két felolvasás, napi renden levő egyházi kérdések fölött. Egyletünk tagjai remélhetőleg az idén is részesülni fognak azon kedvezményben, hogy a gyűlés helyére és viszsza a vasutakon és gőzhajókon fél dijon utazhatnak ; a mi az illető vasúti igazgatóságok válaszának megérkezése után közhírré fog tétetni, az utazásra és agyülés helyén tartózkodásra vonatkozó egyéb részletes tudnivalókkal együtt. Augusztus 23 kán délelőtt 10 órakor a központi választmány gyűlést tart Maros-Vásárhelyen. Kelt Pesten, 1873. jul. 20-kán. Az igazgató-választmány jun. 8-kán tartott gyűlése megbízásából Fürdős Lajos, alelnök. Kovács Albert, titkár. Aláírási rovat „theologiai könyvtár" létesítésére. 182. Pereszlényi János, ref. lelkész Győrött Külföldi egyház és iskola. * A bécsi ref. superintendens, Dr. Franz Gottfried mult hó 10-kén elhunyt. Az osztrák reformátusok egyik legtekintélyesebb férfia volt ő, kinek szaya az egyházi ügyekben mindenkor döntő sulylval bírt. Neki köszönhetik az osztrák protestánsok az 1861-ben életbe léptetett presbyterialis ós synodalis alkotmányukat. Különösen nagy tevékenységet fejtett ki a lajtántuli Gusztáv Adolfegylet körül, melynek több éven át elnöke volt. Dr. Franz 1803-ban született Cufingenben, Nassauban, s tanulmányait a tübingai, göttingai egyetemeken s a herborni seminariumban végezte. A bécsi ref. község mint 26 éves fiatal embert lelkészévé választotta s e minőségében egész haláláig, tehát 44 éven át a legnagyobb lelkesedéssel, odaadással működött. Sok ily derék egyházi embert a szomszédoknak, mint az elhunyt volt. Mexieó a congressusnak az állam és az egyház közti viszony megállapítására vonatkozó közelebbi határozata folytán elérte azt, ami Európa legtöbb országait még mindig eredménytelenül foglalkoztatja, s amiről mi nálunk csak azóta kezdenek igazán, komolyan gondolkozni, mióta Deák Ferenc elmondta a maga epochális beszédét az országgyűlésen. A mexicói congressus a következő törvényt állapította meg és fogadta el: 1. cikk. Egyház és állam egymástól függetlenek. A congressus nem alkothat olyan törvényt, amely által valamely vallás elfogadtatik vagy megszüntettetik. 2. cikk. A házasság polgári szerződés; e szerződés és a polgári életből folyó egyéb cselekvények a közhivatalok illetékessége alá tartoznak. 3. cikk. A vallási társulatok fekvő jószággal nem bírhatnak. 4. cikk. A vallási fogadalmak alól a köztársaság minden lakója fölmentetik." Az első cikk egyhangúlag, a többi cikkek pedig nagy többséggel elfogadtattak. KÜLÖNFÉLÉK. * Nyilathozat• A mai számtól a szerkesztő távollétében ideiglenesen ón veszem át a lap szerkesztését s az ezzel járó felelősséget. Midőn ezt olvasóink tájékoztatása végett kijelenteném, kérem egyszersmind a lap t, munkatársait, aziv-skedjenek becses dolgozataikkal engem támogatni. Budapesten, 1873. jul. 29. B al 1 a g i Géza. * Az egyetemi választások ez idő szerint nagyban foglalkoztatják a napi sajtót. Különösen érdekkel néz a sajtó ugy mint a közönség, a julius hó végén megejtendő rectorválasztás elé. Két rectorjelölt van ; az ogyik Hoffmann Pál, a másik Kautz Gyula. Hogy Hoífmann miért a szabadelvűek s Kautz miért az ultramontánok jelöltje — ezt mi nem vagyunk képesek belátni. Aki ismeri Kautz politikai és nemzetgazdasági nézeteit, a liberalismus tekintetében ép oly kevéssé tehet azok ellen kifogást, mint ugyané szempontból Hofímann előadásai ellen. Azt hisszük mi, hogy miután a rector az idén sor szerint a jogi karból választandó s miután a jogi kar két legrégibb és legérdemesebb tagja Hoífmann és Kaut?, csupán e körülmény tette őket egymás ellenjelöltjeivé, de nem a politikai és társadalmi nézet, mely mindkettőjüknél ugyanaz, mindkettőjüknél szabadelvű. Ilogy Kautz párthívei történetesen ép az ultramontán táborba tartoznak, ez rá nézve privát malheur ugyan, de ebből még nem következik, hogy ő maga is azoknak táborába tartozik. Egyébiránt akár Hoífmann, akár Kautz választatik meg, mindkettő méltó utódja leend Hatalának. * Az „Erdélyi prot. Közlöny" t. szerkesztőit vagyunk bátrak figyelmeztetni, hogy a conventre vonat-62*