Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-07-20 / 29. szám

„Anno 1661 die 11. febr. Csonkapapiban conclndalt a sz. G-enetalis: I. Valaki az országnak romlott és pusz_ tult állapotjában hegedültet és táncol, mig arról Istent és a gyülekezetet meg nem követi, addig úrvacsorájával nem élhet. — II. Valamely prédikátor vagy mester az, olyan lakadalomban a kiben hegedűs vagyon, akar holott telmégyen és a buja dobzódó néppel megegyez és mulat tisztitől fosztassék meg." A 155-ik lapon a 156 ik feléig: Anno 1619. Nos Gábriel, Dei Gratia Princeps Transilvaniae, Partium Regni Hungáriáé Dominus, et Siculorum Comes etcet. etcet. — Articuli Dnor. Regnicolar. Trium Nationum Regni Transilvaniae, Partium Hungáriáé eidem subjectarum in comitiis eorum generalibus, civitate Alba Júlia ad diem 5 mensis maji A. D. 1619 indictis et eelebratis. I. Minden egyéb e világi külső állapotoknak igazgatási előtt pedig, mivel az Ur Istennek sok rendbeli ostorát és fenyegető csapását látjuk és halljuk miud itt magunk között, mind szomszéd országunkban, Felséged kegyelmed intézéséből igen javaljuk, hogy az egyházi rendeknek intéseket a poenitentia tartásról mindenütt szorgalmatosan megfogadják és mentül nagyobb buzgósággal az isteni szolgálatban; könyörgésekben és imádságoknak templomokban való celebráltatásokban józanabban az ártatlan élet mellett minden rendek eljárjanak, és életeknek s erkölcsöknek jobbításával az Istennek felhúzott haragját engesztelni igyekeznének. II. E mellett az innepeknek megszentelése kívántatik ugy, hogy a nevezetes főinnepek és vasárnapok megülettessenek. Menyegzők és lakadalmak azokon a napokon ne celebráltassanak: útra is senki ne induljon, hanemha bizonyos és elmulaszthatatlan ok kényszerítené. Sőt akkor sehol prédikáció végéig a városok meg ne szabadittassanak, se bort sehol a délyesti prédikáció végéig ne árulhassanak. Valakik pedig ez ellen cselekesznek, nemes emberen flor. 6, paraszt emberen pedig flor. 2 dúljanak az ispányok a vármegyékben, a székelységen a királybirák. Mely pénznek harmadrészét magoknak tartván, a két részét számán hagyják és adják azokon a városokon vagy falukon levő egyházfiaknak kezekbe. Mely jövedelmekéből tartozik azon város és falu a scholákat és templomokat megépíteni. Semmi profanus ususra sub amissione capitis et omnium bonorum ne merészeljenek abból az egyházfiak semmi rendre költeni. Egyházfiakat pedig minden városokon és falukon igen hiteles ós jó lelkiismerettel biró, zálogos emberekből constituáljanak, a kik miatt kárt abból városok és faluk ne valljanak. III. A lélekkel való éktelen szitkozódás minden helyekben, mivel könnyen eláradott, noha elég constitutio vagyon eddig is felőle: mindazonáltal látván, hogy az emberek attól meg nem szűnnek, végeztük, hogy igen megtiltassanak minden rendek között: és hogy inkább el is szoktassanak róla: nemes emberen valamennyiszer elmondja egy egy forintot vegyenek tőle, szolgát és paraszt embert a kézi kalodába tegyenek ós délig ott tartassák. Ha pedig megakarja magát váltani, 28 pénzzel váltsa ki, toties quoties a hányszor elmondja. Mely dologért minden városokon, falukon a birák esküdt polgárokkal viseljenek szorgalmasan gondot és személyválogatás kedvezés nélkül minden rendeken exigálják és az egyházfiaknak adassák a felül megirt módszer szerint. A nemes embereken a viceispányok , a székelyeken a királybirák exigálják, de tartozzanak erre a falusi birák számot tartani, és az ispányoknak bemondani. Urak, főemberek magok becsületeért tartozzanak lelkek kötelessége alatt, minden alattvalókkal, ezt a végzést megtartatni, és a felyülmegirt büntetést exequáltatui és oda a hova rendeltetett convertálni. IV. Noha minden cégéres vétkekben élő emberek felől végeztetett egynehányszor, hogy megbüntettessenek. De hallatlan panaszolkodások vágynák sok helyeken, hogy meg nem büntettetnek, vagy ha megbüntettetnek is, nem az Istennek törvénye és nem az ország végezése szerint, hanem csak birsággal, fizetéssel menekednek meg. Végeztük azért mostan és ujabban, minden cégéres vétkekben élő emberek u. m. gyilkos, házasságtörő, Isten nevét szidalmazó, káromló, hamisan esküvő, tolvaj, orv, bűbájos és több efélékhez hasonlók a tisztviselőktől személyválogatás nélkül, a bűnöknek szörnyű volta szerint valamit érdemelnek megbüntettessenek, és birsággal fizetéssel sehol tisztek vesztése alatt vétkeseket meg ne szabadítsanak vagy szabadithassanak. V. A nőtelen személyek is pedig ne birsággal, hanem veszszőzéssel büntettessenek, és az eklát azután tartozzanak megkövetni. Ha pedig az olyanok egymást elveszik, meg ne veszszőztessenek, hanem az ekklát tartozzanak megkövetni." A 1^56-ik lapon : „Anno 1653. die 5. Decembris. A nemes] Szabolcs vármegyének deliberatuma a latroknak szitkozódó ka;ik megbüntetések felöl im ezek: Tudniillik: Ördögadta, ördőglelkü, ördögteremtette, ördöganyáju, eblelebhitü, ebanyáju ess* lelköhődések, és több éktelen szitkozódások, hogyha kik ezekkel, s ezekhez hasonló több káromkodó szitkozódásokkal találkoznak szít kozódni, valakiktől meghallatnak, lelkek sérelme alatt, tartozzanak a bíráknak bemondani, a birák a földesurak. Igy az első szitkozódásért a piacon való kézi kalodába szoríttassák, ott prédikációt hallgatván a furatossal azután jót tizenkettőt rajta csapjanak, azután ekklát kövessen érette. Ha ezzel is meg nem szűnik, hanem másodszor is ezen rut szitkokkal szitkozódik s valakitől meghallatik . . a földesura fogassa meg, vasba veresse, megsanyargattatván pálcákkal megveresse, ekklát is követtessen vele. Hogyha pedig a birák elő nem adnák az eféle szitkozódókat a földesúrnak, s büntetetlen maradnak, a nemes vármegye ispánja citáltassa a birót érette és törvény szerint megbüntesse illendő büntetéssel. Hogyha pedig a földesúr meg nem bünteti: a nemes vármegye ispánja citáltassa az olyan földesurat, hogy az ő gonosz matedictor jobbágyát a nemes vármegye elibe statuálja., és mind a földesúr, hogy meg nem büntette, mind a maledictor büntettessék meg. A pajkosok pedig kik k t tartanak, azokkal együtt fogattassanak