Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-07-13 / 28. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Kiadó-hivatal: Mária-utca 10-dik sz,, első emelet. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: i hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Egyhazunk jelene. Ahol füst van, ott bizonyosan tüz is van. Ahol a panaszok nem akarnak elnémulni, sőt napról napra fokozódnak, ott kétségkívül baj is van. Már pedig* sehol sem hallatszott az utolsó időben oly sok panasz, oly nagy elégedetlenség, mint épen a protestáns egyházban. Alig van a prot. lapnak olyan száma, amelyben valami panasz ne emeltetnék. Az orthodox ós reactionarius fractio a szabadelvű és haladó párttal abban tökéletesen egyetért, hogy baj van az egyházban, es ist etwas fául ím Staate Daenemark. Miután pedig a baj leküzdése ós elhárítása céljából okvetlen szükséges annak ismertetése, legyen szabad nekem is arra nézetem és belátásom szerint néhány adatot felhoznom. Korunk tagadhatatlanul anyagi irányú. Mindaz, mi az anyagi érdeknek ós keresetnek szolgál, éber figyelemmel kisértetik és vas kitartással ápoltatik. A gyárak szaporítása csodálatos, számtalan gépeivel, az üzletek terjedése, mindez állitásom mellett tanúskodik. Ahol pénzhaszon remélhető, ott csak ugy hemzseg az ügybarát. De pendíts meg valami eszményi dolgot, a mely anyagi haszonnal nem kecsegtet: oly kevés pártolót és kitartó elvrokont találandasz, hogy kedved elmúlik máskor hasonló dolog mellett buzgólkodni. Ugy látszik, azon kor előestéjén állunk, a melyről Scherr mondja: *) „Die Schuld des Industrialismus wird sein, dass er in ungezügelter Herrschsucht und wüthender Gier nach Gewiun auch allé Tempel vertilgen wird, die dem Göttlichen und dem Menschlichen, den ewigen Idealen errichtet sind, um auf den Trümmern derselben das goldene Kalb zu inthronisiren." *) Gesehichte der Religion. III 439, A jeleu ily anyagias iránya mellett nagyon természetes, hogy a vallás mint eszményi dolog irányában, a közöny mindinkább növekedik. A templomok folyvást üresednek; vannak gyülekezetek, melyekben alig 20—30 hallgató látogatja az isteni tiszteletet, mig az összes hivek száma százakra és ezerekre rug. Hogy azonban igazságosak legyünk, ki kell mondanunk, miszerint ezen szomorú tünemények oka nemcsak a jelen kedvezőtlen irányában, de abban a körülményben is keresendő, hogy a lelkészek szónoklatai ós tanításai nem mindig hű tolmácsai a mivelt közönség vallási és erkölcsi nézeteinek. Tisztelet, becsület a kivételeknek, de sokan azt hiszik, hogy kötelességüknek eleget tettek, ha a szokott, mindenesetre legkényelmesebb uton járván, évről évre ugyanazon egyházi hivatalos tanokat ugyanazon formában hirdetik. Pedig elvitázhatlan tény, hogy a mivelt hallgatóság elidegenedik a templombajárástól, ha az eredeti bünt, a sz. vacsorát, a keresztelóst és több ilyféle tanokat p. o. az ágostai hitvallás betűszerinti értelmében hallja előadatni. Mig ellenben, ha valaki a modern tudomány és theologia alapján oktatásaiban alkalmazkodik a jelenkor felfogásához, akkor lesz hallgatója, zsúfolásig megtelik a templom minden vasárnap s beszédét szivesen hallgatja bárki is. Fájdalom azonban, itt előáll a másik baj, t. i. az olyan szónok amily kedves ós tisztelt községében, oly gyanakodó szemmel kísérik más oldalról „haeretikus* nézeteit. Ez pedig baj, nagy baj, hogy azon nézet, mely a papot népszerűvé teszi községében, még nem bir általános elismeréssel, sőt roszaltatik és elvetendőnek bélyegeztetik azon egyházi orthodox szóvivők által, akik helyökből nem mozdulnak és csak a betűt szolgálják. Baj ez annál inkább, mert ezéltal % társadalom miveltebb része elidegenittetik a prot. egyháztól, attól az egy-57