Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-07-06 / 27. szám

tekintendő, ábránd és érzelgés nélkül, tárgyi hűséggel de alanyi emelkedettséggel a/ eszmény magaslatára állítják a mindennapi életet. Ezeknek müvei legyenek a tükör, melyből tanulja a növendék, az anyanyelv édes magyarázatánál, észlelni és ismerni ezt az életet és annak elemeit, melyek zagyva árjának az iskolában még nincsen folyása. Ah, még csak ezután fogjuk tapasztalni, hogy mily kincset birunk mi Kölcseynknek és a ki annak mintegy folytatása a változott viszonyok között, Eötvösiinknek beszédeiben ! értvén nemcsak, sőt talán kevésbé az országgyűlésieket, mint az azokon kivül Írottakat és elmondottakat. És Arany Jánosban! kinek „Családi kör"-ét olvasván elálmélkodik az ember, hogy az a mosdatlan hétköznapi otthon mennyi költészettel van föleresztve, csak megfigyelés és felfogás kell hozzá. Igen, megfigyelés, ez a mi gyönge részünk. (Folytatása következik.) G a r z ó I m r e. BELFÖLD. Ref. egyliázi egyetemes convent. (Saját gyorsírónk jegyzetei után.) Első nap. Julius 1. A magyar- és erdélyországi egyházak egyetemes conventje, a mely felé annyi szem oly általános várakozással tekintett már évek óta, f. évi julius 1-ón végre csakugyan létrejött. Ezt megelőzőleg junius 30-án a conventi tagok előleges tanácskozást tartottak, melyben a oonvent ügyrendjét állapították meg. Az egyetemes convent julius 1-én d. e. 9 órakor nyilt meg a pesti ref. főiskola nagy termében. Legelsőbben is b. Yay Miklós, mint hivatalára legidősb főgondnok s a convent elnöke emelt szót s mondta el megnyitó beszédét, mely lapunk mai számában egész terjedelmében olvasható s mely Hajnal Ábel indítványára a jegyzőkönyvben is megörökíttetik. A jegyzőkönyv vezetésére elnök ő nméltósága Fi ló Lajos, körösi lelkészt szólítja föl. Az erdélyi superintendentiának a magyarországi testvér-superintendentiákkal való szorosabb egyesülése örömmel és lelkes éljenzéssel fogadtatik. B. Kemény Gábor, mint az erdélyi egyh.-kerület egyik küldötte, köszönetét fejezi ki a szives fogadtatásért s egyszersmind felemlíti, hogy az erdélyiekben szétválási viszketeg sohasem mutatkozott s csakis a különféle kényszerítő okok választhatták el egymástól a magyar- és erdélyországi reformátusokat. Hegedűs László óhajtaná, ha azon elvek és nézetek felett, melyek a vallás-egyházügyi kérdésekben az országgyűlésen legközelebb kifejezést nyertek, az eg)etemes convent is örömét és óhajtását nyilvánítaná. E végből felolvastatni kéri a tiszáninneni egyházkerületnek 1869-ben az országg} üléshoz benyújtott petitioját, hogy az itten tárgyalás alá vétetvén, az abban kimondott elvekre az egyetemes ref. egyház mintegy saját bélyegét reá üsse. Ezután az emiitett petitio egész terjedelmében felolvastatik. Révész Bálint nem tartja ezen petitiot elfogadhatónak; részint mivel az már egyszer az orsz. gyűléshez különben is beadatott, részint mivel csak egy egyh.kerület véleményének ád kifejezést; legjobbnak látná, ha egy bizottság küldetnék ki, mely ezen elvek és eszmék alapján egy uj feliratot szerkesztene, a mely felirat elébb még az összes superintendentiákkal is közöltetnék. Lónyay Menyhért gróf nem tartja szükségesnek a bizottság kiküldését s csak annyit kiváu kimondatni, miszerint a conve it örömét jelenti ki a felett, hogy az országgyűlés oly nagy fontosságú lépést tett az egyházi kérdések megoldása felé, s hogy bevárja az országgyűlési küldöttség munkálatát, a melyre annak idejében mindenesetre vissza fog térni. A határozat ennélfogva ily értelemben mondatik ki. Az egyházkerületek küldötteinek igazolása után elnök ő exciája a convent munkálatának könnyítése céljából bizottságok kiküldését indítványozza, mely indítvány egyhangúlag elfogadtatván, a bizottságok megválasztattak. Elnök ő exciája célszerűnek látná, ha addig is, mig a bizottságok munkálataikat az convent elé terjesztenék, más kevésbé fontos ügyek vétetnének tárgyalás alá. A convent is hasonló nézetben lévén, első tárgyul a moldva-oláhországi missió ügye tűzetik ki. E tárgyban - mindenekelőtt Nagy Péter, erdélyi püspök, emelt szót. Méltóztatnak tudni — igy szól — milyen zilált állapotban van jelenleg a romániai missió, mely eleinte oly szép sikerrel indult meg. Ez állapotoknak okaira nem akarok visszatérni; legjobb lesz, ha a multakra egyszerűen fátyolt vetünk. E helyett egyh.kerületünk nevében indítványozom, mondja ki a convent, hogy ezt a missiót egyik vagy másik egyh.-kerület felügyelete alá helyezi oly feltétellel, hogy ez a superintendentia, a convent megbízásából szólítsa fel a Romániában lévő egyházközségeket, akarnak-e a magyar ref. egyházzal egy testületté olvadni össze s egyik vagy másik egyh.-kerülettői függeni ? S ha e felszólítás kedvező viszhangra találand, azon egyházközségek, melyek a hozzánk való csatlakozásra készséget mutatnak, alakíttassanak egy külön egyházmegyévé. Török Pál, dunamelléki püspök : Ezen ügy nemcsak egy egyházkerületre tartozik, mindnyájunknak közerdekében van, hogy a missió virágozzék; legalább a dunamelléki egyh.-kerület ily értelemben fogta fel ez ügyet. Minthogy azonban a Havasalföldön lévő magyar ref. hivők nagy többsége Erdélyből szakadt ki s elébb-utóbb oda vándorol vissza, s minthogy Havasalföld területénél fogva Erdélylyel áll legközelebbi kapcsolatban : véleményünk oda terjed, hogy a romániai missió az erdélyi egyh.-kerület felügyelete és joghatósága alá helyeztessék olyformán, hogy a missióban lévő egyházak egy külön egyházmegyét alkossanak, a mely alkotó része leend az erdélyi