Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-05-11 / 19. szám

azon óhajunkat fejezzük ki, hogy a szükség növekedésével hasonló arányban növekedjék a prot. közönség áldozatkészsége is. A kimutatás a következő: 1. Gr. Károlyi Tiborné szül. Degenfeld Emma az általa tett 500 ftnyi alapítványból befizetett 100 ftot. -2. A közelebbi farsangon rendezett táncvigalom eredménye 708 ft. 54 kr. — 3. Thalmayer A. alapítványa 100 ft, — 4. Tisza Kálmán né gr. Degenfeld N. 200 ftos alapítványa után az 1873-ik évre kamat 12 ft. — 5. Unger Vilmos hagyománya 5 ft. — 6. Szirmay Johanna adománya 6 ft. — 7. Hausch szül. Rác Borbála hagyománya 10 ft. — 8. Wéber Anna hagyománya 10 ft. — 9. Egy névtelen 50 ft. — 10. Dr. Málits György 10 ft. — 11. A paksi evangelikus egyház 10 ft. — 12. A pesti magyar ev. confirmandusok 5 ft. — 13. A pesti hazai első takarékpénztár adománya 200 ft. — 14. A fővárosi takarékpénztár 200 ft. — 15. A pest-lipótvárosi takarékpénztár 200 ft. — 16. A pest-külvárosi takarékpénztár 50 ft. — 17. A pest-ferenc-józsefvárosi takarékpénztár 50 ft. — 18. Első magyar iparbank 50 ft. — 19. A budai iparbank 25 ft. — 20. A pe3t-terézvárosi iparbank 20 ft. — 21. A Liszt-hangverseny eredményéből Rózsavölgyi és társa által 100 ft. — 22. A drezdai ós oldenburgi Gusztáv-Adolf nőegyletek küldeménye 48 ft. 85 kr. Összesen 1970 ft. 39 kr. Aláírási rovat „theologiai könyvtár" létesítésére. A pesti ref. theologiai intézet növendékei Benke István buzgalma folytán mindnyájan aláírták magukat, két távollevő beteg növendék kivételével, a theologiai könyvtár létesítésére. Szép bizonyságot tesz ez theologiai ifjuságunk komoly igyekezetéről, s azon törekvéséről, mely a prot. theologiai tudományosság emelésére irányul. Adja Isten, hogy ez tartós legyen, mert a kívánt eredményt csakis igy érhetjük el. Az aláirók a következők: 12. Benke István . . IV. 13. Szőcs Farkas . . III. 14. Petri Elek . . . III. 15. Farkas Sándor . . II. 16. Lóvay Lajos . . . II. 17. Bárcay Gyula . . III. 18. Takács József . . III. 19. Bicó Pál . . . III. 20. Gyenizse Antal . . II. 21. Tóth Sándor . III. 22. Vasvári Sándor . . II. 23. Jakab Bertalan . . II. 24. Köváry László . . II. 25. Darócy Dániel . . IV. 26. Papp István . III. 27. Barsy Miklós . . II. 28. Csanki Dániel . . II. 29. Szőcs Sándor . III. 30. Széki Elemér . . 31. Kökösi Sándor . . 32. Laky István . . 33. Balla Árpád . . 34. Benedek József . . 35. Vörösmarty Károly , 36. Bányai Géza 37. Madaras Gábor . . 38. Tury Sándor . . 39. Bús Lajos . . 40. Kiss Béla . . 41. Málik József . , 42. Vass Molnár István 43. Szalárdi Antal . . 44. Szűcs Dezső . . 45. Szilágyi Béla . . 46. Orosz Endre . . 47. Simon Károly . . 48. Müller Sándor . . 49. Szentes János . . IV. é. th. IV. „ „ IV. „ „ IV. „ „ II. * » !• » » !• n r> I* » » !• » n I* » n I. * , IV. „ „ III. „ „ II. „ * IV. „ „ II. , » I. „ II. „ „ III. „ „ « »» Külföldi egyház és iskola. (F.) Németalföldi hirek az egyházi életből. Leydában ápril hó 23-án számos modern irányú lelkész és világi, értekezést tartott több napirenden levő kérdés megvitatása végett. A kérdés, mi a vita első tárgyát képezte, volt: Az alkotmányozó gyűlés alkalmas eszköz-e a németalföldi reformált egyház kebelében létező nehézségek megoldására ? Kuenen A. leydai egyetemi tanár az alkotmányozó gyűlés ellen nyilatkozott, azt nem tartja szükségesnek, sem oly eszköznek, mely a létező nehézség megszüntetését eszközölhetné. Védelmezte a synodust a ferde megítélések ellenében, s ugy véli — mivel a moderneknek az egyházban való maradása a legfőbb nehézség, — hogy a létező bajból a legbiztosabban kisegítene, ha a különböző irányok számára egy modus vivendi volna található. A vita folyama alatt többen nyilatkoztak a modus vivendi keresésének szüksége mellett; mások, tekintettel a tényre, hogy a confessionalis párt kebelében már is észrevehetők az ellenállás nyomai, nem akarnak seramit tenni. A második kérdés volt: A vallástanitásnál a biblia maradjon-e továbbra is a kiváló s egyedüli olvasási anyag ? Noha a biblia olvasásának nagy haszna, de csak jól használva, általánosan el van ismerve, többen ugy vélik, hogy a vallástanitásnál alkalmazandó olvasókönyvet a biblia körén kivül vett elbeszélésekből volna célszerű összeállítani, nem mellőzve a bibliából merített elbeszéléseket sem. A szónokok csak abban tértek el egymástól, hogy mily mórtékben kell az egyik vagy másikból meríteni. A vasárnap megünneplésének melyik módja felel meg leginkább a kor szükségének? volt a következő kérdés. Némelyik azon nézete ellenében, hogy a vasárnap csak akkor felei meg feladatának, ha azt egyedül nyugodalomnak s lelki dolgokkal való foglalkozásnak szenteljük, 38*