Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-04-20 / 16. szám

lekből áll. A nép erőteljes, katonás kinézésű, szorgalmas, élelmes, egyre gyarapodik. Pedig 48-ban az egész várost leégették; most mégis vagyonosság, csinosság tekintetében első helyet foglal el e mezőváros, melynek lakossága tisztán református. Ez volt a magyar kálomista Sionuak végvára. Egész elszigelten, a szerb, oláh, tét és német elem közt, tisztán megtartá magyarságát. Egészen elüt a többi falutól. Vannak csinos csarépfödeles-házai; a házak előtt fasorok ; van téres piaca, vannak s/.abályos utcái; szóval a katonai kéz mellett meglátszik a szorgalom, a tisztaságszeretet. Egy kis kalmárszellem is van bennök. E város a vidék éléstára; a többiek innen élnek, innen visznek kenyeret. Van szép templomuk, gyönyörű orgonájuk és van értelmes, barátságos népe, értelmes elöljárósága. Ki hadnagy, ki kapitány volt közülök 48-ban. Az ember egészen fellelkesül köztök ; egész élvezettel el lehet velők beszélgetni. Szóval minden tekintetben olyan község, hogy büszkék lehetünk reá, — A másik helyen, Albertfalván, hétfőn 10 órakor volt a választás. Itt már titkos szavazás utján választottak, még pedig elég furcsán. Az elmúlt őszszel ott hagyta őket rendes lelkészük, tiszt. Rác Károly ur, elment Debrecenbe könyytárnoknak, s most ismét őt választották meg 32 szóval 22 ellen az ott működő szintén igen derék helyettes lelkész, A. g o s fc o n ur helyett. Itt az érdekeltség nagyon is csekély volt, mert a gyülekezet körülbelől 2000 lélekből áll. E falu közvetlen a Duna mellett fekszik ; szép időben meglátni Belgrád házait. E gyarmat csak négy év óta alakult. Tisztán rtformátus. Van itt kálomista majd minden vidékről. E különféle elemek még nem tudtak együvé forrni, innen magyarázható ki e furcsa papválasztás is. Van imaházuk, van tanítójuk is. Nemsokára építeni akarnak templomot, paplakot. A pap fizetése 312 forint a község pénztárából, s 34 hold kitűnő minőségű föld. A lakosság igen előnyös feltételek mellett kapott a kormánytól földeket. Minden gazda 16 láncot. Egypár év múlva itt is egy virágzó, népes magyar reformált gyülekezet lesz. Terjesztője a magyarságnak. Vámos Károly. Aláírási rovat „theologiai könyvtár" létesítésére. 8. Baksay Sándor, alesperes és k.-kunszentmiklósi ref. lelkész RÉGISÉGEK. Nagy Gedeon esperessége a szatmári ref egyházmegyében. 1832 -1830. I Interregnum. Szakái Mihály esperes halála után fejetlenség dult a szatmári ref. egyházmegyében. Ozsváth János esperessé választatott ugyan 1830. febr. 1'6-kán ; de jegyzőkori mulasztásainak híre az egyházkerületre is eljutván, meg nem erősíttetett; kiilöuben szélhintése miatt maga is lemondott. Több gyülekezetben, köztök a bel hivatalnokaival örökösen versengő Cégény-Dányádon, nagy zavar volt, Mindezek miatt a superintendentia az egyházmegyét, noha ki sem hallgatá, keményen megrótta ; egyszersmind az uj esperes választását elrendelő. A kisdobronyi Izsaák Gáspár segédgondnok elnöklete alatt M.-Csengerben 1831. febr. 13-kán tartott közgyűlés kihirdeté tehát a szavazást, de a superintendentiának egy régibb statutumára támaszkodva azon világos kikötéssel, hogy a kik per alatt vannak, „nevezetesen Iuczédi József tiszabecsi prédikátor, ki a kaszszák dolgában hűtlenséggel terhelődik, simpliciter mind a notáriusi, mind az esperesi voxolásból kihagyatiassék, valamint György József sz.németi prédikátor is több rendbeli vádak terhe alatt levén, ezúttal a voxolásnak tárgya nem lehet." (D.jegyzőkönyv 276. lap). Az érzékenyen talált György József a püspökhöz intézett vádiratában, azonnal tiltakozott e határozat ellen és sietett a traktust bevádolni. A püspök keményen reáirt a traktusra, s minden aktát — „ha ugyan ugy van a dolog, mint a folyamodó előadja" — a györgynapi gyűlésre beküldeni parancsola; a szavazást rendelő körlevél elinditását betiltotta, illetőleg a netáu beérkezett szavazatok felbontását meg nem engedte. Az egyházmegye nem késett folterjesztést tenni, kiemelvén, hogy a vádaskodó György Józsefet méltán zárta ki a választhatók sorából ; mert négy év óta foly ellene a traktus előtt azon becsületsértési per, melyet táblabíró és szatmári senator Mándy József kezdett, épen az, ki György József Németibe vitelének főeszközlője volt, s mely alperes makacssága miatt be nem végeztethetett. Továbbá az épen ezen ügyben kiküldött segédgondnokot is megbecstelenitette, mely miatt szintén bepereltetett. Végre supplantatio gyanúja terheli s oka a cégénydányádi botrányos pernek, a mennyiben bizonyos Kocsa nevű pap részére izgatott s Cégény-Dányád e miatt egyházi adót fizetni, rendes papját megtűrni nem akarja, — a miért is a superintendentia az ezen ügyben ki sem hallgatott traktus dislocatióját felfüggeszteni szándékozik. — Mindezeket előre bocsátva, a traktus György József ellen minden keresetet folytatni rendel, s megidézésére Madarassy Pál assessort és Kisb Aron lelkészt ujabban kiküldi. Ugyanezen gyűlésben (F.-Gyarmaton april 7., 8. és 9. 1831.) hol a felterjesztés kelt, az esperesre begyültszavazatok felbontattak, s miután Szabó Mihály assessor és társai lemondtak a kijelöltetésről, legtöbb sza-