Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-04-20 / 16. szám

vazatot nyeltek Nagy Gedeon, Kiss Áron és Győry Sándor kándidáltak. Szatmár, Tiszabecs és Németi nem szavaztak. A superintendentia ismét uj szavazást rendelt s a szatmári -egyházmegyébe egy superintendentialis canonica visitatiot küldött Buday Ézsaiás püspök, Péchy Imre főgondnok s Szoboszlai Pap István szemólyökben. Ezek Péchy kivételével 1832. máj. 14-kén Szatmártt tartott egyházmegyéi közgyűlésen megjelenvén, a superintendentia határozatait kihirdették, s a segédgondnok ellenvetései dacára, — ki hasztalan hivatkozott a 86-ik kánonra, — csak az ujabb szavazatokat bontották fel azon ürügy alatt, hogy több egyház a szavazásból kizáratott, mint a melylyel a szatmári egyházgondnok vádolta alap nélkül a traktust. Végre a superinlendent. canonica visitatio intézkedésébe, bárha sérelmes volt is az, mind a kandidátusok, mind a közönség belenyugodtak. Mielőtt a szavazatiéiból)tás megtörtént volna, György József az egész közönség szine előtt K. Izsaák Gáspár segédgondnokot megkövette. A szavazatok fölbontatván, 33 szavazattal Nagy Gedeon assessor és sonkádi pap esperessé választatott, s azonnal be is iktattatott. Hasonlag 33 szavazattal nyerte el Kiss Aron botpaládi lelkész a főjegyzőságot. A superiut. can. visitatio felolvastatta ugyancsak e gyűlésen az Ozsváthtól átvett archívum leltárát; kifürkészte a jegyzőkönyvek pontatlan vezetésének okát ; magvizsgálta a köz- és gyámpénztárt, végül György Józsefet ülnöki székébe visszahelyezte. (Lásd 0. jegyzőkönyv 115— 121. lap.) II. K ü z d e 1 e m a s u perintende n fiával s a n ii ák elő zm é n y ei. Ily körülmények között vette át Nagy Gedeon a traktus kormányát s igyekezett a jó rendet és békességet helyreállítani. Az Ozsváth által elhanyagolt jegyzökönyveket, Kiss Áron főjegyző által, a talált töredékek s ügydarabokból újra szerkeszt tette, Incédyn a közpénzeket behajtatta; kormánya alatt a fegyelem és rend kezdett helyreállani, de az teljesen sokáig nem szilárdulhatott meg, részint némely örökösen perben álló gyülekezetek, részint néhány nyugtalan s nemes hivatalukat lealacsonyító lelkész miatt. Ez utóbbit illetőleg legyen szabad egy esetet felemlítenünk, mint a mely az egyházkerület isméti beavatkozására adott okot. Ez Hunyady János esete. Ezen egyéuiség F.-I)aróeról Gebei jén ben dislokáltatván papul, elődének termését illetéktelenül leirattatta, ezen felül egy kommunio-osztás alkalmával betegsége vagy ittassága miatt (máig is bizonytalan) a megszentelt kenyeret és bort ott hagyván, azt részeg rektorával osztatta ki. Ezekért az egyházmegyei konzisztórium Hu.iyadyt hivatalától itólctileg megfosztotta. A superintendentia p<-j

dig megsemmisítő ez ítéletet, s Hun)adyt visszahelyezni paraucsolá. Az egvhá/.mrgye konzisztóriuma Ítéletének védelmére kelt, s kijelenté, hogy azt megsemmisíttetni nem engedi. Az egyházkerület fhealis actióval fenyeget err3 a traktust, s mindazokat, kik az utóbbi végzés hozatalánál jelenvoltak s benne részt vettek, személy szerint'az egyházkerületi konzisztórium elé idézte. Végre a traktus engedett, konzisztóriuma ítéletét annyiban módosití, a menynyiben Humadyt Gécbe helyezte, a hol helyette, miután végleg elgyengült, Muzí-alyi László adminisztrátor szolgált, mignem csakhamar bevégzé viszontagságos földi pályáját. Az 1835. f'ebr. 17-kén a németi gyűlésből kelt fel-i at szavai nagyon jellemzik az egyházmegye állapotát s azon feszült viszonyt, mely közte s az egyes gyülekezeteket s egyéneket a traktus ellenében tulkegyelő egyházkerület között létezett. „Valamint a f. t. superintendentia, ugy a mi egyházvidékünk is (igy szól a traktus felirata), a szeretet palástjával kívánja fedezni mindazokat, a mik itt és ott 1832-ik év május hava előtt történtek. Örökké el fogja nevezetesen hallgatni, hogy a cégénydányádi ügyben az őt egyenesen megillető helyosztási jus meg vala csonkítva; eltemeti a néhai szerencsétlen prédikátor Hunyady Jánossal egyetemben a traktust megfenyegetett fiscalis actio keserű emlékezetét, soha sem fogja említeni a 86-ik kánonon épült választási jussának történt megcsorbittatását, csak azt kérvén, hogy az ilyek adandó esetekben kihallgatást és óhajtott orvoslást nyerhessenek. Régi sérelmeink közül egyet orvoslás végett felterjeszteni kénytelenittetlink. Az agentialis alamizsna volt az, melynek egy része az 1824-ik esztendeig fedezte vala egyházvidékünk elkerülhetlen szükségeit. Mivel a legközelebbi agentiájok az egyházaknak magukban az őket ölelő traktusokban vagyon, méltóztassék módot eszközölni, hogy a hat komniunio. alkalmával bejoni szokott agentialis alamizsnából legalább egy hirdetéskori jövedelem, egyházvidéki szükségeink fedezésére fordittassék. Bizodalmasau elvárni bátorkodunk, hogy esztendőnként a ft superintendentia cassájába beküldött agentiák számadásait velünk is a maga bölcsen meghatárzandó utján tudatás végett közölni fogja." (C. jegyzőkönyv 226—227. lap.) E felirat viszhang volt azon super. leiratra, mely a kedélyek megnyugtatása, s különösebben Izsaák Gáspár segédgondnok kiengesztelése végett küldetett le a traktusra, melyben elmondatik, hogy az egyházkerület őszintén örül, hogy a munkált super. kanouika visitatiónak sikerült megnyugtatni fent az egyházkerületet, hogy a szatmári egyházmegyében senki sem tör fejetlenségre, másrészt békét eszközölni alant s biztosítani az egyházmegyét s annak kormányzóit, hogy a superintendentia a traktrsok önkormányzati jogait sérteni legkevésbé sem célozza, sőt szabadságában s jógiiban megoltalmazni kötelességének ismeri. K. Izsaák Gáspárt illetőleg különösebben kiemeltetik, hogy a kanonica visitatio legkevésbé sem volt személye ellen küldve ; „a fenforgott kérdések vitatása alatt is személyét s érdemlett tiszteletét megsérteni teljességgel nem kívánta stb. Most is az egyházvidék dolgait s általában sz. vallásunk ügyé' ismeretes buzgóságába ajánlván, életén k sek időkre terjedését szívesen óhajtja." (1832. aug. 10 53. sz. e.-ker. végzés) III. Vallásosság, k ö z e r k ö 1 c s i s é g. Ama zavar, mely a traktusban uralkodott, s mely a kormány -32*