Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-04-20 / 16. szám

Az ormány-okor-vidéki papi értekezlet. Ha valahol és bármikor oly jelenségek mutatkoznak, melyek a haladási eszme valósítását hordják magukban, uem lehet kétség, hogy nagytiszt, szerkesztő ur szivesen enged helyet mindannyiszor becses lapjában azok köz­lésére. Örömmel fogok hát tollat én is, midőn egy oly tény közlésére lehet alkalmam kérni nagytiszteletüségedet, mely nem mondhatnám, hogy épen újság, de mindenesetre egy­házmegyénket új színben tünteti fel azok előtt, kik köze­lebbről ismerték, s nem mondom, hogy helyesen vagy nem helyesen, de felőle sokszor nem épen kedvező véle­ményt tápláltak. Ily tény volt nálunk f. é március 27-dikén Felső-Baranyában Somogy-Sellyén az „ormány-okor­vidéki papi értekezlet" megalakítása, melyre ugyan meglehetős számmal gyűltek össze lelkésztársaink, mindazonáltal többen is lehettünk volna, mert ha csak elhárithatlan akadályoztatás esetében nem, különben egy­nek sem kellett volna lelkésztársaink közül elmaradnia. Hisszük azonban, hogy akik az alakuló közgyűlésről elmaradtak, későbben csatlakozni fognak, meggondolván, hogy ki a mai haladó korral egyenlépést nem tart, ki ennek sürgésében, forgásában nem mozdul, az elmarad, vagy elgázoltatik. Ezt mi is meggondoltuk,, felhívásunkban is eléggé körvonaloztuk, s az eredmény, viszonyainkat, körülmé­nyeinket érintő szavaink után nem maradt el. De szóljunk az alakuló közgyűlésről. A jelzett időben és helyen, mint már fentebb is emlitém, megle­hetős számmal összegyűlve, legelső emelt szót Kerek S á n d o r vertikei lelkész, előadva az összejövetel célját, egy papi értekezlet alakításának szükségességét, az összegyűlt lelkészek legközelebbi és legelső teendőjét, mely egyelőre nem más, mint ideiglenes elnök és jegyző választása. Elnök és jegyző megválasztatván, következett az alap­szabály, javaslat feletti vita, melyhez az anyagot Hetessy Victor dr.-foki lelkész alapszabály-javaslata szolgáltatta. A vita, itt-ott a vélemények szétágazása mellett is a legszebb rendben, a legőszintébb és barátságosabb eszme­csere közt folyt le. Örömmel láttuk itt egyházmegyénk különböző elemeit egy közös célra szövetkezni, kik ha egymással kezet nem is fogva, de egymást megértve, ön­zetlenség és tiszta őszinteséggel munkálták létesítését annak, mi a közjó érdekében, különösen nálunk nagyon kívánatos, t. i. egy oly lelkészi egylet vagy értekezlet ala­kítása, melyben az önérdekek, személyeskedések harca helyett a közjó érdeke lebegjen mindenki előtt, ez foglalkoztasson minden főt, lelkesítsen mindeu tagot. Az alapszabályok megállapittattak, melyeknek értel­mében a két kör lelkészeinek szervezkedése „ormány­okor-vidéki ref. papi értekezlet" cimet nyert; célja: „az egyházi élet érdekei és a gyakorlati lelkészet körébe tartozó ügyek feletti tanácskozás." Mennyire fog már értekezletünk megfelelni hivatásá­nak, az természetesen a tagok jóakarata és energiájától függ. — Felteszszük azonban lelkésztársainkról, hogy közönyösség, egyházi életünk iránti lágymelegség és tét­lenség által, mind most kezdetben, mind jövőben, nem fogják a gyenge plántát még gyenge korában megder­meszteni, annyival kevésbé, mert érezhetőbb mint va­laha, azon körülmény, hogy mi is tegyünk már valamit. Az egyházi élet terén jelentékeny mozgalom indult meg hazánkban is a legközelebbi pár év alatt. Yalyon nem a mi érdekünk kivánja-e, hogy mi se vonuljunk félre, de legyünk mi is Krisztus szellemében működő tagok az eszmék harcában ? Tegyük meg a mi teendőinket, s ne azokat, melyek nem bizattak reánk, miket pedig tenni szoktunk különö­sen a politikai mozgalmak alkalmával, egész szenvedélylyel, sok helyen egész a túlságig. Van nekünk érdekünk, és ez az egyházi élet érdeke ; vannak nekünk teendőink, ott a gyakorlati lelkészet, ennek terén a teendők óriási halmaza áll előttünk, mely alatt nem csupán az obiigált papi teendők értendők, hanem, — és hiszem, hogy ezt minden modern felfogású lelkész osztja, — mind az, minek létesítését a kor kívánja, mit hivei közt a korral egyezőleg, jónak, hasznosnak ismert fel a lelkész. — Ezeket tenni a közéletben, ilyenek felett tanácskozni majd a mi értekezleteinken, azt hiszem, ereclményezőbb, illetőleg hasznosabb lesz a politizálásnál. Hátra volna, hogy szóljak még az alakuló közgyű­lés többi részleteiről, ezek azonban nem annyira lénye­gesek, hogy azokkal nagytiszteletüség^d szívességét s be­cses lapjában a tért továbbra is igénybe vegyem. Csak egy óhajtásomat legyen szabad kifejeznem, mely nem csak magamé, hanem értekezletünk minden tagjáé, és ez az: vajha a kiáltó szó, mely a .megalakult értekezlet ügyében, a nevezett két kör lelkészeihez intéztetett, egy­házmegyénkben mindenütt viszhangra találna, s alakulna egy fő értekezlet, melynek vidékenként fiók-körei vagy értekezletei lennének, hogy igy szerves összeköttetésben munkálnánk közre mindannyian, hogy mondhatnánk el már egyszer együttesen: „a régiek elmultak, ime mindenek megujultak". Ambrus József, értekezleti jegyző. Két papválasztás a katonai határőrvidéken. A katonai határőrvidéken két papválasztáson vol­tam jelen. E két választás azért érdemel említést, mert ott századok óta az első szabad papválasztás. Azelőtt nagyon katonásan ment itt a papadás. A kapitány azt mondta a népnek: ez lesz a pap tok. A kinek nem tetszik, kap 50 botot. Ép azért örömmel lepett meg az a szép egyetértés, az a lelkesedés, melyet Debel Íj ácson tapasztaltam. Virágvasárnapján közfelkiáltással választották meg az ot­tani helyettes lelkészt, a jeles készültsógü, s szép erős hangú Fekete Károly urat. A gyülekezet 3500 lé-82

Next

/
Thumbnails
Contents