Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-01-12 / 2. szám

ötelességét nem minden törvényhatóság teljesítette, vag^ egalább nem teljesítette kellő gyorsasággal, pontosággal és a törvény szigorával. Most azonban, midőn a köztörvényhatóságok az 1870. évi XLII. t. cz. szerint egészen újból rendezve és szervezve vannak ; midőn az 1871. XVIII. t. cz. szerint a községekben uj élet kelt: helyén és idején látom a tekintetes törvényhatóság figyelmét és buzgalmának egész erejét felhívni arra, hogy az 1868. XXXVIII. népoktatási törvény, valamint az 1872. VIII. ipartörvény e célra rendelt szakaszainak végrehajtását munkálkodása s hatósága körébe vegye föl, s végrehajtó közegeit ne csak oda utasítsa, hogy a népnevelési törvény életbeléptetésére és az ügy kifejtésére rendelt törvényes közegek felhívásaira azonnal segédkezet nyújtsanak, hanem rendelje egyszersmind azt is, hogy a községek látogatása alkalmával az iskolák és a gyermekek iskoláztatása állapotára gondjait mellőzhetlenül kitérjeszsze, a község elöljáróságait a népoktatási törvény reájok eső része végrehajtására szigorúan kötelezze, a mulasztásokért mind a községi elöljáróságot, mind általa a gyermekek iskoláztatását elhanyagoló szüléket elengedhetlenül megbüntettesse; sőt ott, a hol még iskolai épület s tanító nem volna, vagy a hol ezek a kívánt célnak nem felelnének meg, oda hasson, hogy a község avagy a felekezet, a törvény által reá mért e kötelességnek minél előbb tegyen eleget. Az így kiadott rendeletei végrehajtásáról minden évnegyedes gyűlése alkalmával illető közegeitői kérjen számot és e jelentések alapján keletkezett végzéseit az 1868. XXXVIII. t. cz. 130. §. 4. száma alatti s 132. §-a rendelete értelmében hozzám teendő jelentéseiben ezeket foglalja be. Meg vagyok győződve, hogy a tekintetes hatóság ugyanazon indokoktól lelkesül a népnevelés végrehajtása körül reá váró kötelességek teljesítésében, a melyek indították a törvényhozó testületet ez üdvös törvény életbeléptetése s rendeletei kifejtése által a nép boldogitására ; e meggyőződésnél fogva liiszam ós reménylem, hogy e rendeletemnek nem a törvény teljesítésére hivatott kötelességből, hanem saját meggyőződésének benső ösztönéből szerzend foganatot. Ezen rendeletemnél fogva felhívom a tökintetes hatóságot, hogy a népoktatási törvény 130. §-a 4. pontja értelmében munkálkodása eredményét a megyei iskolai tanács munkálkodásával együtt évnegyedenkint, évi jelentését pedig ugyanazon törvény 132. §. rendelete szerint óvenkint hozzám terjessze föl. Iskolaiigyi tanácskozás, a dunamelléki ref. egyházkerületben. A dunamelléki reformált egyházkerület, superintendense főtisztelendő Török Pál ur az egyházkerületbeli 'középtanodák férfiakból s a tanügyi bizottság tagjaiból a folyó' hó 3-dik napjára tanácskozás végett többeket meghívott, hogy a bekövetkezendő középtanodai szervezés készületlenül ne találja egyházkerületünket. E tanácskozás céljául az volt kitűzve, hogy egy emlékiratot készítsen, meT

y a rövid időn összeülendő convent elé fog terjesztetni, hogy az egyetemes reformált egyház minden superintendentiája, vagy akár együttesen maga a reformált egyház felterjesztést intézhessen a n. méltóságú vallás-és közoktatási miniszter úrhoz, mely felterjesztésben előadja óhajtásait a középtanodák rendezésére vonatkozólag mind a felekezet, mind pedig országos mivelődési érdekeink szempontjából. A tanácskozásra a meghívottak közül többen nem jelenhettek meg, de azért elég számmal voltak a tagok arra, hogy a többoldalú eszmecsere után iskoláink méltányosan számba vehető érdekei kielégitőleg tekintetbe vétessenek. Jelen voltak a tanácskozáson főtisztelendő superintendens ur T ö r ö k Pál, mint elnök, n. t. Fördős Lajos kecskem. leik. és esperes, n. t. F i 1 ó Lajos nagykőrösi lelkész, Gönczy Pál osztálytanácsos, B a 11 a g i Mór az egyet, tanügj i bizottság tagja, S z igethy Imre kecskeméti főgymn. igazgató, D u z s S á ndor nagykőrösi tanár, Dömötör János pesti főgymnasiumi tanár urak. A tanácskozás folyamában, természetesen legelőször is az a kérdés merült fel, hogy miután a középtanodák ügye most az országgyűlés elé kerül s országos törvény által szabályoztatván, az ország a mennyi középtanoda szükséges lesz, annyit fog igyekezni felállítani : vájjon tehát, ily viszonyok közt szüksége s-e, hogy mi reformátusok fenntartsuk a mi közép tanodáinkat? A felelet erre teljes egyértelműséggel az volt, hogy: szükséges; szükséges pedig egyoldalról a mi vallási és egyházi szempontjainkból, — mert egyebeket nem említve— theologusaink is ott fognak képeztetni; de szükséges más oldalról országos közművelődési érdekeink tekintetéből is, hogy a magunk egyháza javára dolgozva, egyszersmind tanodáinknak azon képző ereje, mely eddig is nyilatkozott állampolgáraink jellemében, az állam javára is értékesíttessék továbbra is. A második kérdés az volt, hogy a középtanoda két ágát: a gymnasiumot és reáltanodát egyesítve ohajtjuk-e fenntartatni v. egybe olvasztva kivánjuk-e berendeztetni? Szintén egyhangúlag az volt a válasz, hogy a gymnasium és reáliskola külön választassák, s mindenik számára külön cél tűzetvén ki, rendeztessék be mindenik a maga céljához képest. A gyrnnasium adja a humanisticoclassicai, a reáliskola pedig a realisticus és modern irányú képzést, de az egybeolvasztás azon veszélylyel jár, hogy mind a két kelléknek eleget akarván az egységes közép tanoda tenni, egyik iránynak sem felelne meg, mint az eddigi real-gymnasiumok, melyeket ma már egész Európa elitélt. Ettől kezdve a tanácskozás tisztán és kizárólag csak a gymnasiumokra szorítkozott, miután a dunamelléki egy-