Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-01-12 / 2. szám

házkerületben egyházi felügyelet alatt álló, vagy épen egyházi hatóság által fenntartott reáltanoda nincs s igy a középtanodák ez ága minket nem érdekelt. Legfontosabb kérdés volt és leghosszabban vette igénybe a tanácskozás idejét az, hogy valyon mennyi időt, hány osztályt tarthat unkelég­nek arra, hogy a középtanodai tan ío­lyam befejeztessék s az ifjak egyetemi vagy akadémiai szakpályákra lép­jenek? E kérdés sok mellékkérdést foglalt magában s igy a tantárgyaknak csaknem részletes beosztását is meg kel­lett kisérteni, hogy a válasz megadható legyen. A meg­állapodás végre is abban történt, hogy a középtanoda­tanfolyam álljon kilenc évből, melyből hat év alatt egé­szen oktatási és elemibb tanítási módszer szerint veze­tendő a tanítás; a másik három év alatt pedig az ifjak már felsőbb tanulmányaikhoz szükséges önálló munkás­ságra és tudományos, ugy szólva philsophiai módszerű és rendszerű előadások megemésztésére is képesittessenek. E kilenc év szükségesebbnek látszott a középtanodában, mint a szakpályán a négy-öt év, azért inkább azt óhajtja a tanácskozó bizottság megrövidíttetni, mert az egyetemi tanszabadság mellett ifjaink, a kor áramlatát látva, félő, hogy bölcsészeti képeztetésöket teljesen el fogják ha­nyagolni. E kérdés körül az emiitett és még számtalan más érvek is kimerittetvén, áttért az értekezlet arra a kér­désre, hogy Miben rejlik középtanodai okta­tásunk eredménytelenségének oka? Kifejtették aztán a jelen voltak részletesen, hogy a módszer hibás voltában, a mi a tanárok jelentékeny részének képezetlenségéből ered. Továbbá ta­nodáink felszerelési fogyatkozásaiban; a tanerők elégtelenségében stb. stb. Erre nézve abban történt megállapodás, hogy a tanárok okvetlenül szakképzettséggel bírjanak s ezt vizs­gái étel által igazolják ; állittassék tanárképezde, ha lehet négy vagy öt egyházkerület részére közösen, ha pedig ez nem létesül, utasíttassanak tanári pályára készülő ifjaink az országos tanárképezdébe. Minthogy pedig elemi isko­láink még soká lesznek egyetemesen abban a helyzetben, hogy a gymnasiumnak kellően képzett növendékeket ad­hassanak : ajánlja az értekezlet a gymnasiumba lépéskor a felvételi vizsgálat behozását. A tanárok számáról, a tanórák menynyiségéről a tanárokra és tanulókra nézve, valamint a tanári fizeté­sekről és a nyugdíjról is volt még eszmecsre, de a mag­állapodás oly általánosságok mellett történt, hogy azok réázletezését bátran mellőzhetem. Záradékul azonban megemlítem, hogy e megállapo­dások teljesen megnyugtatók és kielégítők a tanárokra és az időre való tekintetből is, és hozzá adom még azt, hogy az egész tanácskozás mutatja, hogy középtanodáink ügyeért kell is, de óhajtanak is tenni aiok, a kik előtt e tekintetben a kezdeményezési alkalom mindenkor nyitva áll. Az emlékirat a tanácskozások alapján fog elkészít­tetni s annak idejében a convent elé fog terjesztetni. Scholasticus T A R C A Könyvismertetés. Egy főiskolai tankönyv vagy Egy „egyhiíztörténetésis" mint nyelvújító, s a „Debreceni grammatica" közelgő feltámadása. (Folytatás.) Coelibatus = házasulatlanság, kata­komba = üreg-tornácozat, dormitio = elszende­rülés. A nőtlenség szó tehát elvetendő, mivel ház nélkül családi élet nem lehet. Hát a kik gunybókban vagy sátrak alatt laknak ? Vagy ugy ! Azok nem egyháztörté­nelmi személyek. Tornácozat lenne körülbelől bi­zonyos helyen létező tornácok összege: azonban a tornác talán szellősebb valamivel, mint a katakomba és nem is annyira üreges ? Inkább mondhatnók : föld alatti f o ly os ó,,. de még ez sem talál. Kár hogy olyan messze van az" a íjóma, különben könnyen kisülhetne, hogy a Vatikán csak Vatikán, az amphitheatrum csak amphitheatrum, valamint a katakomba is csak kata­komba. Ha pedig a tornác üreges, akkor előáll az üreges üreg s elnevezhetjük például: az ü r g e-1 a k o k a t ü r g e­üregzeteknek, a patkány-lyukakat pat­kány -tornácozatnak stb. •— Dormitiót el­szenderiilésnek fordítja szerző csupán azért, hogy a közönséges emberek halálát a vértanukétól megkülönböztesse. (Aristokratikus hajlamok.) Igaz ugyan, hogy dormio = alszik, elszenderül; de a halál vala­mivel több az egyszerű elszenderülésnél még akkor is, hogy ha hiszszük „testünknek feltámadását és az örök életet," a mennyiben még mindig nem tudjuk: mikor jön el Jézus „ítélni eleveneket és holtakat." Tehát hol­takat, s igy csak a vértanukat, az elszenderülteknek a végítélethez semmi közük. Agape = szeretet-lakoma és igy bizonyos te­kintetben dorbézolás. Igaz, hogy az agape csakha­mar elfajult, a miért száműzték is az urvacsorából ; de a reforma.tiot aligha engednők zendülésnek nevezni, holott pedig — mi nemes céljával semmi öszhang-

Next

/
Thumbnails
Contents