Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-01-12 / 2. szám

tensek kezdenek lenni, bőrükbe nem férnek, mindenütt előtérbe akarnak tolakodni stb. stb. Nem! Mi nem törekedhetünk semmiféle praepotentiára, mert mi egyenlő szabadságot követelünk minden ember számára s a különböző vallásfelekezetekre nézve leghőbb óhajtásunk, hogy ne legyen soha más vetekedés köztük mint az, hogy a közhaza szolgálatában egyik tul akarjon tenni a másikon. De akkor ne idétlenkedjünk magunk közt sem neliéz, viharos idők emlegetésével, hanem lássunk munkához, szervezkedjünk ugy, hogy elvalahára a szentek közössége valósággá váljék s a közel három millió protestáns imponáló testületet képezzen. Ámde arra, hogy oldott kéveszerü állapotából a hazai protestantizmus kivergődjék s a közügyekre való üdvös befolyását egész terjedelmében visszanyerje, az általunk alkotott országos intézményekben való teljes bizodalomra vau szüksége, mely ne láttasson vele mindig kelepcét a dolgok természetes változásában s aggodalomra való okot a haladásban, hanem beláttassa vele inkább azt, hogy végre rendeltetésének megoldásához, rég várt jövendőjének bejárásához eljutott. Mai nap csak egy ellenese van a protestantizmusnak, ugyanaz, mely ellenese minden modern államéletnek s ez az ultramontanizmus. Ezzel elébb utóbb meg fog gyűlni a bajunk, amint meg fog gyűlni vele az államnak is a baja, mely önnön vesztére századokon keresztül ápolgatta, mig minket, természetes szövetségeseit a legmostohább bánásmódban részesitett. A dolgok logikája, mely minden diplomatikai bölcseségen tul tesz, az államot végre észre téritette, de nem az ultramontauokat. Ezektől várni, hogy őszinte pártolói legyenek a dolgok ujabb rendének, annyi mint föltenni, hogy az ember csókolja a vesszőt, mely őt sújtja. Épen azért áll az, amit harmadéve irt egyik dolgozatomban kimondtam : Míg valamely ország lakossága nagyobb részt oly egyházhoz tartozik, mely legszabadabb felfogásában is (szabad egyház szabad államban), hatalmát az államhatalommal parificálja, s mely a legfontosabb társadalmi kérdésekre nézve isten nevében államelveinkkel homlokegyenest ellenkező elveket hirdet és terjeszt, addig én a lelkiismereti szabadságot csak akkor látom biztositva, ha nem gyöngittetik meg azon alkotmányos hatalom, melynek feladata, hogy kifelé az ország függetlenségét, benn pedig minden egyesnek jogát védje és biztosítsa. Szűnjünk meg tehát a régi nótát fúni s bajaink forrását ott keresni, ahol ma már nincs. Ez mig egyfelől egyházunk érdekeit hamis, a nemzeti törekvéssel ellenkező színben tünteti fel, másfelől állapotaink jobbra fordulását tetemesen késlelteti. B a 1 1 a g i Mór. ISKOLAÜGY. A vallás- és közoktatási m. kir. minister 1872. évidec. 10-én 32,488- sz. a. kelt s valamennyi törvényhatósághoe intézett rendelete. Az 1868. évi XXXVIII. t. cz. keletkezése ideje óta a vezetésem alatt álló vallás- és közoktatásügyi minisztérium egész erővel oda törekedett, hogy a népoktatás ügye kifejlődését akadályozó minden nehézséget legyőzzön, egyszersmind e törvény életbeléptetésére minden törvényes eszközt felhasználjon. A hivatolt törvényre támaszkodó e törekvéseknek jóllehet már is vannak látható sikerei, mindazáltal ez ügy a fejlődésnek most is csak a kezdetén van, és kifejlődhetése útjában még most is számos akadályok állanak, melyeken, ugy látszik, csak a törvény erejének szigorú alkalmazásával lehet áttörni. E törvény támogatásához még más törvények segélyével is kívánt az országgyűlés járulni ; igy rendelte el az 1871. évi XVIII. (községi) törvény 22. §-a f) betűje alatt, kogy a község köteles gondoskodni iskoláiról és más rokon intézeteiről; hasonlóul az 1872. évi VIII. (ipar) törvény 40., 42. c) 44. 70. ós 87. a) §§aiban az iparos növendékek oktatása szabályozásával jő a közoktatási törvény segitségére, mely intézkedések mind arra mutatnak, hogy a törvényhozás nem csak az ügy fontosságától van áthatva, hanem a törvény hatásának és sikerének biztosítását erősen akarja. A népoktatás ügyének kifejtésére, a törvény szellemi és erkölcsi intentiói valósítására rendelt községek, milyenek a felekezeti iskolákra nézve : a hitközségek helyi és főhatóságai, a községi iskolákra nézve: az iskolai székek, a megyei iskolatanácsok, a kerületi tanfelügyelő,— a törvény fenn is emiitett rendeleteinek legtöbb esetben csak ugy szerezhetnek érvényt, ha ama közegek rendeletei végrehajtása, elmulasztása vagy megtagadása esetén a köztörvényhatóságok hivatalos támogatását igénybe veszik. A népoktatás rendezésével s ez ügy fejlesztésével megbízott, fennebb is emiitett törvényes közegek, a népoktatási törvény fennállása óta már eddig is többször fordultak a szükségéé támogatásáért a köztörvényhatáságokhoz, de sajnosun kellé tapasstalniok, hogy e megkérésre