Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-16 / 11. szám

visiójának szükségét kiemelve, tettre buzdítja a minisztert. Elismeri, hogy a népiskolák állapotáról beadott jelentés sok becseset tartalmaz, azonban azon nézetben van, hogy nagy hiány, hogy az akadályok között, melyek a népnevelés sikerének útjában álltak, nem emliti a miniszter egy szóval sem a magatartást, melyet a különböző vallásfelekezetek a közoktatási törvénynyel szemben tanúsítottak, pedig alig hihető, hogy a vallásfelekezetek valami nagy készséggel nyújtottak voina a miniszter urnák segédkezet ezen törvény végrehajtásánál, sőt inkább tudjuk mindnyájan, hogy különböző okokból az igaz, de általában passive viselik magukat a törvénynyel szemben. A római és görög-katholikus clerus épen ugy mint a protestánsok idegenkedést mutatnak a népoktatási törvény iránt, megengedi, hogy az egyik korlátlan hatalmát, a másik nagyon becses önkormányzati jogát félti. Elhiszi azt is, hogy a katholikusok szabadelvű része a nevelésügyben szívesen emancipálná magát a clerus befolyása alól; vallásuk szervezeténél fogva ők egyházi dolgokba nem szólhatnak bele, és fájdalom, a hierarchiát még ma is nagyon sokan azonosítják a vallással, és igy lévén a dolog, nincs erkölcsi bátorságuk még a szabadelvű katholikusoknak sem, a nevelésügy tárgyában magukat a clerus nyomása alól tökéletesen emancipálni. (Ellenmondás jobbfelől.) A protestánsok magatartása azon körülményben leli magyarázatát, hogy Magyarországon sem teljes vallásszabadság, sem teljes vallásegyenlőség nem létezik még, ha. nem igenis vannak politikai jogokkal felruházott vallások. De legyen bármi oka e magatartásnak, melyet a vallásfelekezetek a törvénynyel szemben tanúsítanak, annyi tény> hogy ez az ügynek nem hasznára, hanem igenis nagy kárára van. Szívesen szavazza meg a fölvett összeget, csak arra kéri a minisztert, vegye figyelembe a vita folyamában felhozott akadályokat, melyek a törvény végrehajtását gátolják, s azon akadályokat is, melyeket a tapasztalás mutatott ki. És ha a minister hatáskörét felülhaladná ezen akadályok elmozdítása, tessék a képviselőházhoz fordulni, s meg van győződve, hogy a ház pártkülönbség nélkül támogatni fogja a minister urat. Trefort miniszter ismétli, hogy azon lesz, hogy oly iskolai könyvek vagy mappák, melyekben alkotmányellenes tendentiák foglaltatnak, ne használtassanak. Tavaszi Endre felemlíti, hogy Pest városa tanítóinak nyugdijáról maga gondoskodik, s ebből folyólag kéri, hogy a szokásos 2% a pesti tanítók fizetéséből ne vonassék le. Madarász József határzati javaslatot nyújt be, hogy Magyarország kézi, fali és domború térképei adassanak ki, a szegényebb sorsú iskolákban osztassanak szét, de a magyar birodalom térképe az osztrák birodalom térképével egyesítve az ország költségén ki ne adassék, s ha magánosok által készíttetett, ne használtassák. Schwarc Gyula Schmausz határzati javaslatához szólva, felhívja a minisztert, hogy a 74-ik évi budgetben nagyobb összeget -kérjen a népiskolák támogatására. Csengery Antal Göncy Pált veszi védelme alá. Göncy érdeme, hogy népiskoláinkban nagy fali térképek léteznek, melyek kiállítás tekintetében is egy fokon állanak az európai hasonló iskolai térképekkel; neki köszönhetjük, hogy nálunk az elemi népoktatásra egyáltalában megvannak a kellő taneszközök; tőle birunk kitűnő kézi könyveket, melyeket a syejci tanítók lapja mintákkal mutatott be, Bopp, kitűnő német tanár pedig a legnagyohb elismeréssel nyilatkozott felőlük]; ugy hogy a megtámadásokra azt feleli, adjon az isten a magyar hazának sok ilyen alkotmányellenes férfiút, sok ilyen paedagogot. Hozzászólottak még a kérdéshez Horváth Gyula, Péchy Tamás, Győrffy. Szavazatra kerülvén a dolog, 140 szóval 76 ellen Madarász javaslata elvettetik, szintúgy Schmausz módositványa is, és megszavaztatik a pénzügyi bizottság ajánlata szerint 990,000 frt. A felnőttek oktatására előirányzott 70,000 frtnál felszólal Irányi Dániel és sürgeti, hogy a miniszter erre vonatkozólag törvényjavaslatot terjeszszen elő. A miniszter megígéri. A felsőbb fi- és nő-népiskolákra előirányzott 106,000 frt. tételnél Molnár Aladár indítványozza, hogy 10,000 frt. a gazdasági szaktanítók kiképzésére fordíttassák, mi el is fogadtatott. A váci siketnémák intézeténél Degré Alajos elősorolja ez intézetben történt visszaéléseket; azok orvoslását sürgeti, a mit a miniszter megígér. Szathmáry Károly azon szomorú tényből kiindulva, hogy a pesti vakok intézetéből kilépett 320 vak közül csak 32 tudja kenyerét megkeresni, a következő határzati javaslatot nyújtja be : Tekintettel a pesti vakok intézetéből és a váci siket-némák intézetéből kilépő szerencsétlenek későbbi sorsára, határozza el a ház, hogy a közoktatásügyi miniszter e kérdés tanulmányozására és arra utasíttassák, hogy a kétszeres nyomor enyhítésére a kellő lépéseket tegye meg. A közművelődési célok rovatánál első emel szót Szathmáry Károly és a muzeum igazgatására nézve felemlíti, hogy annak nagy tőkéi azért nem érvényesíthetők, mert az ellenőrzés három minisztériumon át igen lassan eszközöltetik. E viszonyok megváltoztatását kéri. Pulszky Ferenc fejtegeti a muzeum állapotát, rendezésének nehézségeit, mire az összeg megszavaztatik. Helfy felszólalására a miniszter kijelenti, hogy mihelyt az ország financiája engedni fogja, országos képtár építtetése iránt intézkedni fog. Közmivelődési célokra 8-10 év alatt körülbelől 10 milliót kell áldozni. Hetedik nap. Mártius 3. Kezdetét vette a kultusminister rendkívüli költségvetésének tárgyalása. Egyházi célokra előirányoztatik 310,000 frt; a pénzügyi bizottság megszavazza, de a rendes budgetbe kívánja áttétetni.