Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-16 / 11. szám

hozatalával felel. Végül a háznak tetszése között ajánlja, hogy a szándékolt három tanfelügyelői állomás felállítása helyett, ha három tanfelügyelő működése előnyt és hasz­not képes előidézni, ntasitsa a miniszter a házban levő tanfelügyelőket, hogy menjenek tankerületeikbe. Csengery Antal egyetért a tanfelügyelői rend­szeren változtatandókra nézve Tisza Kálmánnal, de nem osztja Molnár Aladár nézetét hatáskörük kiszélesbitése iránt. Pártolja a pénzügyi biz. véleményét. Trefort miniszter a házban levő 4 tanfelügyelőre nézve megjegyzi, hogy nem tartaná alkotmányos dolog­nak, ha őket a házból bármi ürügy alatt kitúrná. (Balról felkiáltások: nem a házból, csak hivatalából.) Erre Tisza Kálm.án megjegyzi, hogy ő nem mondta azt, hogy a miniszter tiltson ki bárkit is a házból, mert ehez joga nincs; de van joga megkövetelni alattvalóitól, hogy ott legyenek, a hová őket rendelte. Ezt meg tudta tenni minden tanoda, minden törvényhatóság, teheti a miniszter is. Szathmáry Károly kiemeli, hogy a tanfelügye­lők hivatása nem annyira hivatalos, mint társadalmi j a tanfelügyelők a társadalmi elemeket hozzák mozgalomba, s igazi tanügyünknek ez egyedüli alapja. Patrubány Gergely valósulni] látja azon nézetét, hogy a megye újjászervezése után, a tanfelügye­lők hatásköre a megye kezébe tér vissza. Schwarc Gyula óhajtotta volna, hogy a mi­niszter határozottan fejezze ki, hová szükségeltetik tan­felügyelő ? Ez tájékozást adott volna az összegnek abso­lut szüksége iránt. Logicátlannak találja Tisza azon ki­jelentését, hogy mert az eddigi kinevezések roszul tör­téntek, ujakat nem szavaz meg. Pártolja Molnár Aladárt. Körmendy Sándor és Gullner Gyula be­szédei után megszavaztatik az összeg a pénzügyi bizott­ság javaslata szerint; a benyújtott módosítások, és javas­latok mellőztetnek. Megszavaztatik ezután a vizsgálati bizottmányokra, a pénzügyi bizottság javaslata szerint 8900 frt. Következnek a felsőbb tanintézetek. Pesti egyetem : 468,095 frt.; a pénzügyi bizottság ez összeget megszava­zásra ajánlja. Helffy Ignác pártolja a mmiszter szándékát a külföldi tanárok behozatalát illetőleg, de ajánlja, hogy ne csak német, de francia és angol tanárok is hozassa­nak. A keleti akadémiát az egyetemmel akarja összekötni, a keleti akadémia kérdését ugy találja célirányosnak, ha vele összeköttetik a diplomatiára való képzés. Matolay Etele kiemeli, hogy az angol nyelv és irodalom számára okvetetlen szükséges tanszéket fel­állítani. Kautz Gyula kijelenteni, hogy ezen tanszék, ha tényleg nincs is előadás, be van töltve. Schwarc Gyula néhány tanszék felállítását sürgető beszéde után megszavaztatik az előirányzott té­tel. Megszavaztatik ezután tanárok ós hivatalnokok ré­szére 31,644 frt. Szolgák fizetésére 17,522 frt; szolgát lakbérére 1152 frt; élvezmények megváltására 1276 frt; helyettesítésekre 1400 frt, napdijnokok illetményeire 3689 frt; ösztöndíjakra .15,870 frt. Rövid vita után, melynek a szegény tanulóknak az egyetemen a tandíj elengedése képezte tárgyát, megsza­vaztatik jutalmazások és segélyezések címe alatt 4135 ft; dologi kiadások, templomi szükségletekre 1200 frt; ház­bérekre 22,313 frt; hivatali és irodai szükségletre 850 ft. A kolozsvári egyetemre, műegyetemre, tanárképez­dére, rajztanár-képezdére, a jogakadémiákra előirányzott költségek észrevétel nélkül megszavaztatnak. A középtanodák címénél BoncsDöme határzati javaslatot ád be, hogy a románok'szároára is állíttassák fel középtanoda, melyet a minister nyilatkozata után a ház mellőz, és megszavazza a középtanodára előirányzott összeget 275,768 frt. A tanitóképezdék címénél Molnár Aladár a minisz­ter figyelmét a képezdei tanrendszer és tanterv megvizs gálására hivja fel s a magyar Dyelv tanítására nagyobb súlyt kér fektetni. Az internatusok kérdését fejtegetvén, a ministert arra kéri, hogy a képezdók igazgatóit ós tanárait hallgassa ki ez érdemben, s ha szükséges, nyújt­son javaslatot a ház elébe. Csengery és Madarász felszólalása után az összeg 126,000 frtban megszavaz­tatik. A népnevelési szükségletekre előirányoztatik 990,000 forint. Tisza Kálmán hazafisági szempontból véghetetlen hibának tartja, hogy a népiskolákban oly tankönyvek és térképek használtatnak, a melyek a gyermekeknek Magyarországnak nem mint államnak fogalmát adják, hanem az osztrák állam monarchiáét. Nem nyújt be ez iránt határozati javaslatot, hanem kéri a minisztert, mél­tóztassék intézkedni, hogy azon térképek ily alakban vagy ne készüljenek, vagy ha elkészültek, inkább menjen veszendőbe azon pár ezer forint, mint hogy egy egész generátio ily téves fogalmakat szívjon magába. G ö n c y P á 1 erre azt feleli, hogy első sorban Magyarország térképe használtatik és taníttatik, csak má­sod sorban az előbbre haladottaknál használtatik a ma­gyar-osztrák birodalomé (nagy zaj, ellenmondás), ő ugy tudja, hogy birodalom és monarchia egy. Hatodik nap. Mártiusl. Horánszky Nándor élesen kikel Göncy azon nyilatkozata ellen, hogy helyes a magyar népisko­lákban az Osztrák-Magyar birodalom térképeit használni és azt mondja, hogy a tanügyminiszterium igy gondol­kodó hivatalnoka nem áll feladata magaslatán. Vétség ez a tanterv ellen is. Schmausz Endre határzati javaslatot ád be az iránt, hogy a felső nép- és polgári iskolákra előirány­zott összeg a népnevelési szükséglet részletezéséhez tétes­sék át s a többi összegből, ha igénybe nem vétetnék, erre a célra is fordittassók valami. Nagy György a népoktatásügyi törvény re-

Next

/
Thumbnails
Contents