Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-02-16 / 7. szám

1. Adánd, papok: Bodoki József, Szentgyörgy völgyi János, Komáromi József, Hollósi István, ifj. Tokaji Ferenc. R.: 1740. Zámolyi György. 2. Rábony: 1733 óta léviták: ifj. Tokaji Ferenc, Veszprémi Mihály, Rapolyi Ferenc. 3. Bálványos v. Bányos, p.: Szentmiklósi János, Bicskei Koncz János, Igmándi János, m. 1. 1745. 4. Nagy-Berény, p.: Bajomi György, Hollósi Mihály. — Iskolatanitók: Veszprémi Mihály, Tarnadi Péter, Kádas József. 5. Csepel (Teleki), p.: Sóvári János, Czene Péter, Péli István, Hécsei Sámuel, Szalontai János. Rectorok: Sóvári József, Ikervári Ferenc, Veszprémi Gergely, Pápai János, Szekér János. 6. Endréd, p.: Körmendi Sámuel, Konstantinápoli Jenei Mihály. 7. Fel-Egres, p.: Czene Péter, Debreceni István, Szentgyörgyvölgyi János. Lévita: Bajomi János. (1738 után Fel Egres neve nem fordul elő.) 8. Kis- v. Falu-Hidvég, p.: Szalontai János, Bajomi Cryörgy, Bábási Pál, Ócsai Péter. Rectorok: Körmendi János, Kabai György, Neszmélyi Mihály, Sebők István. 9. Jut v. Gyut, p.: Komáromi József, Debreceni István, Szentmiklósi János. 10. Kapoly (Zala et turbata ecla Mágocs) p.: Szentpéteri Keserű Mihály, Berényi Mihály, Czene István. R.: Kamocsai János, jegyző is. 11. Kasok (Büsü), p.: Páli István, Németi István, Szentpéteri Ferenc, Császári Pál. R.: Megyesi Ferenc, Neszmélyi Mihály, Körmendi József, Kozári István, Komáromi Dániel. 12. Kiliti,> p. : Komáromi János (apja István, Giczeinek a seniorságban előde), Tolnai Sámuel, Giczei Sámuel, Sallai István, Táczi Kerék Gergely. R : Peremartoni István, Marosi Bak József, Tordai János, Pápai József. 13. Köröshegy (Kereki), p. : Csóó János, Igmándi János, Körmendi Sámuel, Hubai Bálint, Horvát Samu, Németi István, Koncz János, Szentjobi István, Edelényi József, (academica promotio.). (Folytatása következik.) H ő k e L a j o s. Külföldi egyház és iskola. (ff) A kölni és poseni érsekek emlékirata. Lapunk 4-ik számában közöltük a porosz képviselőház elébe terjesztett egyház-politikai törvényjavaslatokat, és emiitettük, hogy nagy visszahatást szültek a kath. papság körében. Ezen visszahatás kifolyásának tekinthető azon emlékirat, melyet a kölni 1

és poseni érsekek Poroszország összes püspökei nevében a kormányhoz intéztek. Ezen emlékirat főbb részeiben a következő: „Néhány nap előtt a királyi kormány oly törvényjavaslatokat terjesz tet be az országgyűléshez, melyek mélyen bevágnak a kath. egyház beléletébe és jogkörébe és az országgyűlés felhivatott, hogy mielőbb hozzájáruljon e javaslatokhoz. Eltekintve attól, hogy tételes és észjog, valamint emlékezetet meghaladó gyakorlat szerint a német tartományokban az egyház és állam közötti viszonyt csak mindkét fél hozzájárulása mellett lehet jogszerűen és mindkét félre nézve sikeresen rendezni, a porosz püspökök legalább megvárhatták volna, hogy nekik alkalom nyújtassák, miszerint ily fontos, a kath. egyházat illető törvényjavaslatoknál kifejtsék nézeteiket és a kath. alaptanokat érvényesitsék. Ekkor- oly helyzetben lehettek volna, hogy az emiitett javaslatok egyes tételeit kötelességsértés nélkül elfogadhassák, mások hánt pedig a pápai székkel egyetértést lehetett volna létre hozni. Miután azonban a királyi kormány e javaslatokat az általa igénybe vett teljhatalomnál fogva egyoldalulag és az arra jogosított egyházi közegek minden értesitése és hozzájárulása nélkül terjesztette be, jóllehet azok mélyen bevágnak az egyház életébe, nem marad egyéb hátra, minthogy e javaslatok mindazon határozatai ellen, melyek a kath. egyház tarmészetes és törvényesen szerzett jogait, a katholikusok lelkiismerete és vallási szabadságát sértik, úgyszintén az ezek alapján netán alkotandó törvények ellen formális és ünnepélyes óvást jelentsünk be. Szabadságot veszünk magunknak, hogy néhány pontra megjegyzéseket tegyünk, melyek azonban nem merítvén ki a tárgyat, a további jogi fejtegetéseket fentartjuk magunknak. A kath. hittan szerint, melyet mi katholikusok mint isteni kinyilatkoztatáson nyugvót feltétlenül igaznak tartunk és ezt hinnünk ép annyira jogunkban áll, mint a mennyire lelkiismereti szabadságunkat korlátozni nem szabad; a kath. egyháznak Németországban és a monarchia részeiben történelmi és törvényesen szerzett jogai szerint, melyek királyi eskü által szentesittettek ; továbbá az apostoli szék ós a porosz királyi korona között létrejött szerződések ; végül ugy a porosz alkotmánynak a kath. egyház jogait, mint a többi keresztény felekezetek szabadságát biztosító határozata szerint a kath. egyháznak Poroszországban sérthetlen és elidegenithetlen joga van arra, hogy hit- és erkölcstanának teljes épségében, fegyelmének szervezetében fenálljon és ügyeit törvényszerű közegei által rendezze és igazgassa. Miaden püspökségnek és minden egyes katholikusnak azonban legfőbb és leglényegesebb joga az, hogy azon kath. egyházhoz tartozzék, melynek feje a pápa, ki a kath. tan szerint isten által helyeztetett oda s az egész egyháznak, valamint egyes részeinek alapja és légfőbb pásztora és ezért a pápával hitegységben ós háborítatlan öszszeköttetésben állhasson. Minden kath. püspökségnek és minden katholikusnak második, nem kevésbé fontos joga, hogy vallási és egyházi ügyekben senki mástól, mint állandó és törvényes egyházi fejők, a pápának alárendelt püspökök által igazgattassanak és vezéreltessenek.