Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-12-07 / 49. szám
alapítványi iigyek megvizsgálására kirendelt bizottságra van bizva. Reméljük, hogy a bizottság e bonyolult kérdést, eltekintve holmi formaságoktól, a korszellemmel, a felekezeti és nemzeti jogos kívánalmakkal . megegyezőleg fogja megoldani. Negyedik a balatonfüredi szeretetház, melyet b. Eötvös támogatása mellett Molnár Aladár buzgósága, kevéssel az eszme fölvetése után, 1870. nov. 21-én nyitott meg. Az intézetet a balaton-felvidéki népnevelési egylet, a 17,000 ftnyi állami segély, és a közrészvét rövid időn felvirágoztatta. Jelenleg a báchtelni intézetből hozott nevelő Weber Ede vezetése alatt 31 növendék tanul, az az ily célra képzendő tanitók képezdójében pedig 9 tanitónövendék oktattatik. A II. szakasz a középtanodákról szól. Egy rövid, de gondosan szerkesztett történeti áttekintést vet a középiskolák történetére, melyből minket különösen a prot. gymnasiumok érdekelnek. A protestánsok az 1790 /t XXVI. t. c. 5 §.-a szerint gymnasiumaik rendezésére is teljes szabadságot nyertek, s iskoláik ügyét mint azelőtt, önkormányzatilag intézték. Középtanodáik ez időben is nyelvészeti és humanior két főszakaszból állottak, melyek egyházkerületek szerint különféleképen voltak osztályozva. 1840-ben a debreceni főiskola szervezkedett; ugyanez évben jött létre az egyetemes prot. főiskola terve, de ez csak 1856—59-ig lépett érvénybe Pesten. 1841-ben a zay-ugróci értekezlet alapján az ág. közóptanodák rendeztettek. A középtanodák felügyelete az illető egyházkerület kezében volt, mely a nyilvános vizsgákon küldöttei által ellenőrizte a tanárok munkáját. Vidéki gymnasiumokban az egyházmegyei esperes tartotta meg az évi vizsgálatokat. Egyébiránt az intézetet alapító és fentartó hitközség elöljárósága kezében volt a közvetlen felügyelet s a tanárok meghivási joga. A kor előhaladása folytán tanszervezetünk elavult. A humanismusnak a realismussal kellett egyesittetnie. Beállt az az idő, melyben az addig követett osztályrendszer helyett a szaktanitást kellett életbeléptetni, s a szaktantárgyakat a középtanoda osztályain keresztül különkülön tanárokra kellett bízni. E halaszthatlan korkivánalmaknak az 1850-dik évbon behozott Organisations-Entwurf für Gymnasien und Realschulon kivánt eleget tenni. Ennek rendeleteit a protestánsok is kénytelenek voltak elfogadni annyiban, hogy eddigi 6 osztályú gymnasiumaikat 8 osztályúvá emelték ; a tantárgyakat a rendelet szerint osztották fel; a tanítási . szakrendszert elfogadták, érettségi vizsgákat a cs. k. iskolai tanácsos elnöklete alatt tartottak. Az 1860. oct. 20-diki diplománál fogva a megváltozott közjogi viszonyokkal a tanügyben is sok változás történt. Tannyelvül a magyar rendeltetett, tekintettel nemzetiségi méltányos igényekre. Miután gymnasiumi tanárvizsgáló bizottság a pesti egyetemnél nem létezett, a magyar tanárjelöltek kénytelenek voltak a birodalom más egyetemein tenni vizsgálatot: a helytartótanács előterjesztésére a pesti egyetemnél is alakíttatott tanárvizsgáló bizottság. Az 1860-iki politikai rendszerváltozás maga után vonta a prot. iskolák átalakítását is. Az ág. hitvallásuak magmaradtak ugyan az Org. Entw.-ban foglalt szervezet alapján, de a h. hitvallásuak helyre állították az 1848 előtti 6 osztályú gymnasiumot és e fölibe a bölcsészeti tanítási rendszert, Sárospatak pedig még a 8 osztályú gymnasium fölibe is állított egyévi bölcsészeti folyamot. Az erdélyi reformátusok is visszatértek régebbi rendszerükhöz. Midőn a m. k. ministerium 1867. márc. 10-én megkezdte működését, figyelmét először is a tanárokra és azok kiképzésére fordította, tudván azt, hogy a tanítás ohajtott sikerét legelső sorban a kiképzett jó tanár biztosítja. Középtanodai ügyeinknek az a lényeges hiánya volt, hogy tanárképezdónk nem létezett. E hiány meg van szüntetve, a mennyiben a pesti egyetem bölcsészeti kara mellett a gymnasiumi tanárjelöltek számára az egyes tudományszakokra külön-külön, s ezek bevégeztével a nevelés-oktatástan elméleti ós gyakorlati elsajátítására paedagogiai gyakorló iskolával egybekapcsolt tanárképezde van fölállítva. Itt is, mint eddig már számtalanszor, ismét németre és külföldre hivatkozással találkozunk. Annyira kihalt önbizalmunk, hogy még magas ministeriumunk is, ha azt akarja mondani, hogy kitiinő gymnasiumi gyakorló képezdénk van, mely szervezetét tekintve egyetlen Európában, nem elégszik meg a valóban remek szervezet előadásával, hanem odateszi mint egyedül biztos bizonyságot, hogy „már is kivívta magának a külföldi leghíresebb paedagogusok elismerését." Az újonnan fölállított reáltanári és a régebbi középtanodai képezdében 13 egyetemi, 13 műegyetemi és 4 gymnasiumi tanár vezetése és oktatása mellett évenkint összesen 45 növendék képeztetik, kik hogy egyedül tanulmányaiknak szentelhessék idejöket, a törvényhozás által engedélyezett évi 400—400 ftnyi ösztöndijt nyernek. A tanárok anyagi helyzete javítására fizetésük javíttatott ; családjuk jövőjére nézve pedig nagyfontosságú az 1870. máj. 10»én megállapított nyugdíj szabályzat. A tanítás sikere biztosítására a tanintézetek megkívántató taneszközökkel szereltettek föl. Különös gond levén a csaknem teljesen hiányzott természet- és vegytani készülékekre. E mellett figyelem fordíttatott az iskolák nagyobbitására és ujak fölállítására. Trsztenán, Fiuméban^állami főgymnasium, Privigyén, Podolinban, Munkácson algymnasiumok állíttattak. Minket érdekel még azon tény, hogy a losonci h. h. egyház az algymnasium épületét s iskolája fölötti rendelkezésjogát az államnak adta át, ő maga 2030 fttal járulván a tanárok fizetéséhez. A második m. kir. ministerium fenállása óta a középiskolák statistikája igy állt: 1866 /7 -ben volt bennök
