Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-11-09 / 45. szám

5. Az egyházmegyei képviselőket választási kerületek választják olyképen, hogy felosztatik az egyházmegye 2000 lelkenkóüt, illetőleg egyházközségenként már kikerekített szavazatokból lehetőleg egyenlő számú szavazatot magába foglaló annyi körre, a mennyit az összes képviselők számának fele tesz, s mindegyik kör választ egy papi és egy világi képviselőt. 6. A képviselők is hatévre választatnak, de azoknak fele 3 évenként sorshúzás utján kilép, s helyeik az illető kerületeknek uj választása által töltetik be. 7. A közgyűlés választja jegyzőit 3—3 évre. 8. A közgyűlés nyilvános, de a tanácskozás tárgyaihoz csak közgyűlési tag szólhat. Kérvényeket, indítványokat az elnökség utján ugy testületek, mint egyesek terjeszthetnek a közgyűlés elé. 9. A közgyűlés elé tartoznak minden az egyházi közéletet s az egyházi kormányzatot érdeklő ügyek, valamint a nevelés és oktatás ügye. Közgyűlés tartatik évenként rendesen egyszer, szükség esetén rendkívüli gyűlések is tartatható k. 10. Az egyházmegyei közgyűlés szervezi az egyházmegyei törvényszéket, melyiek elnöke az esperes, tagjai, illetőleg előadói a közgyűlés által 6 évre választott 4 tanácsbiró, kik közül legalább egy papi, s legalább egy világi tag. Tanácsbiró lehet nem egyházmegyei képviselő is. 11» Az egyházmegyei törvényszék ülései nyilvánosak, de a tárgyhoz a birákon kivül felhivásra csak az ügyesbajos felek vagy azok megbizottjai szólhatnak. Ezen ülések félévenként, a mennyiben pedig ez fölösleges lenne, évenként egyszer tartandók. 12. Az egyházmegyei törvényszék elé tartoznak minden oly fegyelmi vagy pörös és panaszos ügyek, melyek birói Ítélet által elintézendők, valamint az ezek folytán szükségesekké válható papi és tanitói elhelyezések, az utóbbiak azonban az iskolai esperessel egyetértve. 13. Az egyházmegyei törvényszék végzései az egyházkerületi törvényszékhez fölebbezhetők. 14. Az egyházmegyei törvényszéknél tárgyalt ügyek iránt is interpellálható a főesperes, a nélkül azonban, hogy ez által a közgyűlés a törvényszék eljárására befolyást gyakorolhatna. 15. Egyik közgyűléstől a másikig állandó szakbizottságok működnek, melyek működésük előmozdítására utasítás szerint nem egyházmegyei képviselő szakférfiakat is vonhatnak, sőt vonjanak is magukhoz. Ezen szakbizottságok a közgyűlés által utasíttatván dolgoznak ki javaslatokat, tervezeteket, adnak hozzájok át tett ügyek vagy kérdésekben véleményt stb. S általában előkészítik és tisztázzák a jövő gyűlés tanácskozási tárgyait. 16. Az esperes és segédgondnok tiszte változatlanul marad. Az esperes a canonica visitatiokat 3 évenként teljesiti. IV. Az egyházkerület szervezetéről. 1. Az egyházmegyei szervezetnél fölemlített indokok alapján az egy egyházkerület szervezete is módosittatik. 2. A tiszántúli egyházkerületi közgyűlés áll a superintendensen és főgondnokon kivül, mint két elnökön kivül, a 13 esperesből, a 13 segédgondnokból és még mindegyik megyének közgyülésileg 3—3 évre választott egy-egy, összesen 13 képviselőjéből; továbbá az eddigi gyakorlat szerint Debrecen városa képviseléjéből és a debreceni főiskola két igazgatójából, ezeken kivül az iskolasuperintendensből, s végül a m.-szigeti és h.m.-vásárhelyi lyceumok igazgatójából, összesen 47 tagból. 3. A superintendens és főgondnok a községekből közvetlenül beadott szavazatok általános többsége által élethoszsziglan választatik; tisztök és hatáskörük mint addig. 4. Az egyházkerületi közgyűlés választja 3—3 évre jegyzőit. 5. E közgyűlés elé tartoznak az oly ügyek, milyenek az egyházmegyei közgyűlés elé tartozóknak jeleztettek. 6. A kerületi közgyűlés szervez kerületi törvényszéket, mely fölebbezési fórum az egyházmegyei törvényszék fölött. Ennek elnöke a superintendens, tagjai, illetőleg előadói a közgyűlés által 6 évre választott 6 tanácsbiró, kik között kettőnél kevesebb sem világi sem egyházi tag nem lehet. A kerületi közgyűlés és törvényszék között ugyanaz a viszony, a mi az egyházmegyén. 7. A kerületi ugy közgyűlésen, mint törvényszéki ülésen, melyek nyilvánosak, szólni csak tagoknak lehet. 8. Ezen mindkétféle egyházkerületi gyűlés félévenként de különböző időben tartandó. 9. Egyik gyűléstől a másikig állandó bizottságok működnek, mint a megyén. Nagy tiszteletű egyházmegyei Közgyűlés! Ezek a főbb vonások, melyek által, kivált a mennyiben concrét számokat kelle fölvennünk; inkább csak gyakorlati szinbe állitva kívántuk jelezni az újításokat, melyeknél fogva, meggyőződésünk szerint, iskolánk célszerűbb, egyházi önkormányzatunk valódibb, egyházi közéletünk elevenebb, s a közhangulat emelkedettebb lesz; s mely újítások folytán, ha igy is mint mindenképen legtöbb az egyéni buzgalomtól fog függeni, mindazonáltal a hivatottak a a munkásságra ösztönözve jobban lesznek, és a munkának célszerű felosztása tehetségesebb ós biztosabb. Kelt H.-M.-Yásárhelyen a 1872. évi okt. 4-ón tartott presbyteri gyűlésből. Yallás-sérelmek a tatai ref. egyházban. Több mint háromszáz éve annak, mióta a magyarországi protestáns egyház tűrni kénytelenittetik azon sérelmes bánásmódot, melylyel irányába a r. k. klérus több tagjai részint elbizakodott vakhitüségök, részint a félszeg intézkedő országos törvények miatt szakadatlanul viseltetnek. Ez volt oka annak, hogy örömmel üdvözöltünk minden lépést, minden jelenséget, mely a jogcsorbitások megszüntetésére, majd a vallási egyenjogúság megközelítésére nyújtott reményt és biztosítást. Igy örömmel fogadtuk az 1868-ki országos törvény