Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-11-09 / 45. szám

ket meglátogat, fáradozásáért ezen felül 400 fttal dijaztatik. 8. Évenként egyszer részletes jelentést tesz az egyházmegye népiskolai ügyeiről, mely jelentés közzé tétetik, s az iskolai superintendensnek megküldetik. 9. Egyes egyházakkal közvetlenül, a polgári hatóságokkal a főesperes utján érintkezik. 10. A főesperesnek joga és tiszte a gyűléseken és látogatásai alkalmával, melyek ezután csak három évben egyszer tétetnének, az iskolai ügyeket szintén figyelemmel kisérni. 11. A népiskolákat és tanitót érdeklő ügyek gyűlési tárgyalás előtt, hozzá mint előadóhoz áttétetnek. 12. Az egyházkerület a maga tanügyi hatóságát az iskolai sopsrinteudens közben jöttével gyakorolja, a menynyiben az e.-ker. tanügyi határozatoknak ő a végrehajtója, s ő ügyel fel arra, hogy az iskolaügy kánonaink, e.-k. statútumaink szellemében, és nemzeti törvényeink tekintetbe vétele mellett intéztessék. 13. A felügyelet ugyanazon tárgyakra terjed ki, melyek a 4. pont alatt részletezvék. 14. Fáradozásaiért évi 600 fttal dijaztatik. 15. Évenként egyszer részletes jelentést terjeszt az e.-ker. elé a kerület népiskolai ügyeiről. Ez közzé tétetik. 16. A tanügyre vonatkozó ügyek gyűlési tárgyalás előtt hozzá, mint előadóhoz áttétetnek. 17. Az alanti egyházhatóságokkal közvetlenül, a polgári hatóságokkal a fősuperintendens utján érintkezik. 18. Elnöke a központi iskolai bizottságnak, mely a hozzá utasitott tanügyi kérdésekben véleményt ád, s rendkívüli szükség esetén utólagos felelősség mellett önállóan is intézkedik. 19. Az egyházkerületben levő minden gymnásium-és lyceumnak, nem különben a debreceni főiskolának közvetlen felügyelője, s mint ilyen : a) személyesen meglátogatja a vidékieket egyszer vagy szükség esetén többször is, a debrecenit pedig szakonként és osztályonként minden évnegyedben, s az igazgatókkal közvetlen érintkezik. b) felügyel a tanerőre és annak keresztül vitelére, a tanszerekre, a tanmódra, a tanulók előmenetelére, a rendkívüli tantárgyakra, a köteles tantárgyak alóli felmentésekre, s mindezekről, ugy szintén a tanárok számáról és nevéről, a tanoda népességéről, osztály, felekezet és honosság szerint, valamint az iskolai tanszer - gyűjteményről, a tanári fizetésről és változásokról, és az intézetek anyagi költség-alapjairól, ösztöndijai és jótéteményeiről évenként rendszeres jelentést ad be, az e.-kerületnek. E jelentés a népiskolaival kapcsolatban közzé tétetik ; * c) az érettségi vizsgákat vezeti és ellenőrzi. 20. Vidéki utazási költségeit azon tanintézet pénztára fizeti, melyet meglátogat. 21. A fősuperintendens joga és tiszte a debreceni főiskola felett a maga felügyeletét szintén gyakorolni. A papjelöltek vizsgálása és kibocsájtása körüli szokásos teendők pedig ezután is egészen reá néznek. II. A debreceni főiskola teljessé tételéről. A végre, hogy e tárgynál a közvetlen kivihetőséget is szem előtt tarthattuk volna, ismernünk kellett volna azon anyagi erőt, (alapítványok, évi bevételek s kiadások stb.) mely a debreceni főiskola rendelkezése alatt áll; azonban ehez hozzá jutni semmi uton sem tudtunk. Ez okból ós abból, hogy midőn az akadémiák szervezése épen a legilletékesebb egyének, testületek tüzetes tanulmányának képezi tárgyát, s nyilvános napi renden áll, és amidőn a mi superintendentiánknak is saját tanügyi bizottsága s jeles főiskolai tanári-kara van, akkor mi akadémiára vonatkozó részletes programmal szerénytelenség nélkül elő nem állhatunk, ez okokból a debreceni főiskolát illetőleg csak a következők kiemelésére szorítkozunk : 1. A gymnasiumban, azon osztályok mellé, melyek 60 — 70 növendéknél is többet számlálnak, párhuzamos osztályok állitandók. 2. Az akadémián a bölcseleti és philologiai szakok, a tudomány igényei szerint tökéletesebben szervezendők, illetőleg felállitandók. 3. A tanerők szaporitandók, s nem a régi alapítványok értelme, hanem egyedül az oktatás öszhangját és sikerét célzó tanterv kívánalmai szerint beosztandók és alkalmazandók. 4. Mindenek felett tétessék lehetővé, hogy a debreceni főiskolában, nyilvános jelleggel középtanodai szaktanárok képezhessék magukat, s hogy ezzel képzettségük igazolására okmányt is nyerhessenek. III. Az egyházmegye szervezetéről. 1. Hogy az egyházmegyei közgyűlésen döntő szavazatok teljesebben és helyes arányban legyenek képviselői az egyházmegye közönségének, a nélkül azonban, hogy a tanácskozók nagy száma viszont a tanácskozás szétáradását s időrabló voltát vonhatná maga után; továbbá hogy a birói Ítéletet igénylő ügyek a közgyűlés tanácskozásának tárgyai közül kivétethessenek; s végre hogy a közgyűlés tárgyai a tanácskozásra előkészítve lehessenek: az egyházmegye szervezete módósittatik. 2. Mindazon egyházmegyei és egyházkerületi választásoknál. melyeket a közönség (mint eddig) helyben, Írásba foglalt szavazás utján gyakorol, s melyek alább kijelöltetnek, 2000 lélekre ejtetik egy szavazat; a mely anyaegyházak azonban 2000 leieknél filiaikkal együtt is kevesebbet számlálnak, azok azért egy szavazattal birnak. Ez a lélekszám az egyházkerület minden egyházmegyéjében alapul veendő. 3. Az egyházmegyei közgyűlés áll a főesperesen és segédgondnokon, mint két elnökön kivül legalább 24, legfőlebb 48, felében papi, felében világi képviselőből, s az iskolai esperesből. 4. A főesperest és segédgondnokokat hat évre az összes közönség választja.