Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-09-07 / 36. szám

ha az egyházak joga oly széles körre terjedt is, miszerint segédlelkészeket is hivhatnak, az egyház érdeke, s nem a lelkészé levéa előnyben. Sőt ez inditvány ösztönül szolgál arra, hogy minden rendes lelkész, önképzés által törekedjék magát jövedelmezőbb egyház felkarolására érdemesitni. „Minden társaságnak törvényének kell lenni" mondja cikkíró. Igenis! én is azt mondom. Hanem szerintem a törvény, a társaság törvénye a köz- és nem magánérdek nézetéből legyen alkotva , s biztosítsa a társaság tagjainak jogait, védje a tagok szabadságát, sőt azt minél szélesb körre terjeszsze. Nagyon feltűnő előttem cikkíró ezen nyilatkozata: „ne beszéljen a gömöri e.-megye demokratikus jogok terjesztéséről, az egyházak autonómiájáról, az egyéni és lelkiismereti szabadságról. Ha mindig tovább terjesztgetjük a demokratikus jogokat, maholnap törvény nélkül leszünk ; ha a lelkiismereti szabadságot terjesztgetjük, egyházunk egy amabilis confusió lesz sat." Tehát szerinte hierarchiát kellene alapítani, hogy a protestáns autonomia, mely egyházunk létfeltétele, megsemmisüljön, s a lelkiismeret szabadsága helyett a kényszer uralkodjék, hogy megölje a lelket, s igy lenne az egyház egy odiosa confusio, melyben a papok lennének magokra hagyott minden mindenekben. Valóban az ily vélekedéstől méltán félhetnek a világiak, hogy a papok hierarchiára törekednek. Ne higyje azonban senki, hogy e cikket protestáns lelkész irta; ez ultramontán tollából került, mert cikkíró szerint az egyház levén a lelkészért, a törvény a lelkész jogát tartozik védeni, megszorítva az egyház jogát, megölve a lelkiismeret szabadságát, az autonomiát, megfojtva a demokraticus jogokat ; holott épen ennek létesítése a cél. Ily protestáns elvvel homlokegyenest ellenkező, s hierarchicus nézet ellenében, véleményemet a gömöri egyházmegye indítványával párosítva nyilvánítom : mikép az korszerű, népjogon és lelkiismeret szabadságán alapult protestáns egyházunk céljának azon oknál fogva megfelelő eszme, mivel egyházunk jövője az autonomián — mely a lelkiismeret szabadságát biztosítja — alapszik, a hierarchia ugyanazt megfojtó átkos rendszere ellenében. Sz. J. A hegyaljai ág. hitv. evang. tanitóegylet Csanáloson f. é. aug. 20-kán tartott gyűlése. A csanálosi ev. egyháznak aug. 20-ikán kettős ünnepélye volt, nevezetesen uj templomának felszentelése és a tanítói gyű lés megtartása. A jelenleg 325 lelket számító egyház 1817-ben alakult és néhai Szirmai Hugó legfőbb pártfogó 44 hold föld adománya folytán erősödött annyira, miszerint jelenleg templommal, iskolával és paplakkal van ellátva. Templomának alapkövét ez év april 3-ikán tette le, s e napon délelőtt Jamriska Gyula arnóthi, azután Henzeli István csanálosi és végre Z e 1 e n k a P á 1 miskolci lelkészek szónoklata mellett felszenteltetett. Délután az ünnepélyes alkalomra egybegyűlt vendégek jelenlétében a tanitói gyűlés, a fölszentelt uj templomban Szánthó János elnöklete mellett tartatott meg, melynek tárgyai a következők valának. 1. Az elnök beköszöntő beszédében hangsulyozá a népmivelődés előmozdítása körül feltűnt nevezetes mozzanatokat, melyekre vonatkozólag az elmúlt év ugy szellemileg, mint anyagilag bőséges alkalmat nyújtott. Egyletünk beléletében a szellemi működés fokozott erővel és tiszta szándékkal tör utat különösen az önmivelődésre. Ertekezleti fölolvasások, egyes tantárgyaknak módszeri előadása iránt egyletünk minden tagja érdekelve volt. De egyletünkről is megemlékezet a felső-magyarországi első kiházasitó-egylet , midőn a hegyaljai ev. tanító-egylet könyvtárának megalapítására, 100 ftot adott, mely tette által bebizonyította, hogy a tanügynek jótékony barátja és hatalmas előmozdítója. Ezen elnöki jelentés után határoztatott, hogy a felső magyarországi első kiházasitó-egyletnek jegyzőkönyvileg hálás köszönet nyilváníttassák. Egyszersmind pónztárnokul megválasztatott Klein Endre, miskolci fitanitó. 2. Olvastatott a szepesi tanitóegylet munkálatának azon másolata, melyet az 1868-ki iskolai törvény tárgyában s különösen az ezen törvény több hiányának felderítése végett a képviselőházhoz benyújtani kiván. Egyletünk örömest csatlakozik ezen munkálatban foglalt eszmékhez és tárgyalását egy választmányra bizta; névszerint Szánthó János elnök, Wolfgang Lajos jegyző, Zelenka Pál, Klein Endre, Szászy Kálmán tagokra és azt felhatalmazta, hogy a munkálatban kifejtett igények felemlítése mellett a netán még előfordulható kívánni valókat a meglevőkhez csatolja s a kezdeményező egylethez tudomásvétel végett áttegye. Ezen választmány teendője leend még a kővetkező tárgyat is elintézni. Nevezetesen az egylet számára minden irányban megfelelő alapszabályokat szerkeszteni s azokat a jövő gyűlésre benyújtani, mert egyletünk bár szűkebb irányban kiván haladni, mindamellett munkaképes erejénél fogva, nem akar semmi tekintetben hátra maradni. Tennünk kell! és pedig sokat, nehogy tétlenséggel vádoltassunk. 3.W olfgang Lajos, miskolci leánytanitó, mint a tanítók országos szövetségének aug. 17-kén Pesten tartott közgyűlésére megválasztott tanitóegyleti képviselő jelenté, miszerint a szövetséget elvben egyéni véleménye szerint pártolja, azonban a szövetség tervezetének kivitele ellen harcol. Mert a fővárosi, illetőleg a budai tanitóegyleti tanítókra bízza a legfőbb tisztviselői hivatalokat, a vidékre kevés tekintettel van. Különösen feltűnt, hogy a budapesti és pécsi tanitóegylet a délvidéki tanitóegyletekkel fogott kezet, a felső-magyarországi egyleteket s azoknak képviselőit minden tekintetben figyelmen kivül hagyta. Kívánatos továbbá, hogy az egyes egyletek és a 72