Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-01-27 / 4. szám

figyelemreméltó névre tett szert akár jé tankönyvek, akár a népnevelés köréhez tartozó cikkek által. Ezen ér de mek fokozására szolgálnak a fennebbi 3 pont alatt felhozott rendkívüli körülmények; mint pl. kertészetben, méhészetben, s hasonlókban való kiváló eredményű működés, — tornászat, zene, vagy rajzban való kitűnő sikerű tevékenység, sat. 11-er. A kitüntetési dijakat egyaránt 100 frtban határozom meg. 12-er. Minden néptanító-egylet általában véve annyi tanítót ajánlhat kitüntetési díjra, ahány megyére az egylet működési köre kiterjed. Egy megyénél kisebb hatáskörre terjedő tanitó-egylet hozhat javaslatba minden évben egy-egy kitüntetendő tanítót. 13-or. A mely megyékben tanító-egyletek nincsenek, ott kivételesen a tanfelügyelő indokolt felterjesztésére szintén számithat egy-egy kitűnő néptanító kitüntetési jutalomra. — Végre: 14-er. (Címed) ezen rendeletem tartalmáról, ugy a segélyezésekre, mint a kitüntetési jutalmakra nézve a néptanítókat és tanitó-egyleteket — felekezet és nemzetiségi tekintet nélkül — értesítse, — s már a folyó 187ya tanév végén a kitüntetési jutalomra felajánlandó tanítók kijelöltetését, illetőleg kijelölését annak idejében elvárom. lö-ör. Tanítónők is részesittetnek segélyben a fentebb kifejtett feltételek szerint. Budán, 1872. évi január 5-én. Dr. Pauler Tivadar. A minaji tanító és tanügy. *) Ajánlvaa nm. vall.- és közök t. minist e r ur figyelmébe. Megbocsát a közönség, ha a már egyszer köztudomásra hozott dolgokat is ismétlem, ezt tennem kell, hogy mindenki megértse e sorokat. Az 1870-ik év március havában megjelent Minajban b. e. Zsarnay Imre ung-beregmegyei tanfelügyelő ur. Értesülvén arról, hogy Minaj és Ketergény helységekben a gyermekek tanítása egészen el van hanyagolva, községi iskola alapítására szólította fel a két helység minden felekezetéből összegyűlt lakosokat. Ezek örömmel fogadták a községi iskolát; de nem áz akkori g. kath. lelkész, mert van nekik - úgymond - felekezeti iskolájuk és azt fenn is akarják tartani; egyszersmind felkérte b. e. tanfelügyelő urat, hogy az általa a nm. vall.- és okt. ministeriumnak segélyezés végett ajánlott s bizonyitvá*) E cikk, melynek igazsága fölött- — a közlő megnevezvén magát — nincs okunk kétkedni, világosan mutatja, mennyire szükség volt a közoktatási ministernek a néptanítók mikénti segélyezése tárgyában közelébb kiadott s lapunk mai számában közlött rendeletére. S z e r k. nyában kitűnőnek nevezett tanító iskoláját látogatná meg E kérést méltányosnak tartván a jelenvollak mindnyájan, elindultak a már 60 fttal jutalmazott tanitó iskolája megvizsgálására. A meglepetés valóban várakozáson felüli volt, a kitűnő és jutalmazott tanitó értelmes tanítványait csakugyan megtalálta, saját szemeivel megnézte az iskolában a díszes társaság, csakhogy — egy tehén által képviselve. És ezen iskolát követelte fentartani tanítványával a népnevelés előmozdítására a gkath. lelkész ur ! Ugy-e t. olvasó, méltó volt ezen tanítót a n é p n e velési alapból 60 fttal jutalmazni, és méltó arra, hogy folytonosan segélyeztessék, hiszen b. e. tanfelügyelő ur saját szemeivel győződött meg, hogy szorgalmas ós igyekező tanítója — tehenének? És bebizonyítására annak, hogy méltónak tartatik a segélyezésre az illetők által, és hogy valóban segélyt kapott: keressük fel az Ungvárott megjelenő „Ung" 51-ik számát. A nevezett lapban „Tanügy" című cikkben, melyet az F. aláírásból következtetve alighanem Fischer Ferenc tanf. tollnok irt, a többi közt ez mondatik: „Elismerésre méltó a kormány azon intézkedése, mely szerint népnevelésünk ezen nagy akadályát (a tanítók anyagi szükségét) enyhítendő, a legszegényebb, egyszersmind szorgalmas és igyekező tanítóknak segély-összegeket engedélyez. "Buzdításul közli a segélyzett szorgalmas tanítók névsorát, fölemlítvén azok közt Fuj áros János minaji tanitót is, aki 50 fttal segélyeztetett. Ez valóban föllázitja az emberben a vért. Nem elég volt már egyszer a hanyag tanitót 60 fttal jutalmazni, most ismét 50 fttal. Négy éve mióta e helységben lakom; valamint az előtt, ugy azóta, egyetlen gyermek sem adatott e méltatlanul tanítónak nevezett egyénhez tanításul — ez tény ; b. e. tanfelügyelő ur előtt egy felekezetebeli egyháztag mondá, minek küldenénk gyermekeinket hozzá tanulni, hiszen maga sem tud olvasni. És ez csaknem egészen igaz. Megjegyzendő, hogy ezen kétszer jutalmazott egyén néhány nap előtt saját papjáról letépte a templomban a miseruhát, aztán felső ruháját, a templomot becsukván előtte. A 82 éves agg lelkész pedig a templomajtó előtt a rajta elkövetett erőszakoskodás miatt élettelenül összerogyott. Ennyi ugyhiszem elég a nevezett tanitó erkölcsi jellemzésére. Meggyőződvén arról — egy év elmúlván tétlenségben, — hogy a tanfelügyelőségnek nincs arra ideje, miszerint a minaj-ketergényi közös iskola létrejövetelét előmozdítsa, magam igyekeztem azon, hogy a gyermekek mielőbb tanításban részesüljenek. A mult év tavaszán meghívtam tanítónak Kovács István volt ptruksai h. tanitót, tudván azt, mennyire óhajtják a szülők gyermekeik taníttatását. A szülők a legnagyobb örömmel fogadták a megérkezett tanitót és valóban áldozattal gondoskodtak arról, hogy legalább ennie legyen mit közöttök, többet