Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-08-24 / 34. szám

Hogy utazásának ez volt célja és nem egyéb, az világosan kitűnik előttünk fekvő naplójából, amelyet kiadni szándékszik s amelyre ezúttal előlegesen is kívánjuk felhívni a közönség figyelmét. E napló — amiut fenebbiek után mondanunk sem kell talán, mert önkényt következik — a tanúságos munkák azon osztályába tartozik, amely nem oly komoly, hogy a tanulni szerető ember számára könnyű, szórakoztató olvasmányul ne szolgálhatna ; de nem is oly mulattató, hogy a rémregényekért élő-haló publikum inyére leuue. Jancsovics — mint emiitők —- tanulmányozni, észlelni ment Amerikába s az ottani vallási, tudományos, ipari, kereskedelmi stb. viszonyok megismerésére forditá főfigyelmét. Természetes tehát, hogy naplója is nagyobbrészt e viszonyok és nem megtörténhetett üres kalandok leírásából áll, amelyek pedig az üres fejii embert leginkább szórakoztatnák. Ami különösen előnyére válik a publikum józanabb része előtt Jancsovics útleírásának, az épen az élénk, mulattató és 'mégis tudományos modor, melylyel a szerző előadja élményeit. Nem kevésbé érdekessé teszi ránk nézve a munkát még az is, hogy mindenütt összehasonlítást tesz a szerző az amerikai és a mi institúcióink közt s ezáltal mintegy kijelöli, hogy mi az, a mi nálunk helytelen s igy megváltoztatandó és mi az, ami nálunk is megállja a maga helyét. Egyébiránt szóljon helyettünk Jancsovics pro domo sua. Az alábbiakban közlünk munkájából mutatványul egy fejezetet, mely épen lapunk körébe vág s mely — jóllehet egyike a legrövidebb fejezeteknek, mégis bizonyára elég hosszú arra, hogy az általunk fennebb mondottakat némileg megigazolja. Ballagi Géza. A templomok az Egyesült Államokban. Sehol egy országban sincs annyi templom, mint az é. a. sz. államokban. Ennek hallatára azt gondolná valaki, hogy az amerikaiak valami bigott nép,, mely mindig csak imádkozik, s egyik templomból a másikba jár ; s hogy Amerikában több az ünnep-, mint a köznap. De nem ugy van ám a dolog. A sok templom a vallásszabadságnak természetes kifolyása. Az Egyesült Államokban senkit nem kényszerítenek arra, hogy magát kell emez vagy amaz egyházba bekebeleznie. Ha akarja: bekebelezheti magát; ha nem : nem. Sőt szabad még bárkinek is, — a mi a szenteskedők értelmében hallatlan bűn, — vallástalannak is lennie, azzal nem törődik senki; az mindenkinek az ő saját magán dolga; ahhoz semkinek semmi beleszólása nincsen. Ott mindenki — amint II. E r i g y e s porosz nagy király kivánta — sajátizlése szerint üdvözül. Ott a ,c o g i t e i n t r a r e'-nak nincs értelme. Ott nem szorult rá az ember, hogy valaki jó pénzért — üdvösséget szerezzen és biztosítson a maga számára. Da — a mi némelyek szerint nagy mulasztás — ott még az álla m sem avatkozik egy vallás dolgaiba sem. A mint azonban nem avatkozik egy vallásfelekezet dolgaiba sem ; amint nem segit egyet is, egy krajcárral sem : ugy védelme alatt áll minden felekezet. Őrködik is a felett erősen, hogy az egyik a másik dolgaiba ne avatkozzék; hogy egyik a másiknak ne pra e j u di oá Íj on , hogy egyik a másik felett valami előnyt ne formáljon. A dolgok ily állása mellett, mindenki, a ki csak akar, és mindenhol, a hol csak akar, — és pedig olyat, a milyet csak akar, — templomot épithet, azon egy kikötés mellett, hogy az építkezésre vonatkozó törvényeket szorosan megtartja. A templomokban azután akkor, a midőn akar, és olyan istenitiszteletet, a minőt kiváu, rendezhet és gyakorolhat, senkinek söm lévén jogában őt e részben korlátolni, vagy valami akadályt gördíteni útjába. Innen lehet kimag}^arázni azon körülményt, hogy az Egyesült Államokban nem csak egyes vallási felekezet épithet templomot; hanem minden egyes ember is ; sőt idegen vallású egyén, más idegen vallású felekezetnek is épithet templomot, abba azt a papot, a kit akar, behelyezheti, s neki oly fizetést, és annyi időre szabhat ki, a mint vele megegyezett. Nem kívántatik e részben sem az illető püspök vagy esperes kijelölése, sem annak hozzájárulása vagy helybenhagyása s megerősítése — a mint az Európában a kiskorú híveknek nagy gyönyörűségére még ma is történik. Kivételt tesznek — e tekintetben is — a pápisták, mint kik itt is megtartják jellegüket, s püspökeik által töltetik be plébánusokkal a megürült papi állomásokat s püspökeiket a római pápa által neveztetik ki. A cincinnatii ev. papot — Türkét — kérdezőm : vannak-e espereseik s superintendenseik ? Minek ? — mondá ő. — Nyűgnek ? Itt az egyházak önállók, egészen függetlenek; nem avatkozik beldolgaikba senki sem. Engem — folytatta a tisztes Öreg pap — egyházam húsz év előtt hivott meg holtomnapjáig [Németországból, 1000 dollár f i x fizetésre s szabad stólára, mely szinte 1000 dollárra megy fel, nem kérvén arra előbb Pétertől vagy Páltól engedelmet ; és azért az egyház a legnagyobb rendben sőt virágzásban van. De hát — ily körülmények közt —• hogy függnek önök össze az egész testülettel ? — kérdém én. Hiszen ugy nem egyebek önök mint, „d i s s o 1 u t a e scopae"? Koránt sem — felelt mosolyogva. Mi minden évben tartunk egyetemes értekezletet, hol magunk közöl választunk elnököt, vallásdolgainkról vitatkozunk, s bizottmányt nevezünk ki, mely a candidatusokat szigorúan megvizsgálja s őket képességükrőli bizonyítványokkal látja el. Igy járnak el a többi felekezetek is. A templomok sokasága illustratiójára, három példát hozok fel itten : New-York cityben, egy millió lakos mellett