Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-08-24 / 34. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és K. iadó-hi vatal: Míria utca 10-dik sz,, első emelet. Előfizetési dij s Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssol félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 basábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. M A magyarországi prot. egylet ügye a tiszántúli ref. egyh.-kerületen. Midőn mult éve oct. elején a m. orsz. prot. egylet megalakult, elhatározta azt is, hogy alapszabályai a 11 prot. egyh. kerületnek megküldessenek. Legelsőbben tárgyalta az ügyet a tiszamelléki ref. egyh.-kerület. A superintendensi megnyitó beszód a mozgalmat valódi prot. szellemben fogta fel és mutatta be ; de az egyh.-ker. minden észrevétel nélkül csupán tudomásul vette azt. A dunamelléki ref. egyh. kerület volt a második. Itt a hévmérő egy fokkal fölebb emelkedett az egylet iránt, mert örvóndetes tudomásul vétetett. A tiszántúli ref. egyh. kerület még apiilisi közgyűlésében megkezdte ezen ügy tárgyalását, de akkor csak egy tekintélyes küldöttséget nevezett ki, mely az egylet céljáról ós alapszabályairól a következő gyűlésre indokolt jelentést adjon be. Az most megtörtónt, a jelentós felolvastatott, s a tárgyalás megkezdetett. Akkor egy képviselő figyelmezteti a gyűlést azon körülményre, hogy ily nagy horderejű ügy, épen a gyűlés utolsó napján tárgyaltatik, mikor az egyház-ker. gyűlés világi tagjai közül egy sincs már jelen; s indítványozza, hogy részint a lehető gyanúsítás eltávolításáért, részint azért, hogy a világiaktól ne vonassék el az alkalom, ily nagy fontosságú ügyben meggyőződéseiket nyilváníthatni, s a leendő határozat mind két elem egyesült többségének valódi kinyomata legyen ... a tárgyalás jelenleg hagyassék függőbe, s a jövő gyűlésre halasztassók. Az indítvány, több mint egy órai vita után, csakugyan elfogadtatott. Használjuk fel tehát a nyert időt arra, hogy a kérdést irodalmi utou tisztázván ós előkészítvén, egymást megértsük; s a mire szomorít tapasztalásom szerint igen nagy szükség vau, egymáshoz mind észszel, mind szívvel közeledjünk. Részemről sietek felmutatni e sorokban azon valódi nézpontot, melyből — szerintem — e prot. egyleti mozgalom tekintendő és megítélendő. Kevés ember lehet a világon, ki be ne látná, bármely községben, egy toronyóra szükségét ós hasznát. Nem lenne ez fölösleges azokra nézve sem, kiknek zseb- vagy fali órájok van, mert azokat járathatnák saját tetszósök szerint, s azok után intézhetnék magánügyeiket; de a közrend érdekében jó lenne, ha a község közügyei egy mindenkitől látható ós hallható közóra szerint intéztetnének. De ha az a közóra nem rendesen, hanem akadozva járna, s az időt nem igazán, hanem nagyon késve vagy sietve mutatná; vagy ha szerkezetében megromolva, másképen mutatna mint ütne, vagy épen elállana . . . ki nem látja, hogy nem csak hasznos nem lenne többé, hanem haszontalan, sőt épen káros, a menynyiben előbb zavart és viszályt idézne elő, későbben pedig oly általános közönyt eredményezne, hogy se nem nézne, se nem hallgatna rá többé senki, sőt nem lenne csoda, ha a hevesebb vórüek oda agitálnának, hogy minek tartjuk azt az ámító haszonvehetetlen eszközt azon a díszes helyen, le vele a toronyból, dobjuk az elhasznált ócskaságok lomtárába, éljen kiki saját órája szerint, vagy ha ugy tetszik, minden óra nélkül! Yan egy nagybecsű műremek, egy egyszerű, de felséges szerkezetű antik óramű, melynek rendeltetése, hogy ne egy községnek, nem is egy országnak, hanem az egész földgömb lakóinak mutassa fel vezórlőleg az élet, ós pedig erkölcsi élet irányát. S ezen felséges műremek a keresztyén vallás.