Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-06-29 / 26. szám
nőve, hogy senki sem fogja tagadni annak hatalmas és maradandó befolyását, ós minél általánosabban fog fel-és elismertetni annak aesthetikai és paedagogiai jelentősége, annál inkább fogják neki megadni azon állást, mely azt, belbecsénél fogva megilleti s melyet csak jobb belátás hiánya tagadhat meg. A biblia az idők folyamában a ker. népek nyelvével, irodalmával, művészetével oly bensőn nőtt össze, hogy ezektől való teljes elszakitását nem is gondolhatjuk ; de ha képzelnők is, hogy önmagában kivettetnék az emberek emlékéből, ugy mindezen vonatkozásai és összeköttetéseinél fogva még sem mehetne feledésbe. Az Ur szavait vélem rá alkalmazhatni, melyeket azon nőről, ki őt halála előtt megkené, az ezt roszaló tanitványaihoz mondott : „Valahol az egész világon prédikáltatik az evangelium, a mit ez én velem cselekedik, az is hirdettetik az ő emlékezetéért." A hol csak a világon, erkölcsiség és művelődés, tudomány és művészet becsülésben részesülnek, ott a bibliáról sem fognak megfelejtkezni, és a mig erkölcsiség, művelődés, tudomány és művészet igazán azok maradnak, amiknek az emberiség jólétére maradniok kell, ezen könyv sem fog feledésbe menni, melynek az emberi szellem mindezen téreken oly sok szép és gazdag anyagot köszön. Mily sok nyelvfordulatokat, közmondásokat, szólamokat, neveket, szókat köszön minden ker. nép nyelve a bibliának ! Fussunk végig az irodalomtörténeten s látni fogjuk, hogy a biblia, különösen az ó testamentum, folytonosan alkalmat szolgáltatott s anyagot adott a legjelesebb irodalmi termékekre és igy közvetve ós közvetlenül kísérője volt a szellem-élet fejlődésének és a költői alkotásnak. Sőt a profán irodalomban is találni számos vonatkozásokat a bibliára, annak egyes képeire, eszméire. Sok irodalmi termék van, melynek megértése a biblia ismeretét tételezi fel és sok értetlen marad az ember előtt, mit a biblia csekély isméje mellett élvezhetne. Ha értelemmel ós élvezettel akarjuk a művészet történelmét tanulmányozni, ugy a biblia ismerete nélkül itt is sok, nagyon sok rejtélyre akadunk, mert eleitől fogva gazdag és kimerithetlen aknája volt az egész biblia a képző-művészet, festészet és szobrászatnak. A legjelesebb művészeknek a biblia anyaga szolgált első kísérletül, és a legsikerültebb és legfenségesebb termékek jöttek létre azon törekvések folytán, hogy az ó- és új testamentum történelmét képekben állították elő; a képtárak eléggé tanúskodnak erről. Nem akarom előszámlálni az ó-kori és az ujabb időbeli művészeket, kik e téren különösen kitüntették magokat, de egy körülményre, mely előttem a jövőre nézve nagy horderejűnek látszik, figyelmeztetnem kell az olvasót. A képző-művészet teremtményei, réz- és fametszvények, ugy szintén a fotografia által mind olcsóbban állitlatthatnak elő s igy szélesebb körben való elterjedésük eszközöltethetik. Korunk ezen ajándékait örömmel üdvözölhetjüks hálával kell fogadnunk. Reméljük, hogy ez által azon jó, a mi ifjuságunk képzésére kitűnő szolgálatot teszen, lassan-lassan megszerezhető leend számára s igy a képző-művészet befolyása az iskolára és az otthonra, mind nagyobb tért fog foglalni. Igen, egész biztonsággal hiszszük s reméljük, hogy ezen képző eszköz alkalmas leend nem csekély változást előidézni a népek ízlésében és felfogásában. De ha ezen gazdag kincset élvezni akarjuk és benne az ifjú nemzedéket is részesitni: akkor tovább is kell ifjuságunk kellő bibliai régiség oktatásáról gondoskodnunk. Ez által nagy szolgálatot teszünk az ifjúságnak és a művészetnek is, mert ez utóbbi csak oly nép közt állhat fen és indulhat virágzásnak, mely nép bir aunyi általános műveltséggel, hogy kellőleg felfoghassa és élvezhesse annak alkotványait. A mint a festők és szobrászok, ugy a legjelesebb zeneköltők müvei is a bibliának ismeretét követelik ; mert a zene is birodalmába voná a biblia anyagát, különösen az ó-testamentumot, és azt nagyszerű alkotványai tárgyául választá. Ismerni kell tehát a müveit embernek a bibliai régiséget, ha önállóan szét akar nézni a művészet ezen ágaiban, és a mily mértékben a művészet ezen kincsei a köznépnek is hozzáférhetőkké tétetnek, oly mértékben szükséges egyszersmind azon forrás ismerete, melyből e kincsek eredetöket veszik. Ha tehát a biblia ismerete nélkül vagyunk : a művészet ezen gazdag alkotványait is oly kevéssé élvezhetjük, mint a világtalan a virágpompában úszó isteni természetet. Már az eddigiekben is érintve volt az ó-szövetségi történelem jelentősége paedagogiai álláspontról, szerző azonban még részletesebben teszi vizsgálata tárgyává, mondván: Megérdemli a fáradságot, hogy paedagogiai szempontból is vizsgáljuk az ó-szövetségi történelem jelentőségét az iskolára nézve. Mielőtt azonban ezt tenném — folytatja — konstatálni akarom, miszerint nem ismerek férfit, a ki az iíjuság nevelését tanulmánya s kutatása tárgyává tevé s életpályájának választá, nem tudok kitűnő paedagogust, ki az ó-testamentomi elbeszéléseket az iskolából kiküszöbölni akarná. Mindazon férfiak, kikkel paedagogiai tevékenységem ismeretségbe hozott, a bibliát paedagogiai nagy fontossággal biró képző eszköznek tartják. Ugyanezen véleményen vannak a tanitók, és pedig közülök a legjelesebbek és legjobbak, kik általán nem ellenszenvvel, hanem örömmel adják elő a vallásoktatást és e mellett— mint minden mellett, mit jól s örömmel teszen az ember — benső megelégedést találnak. Természetesen vannak azonban u. n. „vasárnapi-" vagy „fűzfa-" paedagogusok is, egyes tanitók, kik aztán más véleményen vannak, kik a magot nem tudják elválasztani héjjátói, ragaszkodva vagy a betűhöz, mely öl, vagy elvesztve elfogulatlanságukat nemcsak az ó-testamentomi elbeszeléséket, de még Teli Vilmos történetét sem vélik előadhatni, mivel nélkülözi a történelmi igazságot, a gyermeknek pedig mint igaz történelmet kellene előadni. A képzett paedagogok ós tanitók, akik a világot nem in globo akarják javítani s akik idegen szőrszálhasogatások és saját ábrándjaik által nem hagyják magokat 52