Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-06-29 / 26. szám
félrevezettetni, nem adják fel oly könnyen a régi jót és az azzal összekötött áldást. Különbséget tudnak ezek tenni egy elbeszélésnek történelmi valósága és költői kiszinezése között. Én is egy szabad, semmiféle külkörülmények által nem akadályozott kritikai vizsgálódás álláspontján állok, és nem csinálok titkot abból, hogy az ó-testamentumban legközelébb csak az izraeliták becses irodalmi hagyományát látom, és ép ezért nem akarom én ezt mellőztetni. Az ezen állásponton állók szívökre téve kezöket, kérdik magokat: mely célokat kell elérnünk és melyek az eszközök, melyek erre szolgálnak ? Ők növendékeiket valláserkölcsös, értelmes, életrevaló emberekké akarják nevelni, minden tekintet nélkül dogmára, vallásfelekezetre vagy egyéb betüszerüségre. Nem theologusok, hanem a gyermekek kedvéért és hasznáért, és mivel a tapasztalat vezette őket erre, tartják a bibliai történeteket olyanoknak, ^amelyek a gyermekeknek leginkább szivéhez szólanak és alkalmasok arra, hogy ép ezen kezdő iskolai fokon beszéltessenek el. Az egyes bibliai történetek képeivel igyekeznek a gyermek fogékony kedélyéhez, szivéhez szólni ós arra hatni. Távol attól, hogy a gyermekekkel csak önmagában egyes vallási és erkölcsi magasabb fogalmakat, dogmákat akarnának közölni : ép ezen bibliai történetek által oly módon vezetik őket vallás-erkölcsi fogalmakhoz, mi semmi más uton oly életelevenség és életbensöséggel nem eszközöltethetnék. És ez által nemcsak alapját vetik meg egy szellem- és kedélyképző tanmódnak, hanem egyszersmind a legjobb eszközöket választják a kitűzött cél elérésére. És erre legjobban ajánlják magokat a bibliai, nevezetesen az ótestamentumi történetek s elbeszélések, melyek oly gyermekdeden egyszerűek, az ifjú értelemmel könnyen felfoghatók, de e mellett fenségesek, mély vallásos tartalommal. Az iskola kötelessége továbbá, — ha a gyermekkor szükségletének és természetének meg akar felelni — annak, a sok egyes mellett egy egészet, befejezettet is adni, erre pedig szaggatottságánál fogva sem a görög, sem a római, sem a világtörténelem, akár terjedelmök, akár complikáltságuknál fogva nem alkalmasok. Ellenben a bibliai történelem a gyermek képzelete elé állítja egy nagy család, egy nép történelmének egész nagyszerű, de felfogását még sem túlhaladó képét, mely oly összefüggő egészet-képez, mint ezt másutt nem találhatjuk és tökéletesen alkalmas arra, hogy a fiatal nemzedéknek mintegy szemei elé állítsa a világtörténelem menetét. Alapot vet ez a gyermek kedélyében, melyen megoldhatja magának az Isten és emberekhez való viszonyát, megértheti rendeltetését, feladatát, melyet a teremtő szabott elébe. Megtanítja ez a gyermekeket kötelességeikre, meg a szülők és testvérek iránti szeretet és engedelmességre, annak áldásaira, a gyermeki kegyeletet a szülők és öregek iránt ugy állítja oda, mint minden szerencse és jólét első alapkövét. Szerző a nagy Göthe ezen szavaival fejezi be cikkét : „Ama nagy tisztelet, melylyel a népek ós nemzetek viseltetnek a biblia iránt, annak belbecsének tulajdonítandó. Nemcsak egy „népkönyv" ez, hanem a népek könyve, mivel egy nép történelmét minden más népsk szymbolumául állítja oda, a világ teremtésével hozván azt kapcsolatba és az anyagi és szellemi fejlődés fokozatán elvezet az örökkévalóság legtávolabb regióihoz." „Minél magasabban emelkedik a századok miveltsége, annál inkább fog a biblia a nevelésnek részint alapjául, részint eszközéül szolgálni; magától értetődik, csak tudós, óletbölcs férfiak kezében." Világosabban és meggyőzőbben nem szólhatna e tárgyban a német miveltség ós humanitás h e r o s a, mint itt szól, ós hogy tapasztalatból beszél, nem fogja kétségbe vonni az, ki a „ W a h r h e i t und D i c ht u n g"-ot olvasá, melyből kitűnik, hogy Göthe ifjú korának szerencsés fejlődésére nem csekély befolyással volt az ótestamentum szorgalmas tanulmányozása. Ermel Gyula. Pályázat a kolozsvári tudományegyetemen betöltendő tanszékekre. 0 cs. és apóst. kir. Felségének f. évi május hó 29-én kelt 1. f. elhatározása folytán az 1872 /3 . évi tanévvel megnyitandó kolozsvári kir. tud. egyetemnél az alább nevezett tanszékek betöltése végett ezennel pályázat nyittatik. Ezen tanszékekkel, ha rendes tanár által betöltetnek, .2000 ftnyi fizetés, 300 ftnyi lakpénz és 300 ftnyi évtizedes fizetési pótlék, ha pedig rendkívüli tanár kineveztetnék, 1000 egész 1200 ft. fizetés és 250 ft. szálláspénz van összekötve. A betöltendő tanszékek a következők és pedig : I. A jog és államtudományi karnál. a) Az egyetemes európai és a hazai jogtörténelem, b) a magyar és erdélyi magán- és bányajog, c) az osztrák magánjog, d) a törvénykezési eljárás, a váltó- ós kereskedelmi jog, e) a római jog, f) az észjog és encyclopaedia, g) a büntető jog, h) a magyar közjog, közigazgatási és pénzügyi törvényisme, i) a kath. egyházjog és hűbérjog, k) a statistika, 1) az alkotmányi és igazgatási politika, m) a nemzetgazdászat és pénzügytan, n) protestáns, g. keleti és unitárius egyházi jog. Megjegyzendő, hogy a protestáns, g. keleti és unitárius egyházi jogok előadása a többi fennevezett tanszékek egyikével fog a folyamodók minőségéhez képest összeköttetni. II. Az orvos-sebészeti tudomány karnál. a) A leíró- és táj bonctan, b) a kórbonctan, c) az élettan és szövettan,
