Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-06-29 / 26. szám

megegyezőnek tartanák-e önök, ha a cár a-magyar kormány tudta és ellenőrzése nélkül görögkeleti vallású polgártársainkhoz tetszése szerint intézhetné rendeleteit ? a világi hatalom pedig, melylyel a minden oroszok cárja bir, alig nagyobb azon erkölcsi befolyásnál, melyet a római szent szék az összes keresztyén világ államaira többször gyakorolt. A római Curia rendelkezhetik oly tárgyakról is, melyek csupán a hitet, vallást s egyházat érdeklik ; rendelkezhetik ily tárgyakról, s nem egyszer, már valóban rendelkezett; azon jogot tehát, hogy a római Curia rendeleteiről magának előleges tudomást szerezzen, nem lehet a kormánytól megtagadni a szent székkel szemben sem ; legalább annak felismerése végett, hogy valyon az illető rendeletek valóban csupán a hitet, vallást és egyházat érdeklik-e ? Hogy ez igy történik, az a kath. egyházi rendnek is előnyére szolgál ; mert az állam, ha mint ilyen fenállani akar, törvényeinek megsértését megtorlás nélkül nem hagyhatja; a tetszvényjog gyakorlása mellett meggátoltathatik oly rendelmények foganatba vétele, melyek az ország törvényeibe ütközők; mig ellenben a nélkül sokkal hamarább állhat be azon szomorú alkalom, melyben lehetetlenné válik, hogy az állam jogainak és érdekeinek megőrzése végett hatalmának egész szigorával fel ne lépjen az egyházi rendnek illető, tagjai ellen ; s hogy az ily eshetőségek, s épen a vallásosság érdekében, a lehetségig kerülendők, bővebben fejtegetnem nem szükséges. A mi a hozzám intézett felszólításban emiitett egyházi és iskolai alapítványokat illeti, ezekre vonatkozólag azon terjedelmes jelentésben, melyet mint egy országgyűlési albizottságnak tagja több tagtársaimmal együtt ugyanazon tárgyban kevéssel a legközelebbi országgyűlés berekesztése előtt tettem, s a mely néhány héttel ezelőtt hirlapilag is köztudomásra hozatott, nézeteim kimeritőleg ós indokolva vannak kifejtve : azokhoz semmi ujat nem adhatok, azokból semmit el nem vehetek; ezen kérdésre nézve tehát elégségesnek tartom ezúttal is kijelenteni, hogy mindazok, mik az emiitett jelentésben foglaltatnak) komolyan megfontolt, állandó meggyőződéseim. Ezek, a miket önök hozzám intézett felszólítása következtében kijelenteni kötelességemnek tartottam. Fogadja egyébiránt tisztelt elnök ur megkülönböztetett tiszteletem nyilvánítását. Kis-Igmánd, junins 16-án, 1872. ISKOLAÜGY. Egy svájci lap a biblia iskolai tanításáról. „Kindersinn und Gehorsam ist Eesultat imd stete Folge einer religiős-gesunden Erziehung." Pestalozzi. Basel, 1872. Jun. 16. Örömmel olvasáma „Schweizer ischeLehrer- Zeitung" utóbbi két szá-mában honunk tanügyi ismertetését e cim alatt: „Die LehrpláneundLehrmittelfür die ungarische Volks- undBürgerschulen;" örömmel annyival inkább, mivel látám belőle, iiogy elismeréssel van tárgyalva honunknak e téreni törekvése és működése. Az ismertető az öt hasábos cikk elején azt mondja : „Unter den Lándern, die gegenwártig grosse und rühmliche Anstrengungen für Hebung des Volksschulwesens machen, steht Ungaren in vorderster Reihe" s végzi : „Freuen wir uns des frisch aufstrebenden Geistes und der warhaft bildungsfreundlichen Gesinnung der Magyarén!" Svájc tanügyét jeles hazánkfia Molnár Aladár ur, kinek a nevelés terén már eddig is nagy érdemei vannak s kinek neve a külföldön is ismeretes,bővebben tanulmányozá és ismertette is. Mindamellett nem lesz talán érdektelen, ha a svájci nevelésügyi életből s mozgalmakból egyet mást ezúttal mi is fölemiitünk. Mint nálunk, ugy Svájcban is, az iskolai vallástanítás a gordiusi csomó, melyen oldozgatnak lapokban, röpiratokban s nyilvános előadásokban. A fent címezett lapban is e tárgygyal foglalkozó hosszabb cikksorozat jelent meg : „DiebiblischenGeschichten des altén Testamentes in der Schule" cim alatt. Ezt célom lehető rövidséggel ismertetni e lap azon tisztelt olvasóival, kik e tárgy iránt érdekkel viseltetnek. Ama vitás pont, mond szerző, valyon az egész bibliát adjuk-e az iskolás gyermek kezébe, vagy pedig iskolai használatra szerkesztett kivonatot a bibliából, bibliai történelmi könyvecskét, gyermek-bibliát, iskolai bibliát (Schulbibel, Kinderbibel) : az 1854-ben Frankfurtban tartott gyűlésen ritka szómegegyezéssel oda lőn eldöntve, hogy az egész bibliát kell a gyermek kezébe adni. De ezen határozat sehol sem ment érvénybe. Svájcban már jó idő óta a bibliatörténetek vannak bevéve iskolai vallásoktatásra, melyek az iskolai bibliától (Schulbibel) abban különböznek, hogy a tárgy elrendezésben kevés tekintet van a bibliai könyvek sorrendjére, hanem bizonyos szabadsággal vannak összefüggő egészszó összeállítva és szerkesztve azon történetek, melyek az iskolai biblia történelmi tanítására célszerűeknek mutatkoznak és mutatkoztak. Kimutatja azonban szerző, v állás-erkölcsi álláspontról, ezen módnak helyességét, célszerűségét és hasznosságát, valamint annak káros voltát, ha a gyermeknek az egész bibliát adjuk kezébe. Hogy azonban ismertetésem nagyon hosszura ne nyúljék, ezen, különben érdekes rész elhagyásával lehető rövidséggel fogom ismertetni azon két pontot, melyben a cikkiró tárgyát a e sthetikai és paedagogiai szempontról világítja meg. Az ó-szövetségnek — mond szerző — véleményem szerint nem kell, nevelőeszközzé 1 e n u i, csak szabadjon továbbra is maradnia, mi századok óta volt: nevelőeszköznek. A kryvek könyve, a népek általános emberi művelődésével oly általánosan és bensően van össze•