Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-01-20 / 3. szám

Végre P a u 1 e r Csengery modositványához hozzájárulván, a ház ezt elfogadja. A lőcsei íőreáltanoda költségére előirányzott 12,000 ftot a pénzügyi bizottság megszavazza, a különvélemény ellenben törli. Szontagh Pál a különvéleményt, Schwarc és Irányi a p. ü. bizottság javaslatát pártolják. A 'ház szintén ez utóbbit fogadja el. G-yörffy Gyula sajnálattal tapasztalja, hogy egy N.-Váradon felállítandó főreáltanodára semmi sincs előirányozva. Mire P a u 1 e r kijelenti, hogy ez érdemben már folynak a nevezett község hatóságával az értekezletek, s a jövő évi budgetben gondoskodva leend egy váradi főreáltanodáról. A kecskeméti alreáltanodára előirányzott 6158 ftos tételnél Kautz Gyula előadó utasíttatni véli a várost, hogy ez alreáltanoda felállításával egyszersmind felsőbb népiskola felállításáról is gondoskodjék. Kiss Miklós nem helyesli a pénzügyi bizottságnak e véleményét, mert Kecskemét megteszi a népnevelés terén kötelességét, ugy hogy évenként 16,400 frtal járul a népnevelés költségeihez. Tanárky Gedeon igazat ad az előtte szólónak, s méltányosnak tartja azon kérését, hogy a város megrovása és megintése a jegyzőkönyvből hagyassák ki. Csenge ry ez esetben ugyanoly inditványnyal áll elő, mint Buda városánál tette, mely szerint Kecskeméten se állittassék addig föl az alreáliskola, mig polgári iskoláit nem létesité. Egyébiránt ő is mellőzendőnek véli a megrovást. Horváth Döme hangsúlyozza, hogy Kecskemét kész és képes is eleget tenni a törvénynek, s kéri a házat, hogy a meg nem érdemlett megrovás maradjon el. Végre Madarász és Zsedényi fölszólalásaik után, a ház minden megjegyzés nélkül elfogadja az összeget. A Pesten felállítandó főreáltanodára előirányzott 20,720 ft elfogadtatik, miután P a u 1 e r kiemeli Pest városának a nevelés terén szerzett érdemeit. Horn Ede a pozsonyi főreáltanodára előirányzott 4000 ftot nagyon kevésnek tartja ; mire Pauler ígéri, hogy ha ez összeg nem 'lenne elegendő, igyekezni fog a város igényeit kielégíteni. A budai tanítóképezdére előirányzott 24,425 ftos tételnél Schwarc fölemlíti, hogy ezen képezde ellen tömérdek a panasz, s hogy szervezete nem felel meg azon magas hivatásnak, a melyre tulajdonképen felállíttatott; maguk a tanárok "sem bírnak a kellő qualifiká.tíóval, s nem egyebek, mint theologusok, sőt az egész képezde nem egyéb, mint utánzása némely hasonló svájci intézetnek. Paul eltudja, hogy Eötvös e képezdét a többi ily intézeteknél magasabb színvonalra akarta emelni, de a törvény azóta e tervet megváltoztatá, s ezért most ép olyan, mint a többi. A fenforgó hiányokat elismeri s azokat orvoslandja. Várady Gábor ugyané tételnél a tankönyveket illetőleg botránynak tartja azt, hogy a ministerium -— dacára múlt évi ígéretének — nem intézkedett, miszerint azon népiskolai könyvek, — melyekben hazánk törvényeivel s állami függetlenségével ellenkező tanok foglaltatnak, s melyek több helyütt használatban vannak, — kiküszöböltessenek az iskolákból. Pauler kijelenti, hogy az állam által kiadott könyvek teljesen átjavittatváu, azok ellen többé kifogás nem lehet. A felekezetek által kiadott tankönyvek szintén szigorúan ellenőriztetnek. S ha mégis történt valahol visszaélés, föltéve, hogy ez feljelentetett, a ministerium mindenkor szigorú vizsgálatot rendelt el. T anárky Gedeon kinyilatkoztatja, hogy a kormány a mult évi ez ügyben történt felszólalások után röktön bekért minden felekezeti tankönyvet a tanfelügyelőktől, melyek beérkezvén megvizsgáltattak s miután köztük néhány törvényellenesnek találtatott, az illető püspököket a minist, azonnal felhívta azok röktöni betiltására. A már használatban volt példányokat azonban szegény vidékeken egy időre mégis a gyermekek kezében kellett hagyni. B. S i m o n y i Lajos és Csernátony röviden kifejtvén, mily kártékony következményt vonnak maguk után a szóban forgó tankönyvek, utasíttatni kívánják a ministert, hogy ez ügyben nagyobb erély és határozottsággal járjon el. Zichy N á n d o r gr. a szóban levő könyveket nem látja oly veszélyeseknek, hogy azok a hazafiságot megingathatnák ; nem osztja továbbá azon állítást, hogy a kath. klérus a hazafiatlanság terjesztésére törekszik; a minister válaszában megnyugszik. P o d m a n i c k y Frigyes br. a bajon csak ugy vél segíthetni, ha megszavazunk bizonyos összeget azon célra, hogy ott, a hol ily törvényellenes tankönyvek léteznek, beszedetvén, az ország által helybenhagyott tankönyvekkel helyettesittassenek. P e t r ov a y Ákos sem a minister sem az államtitkár nyilatkozatában nem nyugszik meg. Tisza Kálmán reflektálva Zichy beszédére, megjegyzi, hogy itt senki sem igyekezett olyannak feltüntetni a klérust, mint Zichy állitá, hanem elég sajnos, hogy uem lehet anélkül visszaéléseket felhozni, hogy azokba Z. sértést ne találjon a klérus ellen. A kérdést illetőleg, szerinte alig lehet valamely uton oly hazaárulást bűnt elkövetni, mint épen az elemi tankönyvek utján. Táncsics, Joannovics, Bobory és Szontagh felszólalásaik után Pauler félremagyarázott szavait helyreigazítja, s ezzel a vita e tárgy fölött bevégződik. A felsőbb tanítónői képezdére előirányzott 10,000 frtos tételnél Irányi és Madarász rövid felszólalásaik után Pauler egy tervet nyújt be, mely szerint egy felsőbb nőképezde kapcsoltassák össze gyakorló iskolával. E terv a tanügyi bizottsághoz utasittatik. A népnevelési szükségletekre előirányzott 703,022 frtos tételnél Irányi kérdi a ministert, mikép történhetett az, hogy a mult évben az e célra megszavazott összeg nagy része nem adatott ki ? Pauler ezt annak tulajdonítja, hogy az illető összeg mint póthitel szavaztatott meg aug. hóban, erre csakhamar a boldogult minister megbetegedett, s ez, valamint halála szolgált akadályul arra nézve, hogy a felajánlt összeg egészen a kijelölt célra fordittassók. Horn a nemzetgazdaságtant kívánja előadatni a póttanfolyamokra összegyűlt tanítóknak. P a u 1 e r ezt oly kérdésnek tartja, mely mélyebb