Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-01-20 / 3. szám

tanulmányozást igényel. B o b o r y a községi iskolákban levő nyomorról szól. Szilády Áron különösen azon hanyagság ellen kel ki, hogy az iskolák még ma sincsenek ellátva tanszerekkel, holott ezekre már két évvel ezelőtt megszavaztatott a kivánt összeg. J a n. 12-k é n ugyané tétel került először szőnyegre. T á u c s i c s népnevelési szükségletekre még 100,000 frtot kiván megszavazni. Várady Gábor figyelmezteti a házat a kisdedóvodákat Magyarországon terjesztő egyesületnek a p. ii. bizottsághoz intézett kérvényére. Széli Kálmán a p. ü. bizottsághoz utasitott kérvényeket a budget- vita befejezése után véli tárgyalandónak. Madarász a kormány figyelmét oda is kiterjesztetni óhajtja, hogy a felekezeti tanitók illendő fizetésben részesittessenek, és a katonakötelezettség alól mentessenek fel; azonkívül határozati javaslatot terjeszt be, mely szerint az iskolaszékek és tanfelügyelőktől beszedendő adatok nyomán jövőre a népnevelési szükségletek részletesen terjesztessenek a ház elé. P a u 1 e r nincs ellene a javaslat elfogadásának, ha a részletezés mellett egy általános rovat is tartatik fenn, mert előre nem lehet meghatározni, hogy pl. magánintézetekre s más nevelési célokra mennyit kell az egész év alatt fordítani. P é c h y Tamás elfogadja e javaslatot, habár nagyon általánosságban van az tartva, pedig a minister a ház részletezett határozatainak végrehajtására nézve sem bir elég ügyszeretet és buzgalommal. P a u 1 e r tiltakozik Péchy vádja ellen. Kerkapoly Károly szabatosabban formulázva terjeszti be a javaslatot, azon eszmét vévén föl, hogy az évenkénti szükséglet a hasznosithatással mérlegeztessék. A ház elfogadja Kerkapoly módosításával a határozati javaslatot. Schwarc felszólal a tanszabadság gúnyára alakított tankönyv-bíráló bizottság ellen, mely, nézete szerint, monopoliumot űz ; roszszalja azt is, hogy a kormány által ajánlt tankönyvek egy könyvárusnak adatnak át elárusitás végett, ilyesmi még a Bach-rendszer alatt sem történt. Végül hat. javaslatot nyújt be, melyben a ministert utasíttatni kívánja arra, hogy még ez ülésszak alatt nynjtson be törvényjavaslatot az 1868. iskolai törvény azon szakaszainak módosítása iránt, melyek az eddigi tapasztalat szerint vagy épen nem, vagy magának a népoktatásnak kárával hajthatók végre. Csengery Schwarcnak felelve megjegyzi, hogy a világon minden akadémia azon eljárást követi, hogy ugyanazok irják és Ítélik a pályaműveket, s azért mégsem vádolta senki ez intézeteket részrehajlással. Szónok az eredményt tekinti, s ezzel meg van teljesen elégedve, mert a tankönyvek mind, kivétel nélkül, igen jelesek, Ami a törvény revisióját illeti, ennek türelmetlen forcirozása, szerinte, többet árt az ügynek., mint használ. Hivatkozik Porosz- és Franciaország közoktatási törvényeire, melyek szintén nincsenek még végrehajtva, holott a porosz közoktatási törvény még a mult században hozatott, a franciát pedig Guizot 1833-ban terjesztette be. Ennélfogva ismétli most is azon állítását, hogy hálát ad istennek, ha a mi törvényünk, mely az általános tankötelezettség tekintetében előtte jár Francia-és Angolországnak is, 50 év múlva is végre lesz hajtva. Szólnak még röviden Pauler, Horn, Csengery és Schwarc. A ház ezután elfogadja a tételre előirányzott összeget, valamint Madarász indítványát Kerkapoly módosításával, ellenben Schwarc határozati javaslatát elveti. A népnevelési lapnak 7 nyelven való kiadására előirányzott 30,000 ftos tételnél Táncsics felszólal éa kárhoztatja a 7 nyelven való kiadást. P a p p Zsigmond, valamint Irányi helyeslik ez intézkedést. Péchy Tamás hangsúlyozza, hogy a lapnak érthetőleg kell irva lenni. Pauler megjegyzi, hogy ha élhetetlenség fordult elő, ez csak a fejlődés stádiumán álló nyelvnek tulajdonítandó. Joannovics György és Román Sándor felszólalásaik után a tétel megszavaztatik. A felnőttek oktatására előirányoztatok 70,000 frt. Itt kérdést intéz Irányi a ministerhez, hogy az írni és olvasni nem tudók mire taníttatnak ? Pauler: A számolás, történet és természetrajzra. Schwarc kérdi a ministert, hogy a katonaságnál nem szándékozik-e az oktatást szintén eszközölni, még pedig kötelezőleg az irni és olvasni nem tudókra nézve. Pauler azon megnyugtató választ adja, hogy ez iránt már megindultak a tárgyalások. A ház ezután megszavazza az előirányzott öszszeget. A siketuémák váci intézetének szükségletére 29,674 ft. E tételnél Sz a thmáry Károly fölemlíti, hogy az intézet oly kevés alapitványnyal van ellátva, hogy a jelentkezőknek 5%-jét sem lehet befogadni. Bobory Károly a pesti vakok intézete mellett emel szót, s erre is felhívja a kormány figyelmét. Paul e r kijelenti, hogy a pesti vakok intézetének országositása tárgyában most folynak a tárgyalások. Beöthy Lajos a rágalmak ellenében, melyek az intézet ellen fölhozatnak, kijelenti, hogy az intézet jobb, mint Ilire. Ezután az összeg megszavaztatik. A felsőbb népiskoláknak egy gazdasági- vagy iparosztálylyal való kiegészítésére 100,000 ft. irányoztatott elő ; a p. ü. bizottság ezt nem véli megszavazandónak, mert átalában a felsőbb népiskolák ügye még kezdetleges állapotban van ; javasolja, hogy oly községek segélyezésére, melyek saját költségükön felállított felsőbb népiskoláikat egy gazdasági vagy ipari szakfolyammal megtoldják, buzdításul már a folyó évre 25,000 fft szavaztassék meg. A különvélemény e 25,000 ftot is törülni kívánja. S z o ntaghPál a különvélemény előadója nem kívánja -az összeget megszavazni. K a u t z a p. ü. bizottság által javasolt 25,000 ftot elfogadásra ajánlja. Schwarc, minthogy nem hiszi, miszerint a 100,000 ft azon a cimen, mely alatt hozatott, értékesíthető lenne, indítványozza, hogy „a 43-ik tétel alatt javaslatba hozott 100 ezer ft. polgári iskolák felállítására s fontai-tására fordíttassák."