Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-05-18 / 20. szám

külön céljához képest kezdet éta sok évekig elkülönözötten is kezeltetett, s e különleges kezelés a helytartótanács 35. sz. a. feliratának ellenére a 36. sz. a. királyi rendelet által is föntartatott, s csak 1853-ban szűnt meg, midőn a bécsi vallás- és közoktatásügyi ministeriumnak 44. sz. a. rendelete által mind a két alap egyesittetni, s a szabályzott püspökségek alapjára eső kiadások a vallásalapról készítendő költségvetés egyik rovata gyanánt rendeltettek előirányoztatni. Ezek után megemlítvén, hogy a magánosok által tett alapítványok folytán a vallásalapba befolyt összegek s ezen alapítványok következtében évenkint teendő kiadások az 53. sz. a. okmányból tetszenek ki ; a vallásalap történetének két mozzanatát kell még különösen kiemelnünk. Habár az illető legfelsőbb rendelet a 72. sz. a. ministeri átirat szerint, ezen átirat keltéig még nem volt is feltalálható : valószínűleg mégis a római sz. székkel kötött concordatum folytán történt, hogy a megüresült egyházi javadalmaknak intercalaris jövedelmei az ujabb időkben ismét a vallásalapba rendeltettek beszolgáltatni, — továbbá pedig Ő felsége 1857. nov. 6-kán kelt legfelsőbb, az iratcsomóban 43. sz. a. foglalt elhatározása által jóváhagyta a magyar-, horvát- és szlavonországi püspökök által 3 millió frt tőkének földtehermentesitési kötvényekből a papnöveldék segélyezésére szándékolt alapítását, megengedte annak a vallásalapba leendő bekebeleztetését, s a tett alapítvány tekintetbe-vételé vei megengedte egyszersmind, hogy 1848. május 1-től kezdve a fizetési kötelezettség azon járulékokra nézve, melyek a szabályozott püspökségek alapjába, a vallásalapba pro cassa parochorum és a várerőditési subsidium fejében voltak beszolgáltatandók, megszűntnek tekintessék, az emiitett napot megelőző ilynemű hátralékok azonban fizettessenek meg, s e fizetés földtehermentesitési kötvényekben is ezeknek névszerinti értékében teljesíttethessék. Az érsekeknek, püspököknek ő felsége által jóváhagyott imént emiitett alapítási szándéka a bécsi vallás-és közoktatásügyi ministerium rendelete szerint azután a káptalanok, s a királyi kinevezéstől függő apátok és prépostok hasonló nyilatkozatai által kiegészíttetvén, és az alapítvány a concordatum értelmében a római pápa által is helybenhagyatván, az valósággal foganatba is ment, s miután a bécsi vallás- és közoktatásügyi ministerium által az illető egyházi javadalmasoknak közös kérelmére kiszámíttatott, hogy az említett 3 millió frtból, mely összeg lesz mindegyik érsek, püspök, káptalan, apát és prépostság által fedezendő, ezen összegek 1857. nov. 6-tól járó kamatokkal együtt az illető egyházi javadalmasok részére járó földtehermentesitési kötvényekből levonattak, s az azoknak megfelelő íöldtehennentesitési kötvények a vallásalapba szolgáltattak be. Az, hogy mely összegekkel járultak ezen alapítványhoz az egyes érsekségek, püspökségek, káptalanok, apátságok és prépostságok, a 46. sz. a. okmány mellékletéből tetszik ki. A vallásalap történetét, törzsvagyonának és jövedelmeinek eredetét és forrásait a fentebbiekben előadván, hátra van még, hogy ezen alap eddigi rendeltetéséről és kezelésének módjáról adjunk felvilágosítást. Az alap rendeltetése, — a ministeriumnak a vezérokmányoknak 54. sz. a. jegyzékében foglalt nyilatkozata szerint — a kath. vallás ügyeinek minden irányban előmozdítása, püspökségek, káptalanok, lelkészségek, templomok, papnöveldék, paplakok fölállítása s fentartása, a kath. vallás tanításáról való gondoskodás, szogényebb szerzetesek segélyezése s több efélék által. Ha a vallásalap eddigi rendeltetésének föntebbi körülírásából a kath. vallás ügyeinek minden irányban előmozdítását, e kifejezésnek indokolatlan átalánosságánál fogva kihagyjuk, és hozzá adjuk az elaggott papok ellátásáról való gondoskodást és figyelembe veszszük, hogy jelenleg már a cassa parochorum a szabályozott püspökségek alapjával egyesítve van : a vallásalap eddigi rendeltetése, vagyis azon célok, a melyekre annak jövedelmei eddig fordíttattak, a föntebbi körülírás által nagyban és egészben helyesen van kijelölve, s az iratok tartalmával megegyező. A mi a vallásalap kezelését illeti: III. Ferdinánd király, 2. sz. a. diplomájában az általa akkor alapított 6000 frt évi járuléknak hová fordítását az esztergomi érsekre bízta, azon kötelezettséggel, hogy arról a négynégy évenkint tartandó tartományi zsinatnak számoljon, később ezen alapnak kezelése 68, 69, 71. sz. a. okiratok szerint különböző phasisokon ment keresztül, de a 8. sz. okmányból már kitetszik, hogy ezen évi 6000 frtnak hová fordításáról az esztergomi érsek évenkint a kir. kamarának, a segélyezett lelkészek nyugtáinak bemutatásával számolni, sőt az ezen összegből részesítendő lelkészek jegyzékét is évenként előlegesen bemutatni tartozott. III. Károly király azután, midőn az 1733. márc. 7-én kelt királyi udvari rendeletében a helytartótanácsot arról értesítette, hogy a templomok és plébániák fölállítására s a szegényebb plébániák segélyezésére néhai III. Ferdinánd király s általa alapított 16,000 frt a Pozsonyban e célra fölállított pénztárba fog a 9. sz a. emiitett egyéb jövedelmekkel együtt évenkint befizettetni, meghagyta egyszersmind a helytartótanácsnak, hogy az esztergomi érsek elnöklete alatt az ezen királyi rendeletben megnevezett helytartótanácsi tanácsosokból és a kamara által kinevezendő egy kamarai tanácsból bizottságot alakítson, mely ezen pénztárt céljához képest kezelje, s készletét az egyes diocesisek kitudandó szükségleteihez képest ezeknek fedezésére fordítsa. József császár 1872. évi 44. számmal jelelt, 1782. jan. 26-án kelt, az iratcsomó 13. és 14. sz. a. látható rendeleteiben az eltörlött szerzetes-rendeknek javait a kir. kamara által rendelte a tanulmányi alap módjára kezeltetni, meghagyván, hogy ezen javak kezelésének vezérletére a királyi udvari kamara kebelében, a kamara elnökének előiülése alatt, két helytartótanácsi tanácsnok hozzájárulásával, egy külön vegyes bizottság állittassék fel,