Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-01-13 / 2. szám

* Sopronmegyében — mint a „Sopron"-ból olvas­suk — m. é. dec. 20-ikán a megyei iskolatanács ülést tartott. A tanfelügyelő ez ülésen előterjesztvén évi jelen­tését, abból a következő fontosb statistikai adatokat emel­hetjük ki: Sopronmegyének 250 népiskolája van ; jellegük­re nézve 196 kath., 38 evang., 14 izr., 1 községi és 1 gyári; fölszerelés tekintetében 128 kielégitőleg, 54 hiá­nyosan van ellátva, 25 iskola pedig olyan, mely a fekete számolótáblán kivül semmi tanszerrel nem bir, a többi iskoláról hiányzanak az adatok. * A tudori es kii ügyében az egyetemi tanács dec. 30-diki ülésén, Toldy Ferenc ez idei rektor indítványára, két korszerű határozat hozatott, melyet a felvilágosodás minden barátja bizonyára örömmel fog üdvözölni. Elhatá­roztatott ugyanis, hogy az eddigi tudori esküforma átala­kíttassák és pedig akként, hogy a latin nyelv helyett az eskü magyar nyelven fogalmaztassák, s hogy minden fele-Nekrolog o k. Benedek József, a sziget-monostori ref. gyüleke­zetnek 1842—1869 ig rendes, azóta pedig nyugalomba lépett lelkésze, mult év decemb. 28 án örök nyugalomra tért. Halála, ha közvetlenül nem is a gyülekezetre, de a község lakosaira érzékeny veszteség, kik a boldogultban a szegények, a szükségben levők jótékony pártfogóját fáj­dalmasan nélkülözik. A jelentékeny vagyon, melynek házassága folytán örököse lőn, nem egy alkalmat nyújtott a boldogultnak emberbaráti szeretetének gyakorlására. Méltó, hogy a nyilvánosság terén néhány sort szenteljünk emlékének. Született 1812 benMakádon, papi családból. Felsőbb iskoláit Debrecenben végezte, s miután a lelkészjelölti vizsgát letevé. a duna-melléki ref. egyházkerületben, Lac­házára, innen Kis-Orosziba, majd Sziget-Monostorra ren­deltetett segédlelkészül Konta Benő lelkész ur mellé, kinek halála után a lelkészi hivatalban utódja lett s özvegyét, néhai Pap Erzsébetet nőül vevé. Neje halálával, kinek sem első, sem második férjétől gyermeke nem volt, az összes Konta vagyon örököse lőn. — Lelkészi hivatalát 18 évig folytatta e gyülekezetben, mígnem gyengélkedése folytán, a lelkészi pályáról lelépve, csen­des magányba vonult. Nem a lelkészi hivatal iránti hi­degség vagy elkedvetlenedés kényszerité e lelépésre, hisz a legszebb örökséget: híveinek szeretetét és tiszteletét magával wtte a koporsóba; elgyengülés, testi kimerültség választatá vele a nyugalmasabb életet. Betegsége nem volt hosszantartó, da annál fájdal­kezetüek számára egyenlő esküminta készíttetvén, az eddig gyakorlatban volt külön katholikus, protestáns és zsidó eskü kiküszöböltessék. íme ismét egy lépés azon mindnyájunk által Őszintén óhajtott cél felé, hogy az egyetem kebelé­ben máig fenálló korhadt intézmények, melyek a tudomány szabad fejlődésére oly kártékonyán hatnak, korszerű in­tézkedések által váltassauak föl. A régiségi rovat ügyében. Örömmel jelenthetjük, hogy lapunk „Kégiségek" rovatát, prot. Codex Diplomaticnsa s tömérdek egyháztörténeti müvei után méltán protestáns Fejér Györgynek nevezhető G a r á d y (ki rejtőzik e név alatt minden irodalombarát tudja) közleményével kezdhet­jük meg már a jövő számban. Egyszersmind tudatjuk a tisztelt férfiú azon hálás köszönetünket érdemlő elhatáro­zását, hogy e rovatnak továbbra is egyik főtámasza leend. masabb. Néhány napi súlyos szenvedés megtöré a ros­katag testet s mult hó 28-án, 59 éves korában véget vetett nemes életének. Temetése 30-dikán délelőtt 10 órakor, nagy számú sokaság jelenlétében, ment végbe, melynek nagy része a templomba be nem férhetve, a kemény hideg dacára, az utcán várta végig az egyházi szertartást. A gyászbeszédet alólirott tartotta. Innen a temetőbe vonult a beláthatlan tömeg, hol a sírnál helybdi helyettes lelkész ur dallam­szerüleg olvasott fel, a hideg miatt már különben is türelmét vesztett közönség előtt, egy hosszú síri beszédet, melyből a fagyos telet gúnyoló meleg eszme, a virág és bimbó nem hiányzott. Az egész beszédnek egy nyolcad része, kihagyván a különben sem oda illőket, sokkal jobb hatású lett volua. Mennyivel kellemesebb benyomást tőn a szent-endrei segéd-lelkész ur által az udvarban tartott egyszerű, de jól átgondolt és mélyen, szívből érzett iin a és áldás. Ez már alkalomszerű volt. A boldogult, egyenes örököse nem levén, végrende­letileg intézkedett vagyonáról, mely még eddig a titok homályában lappang. Áldás és béke a nemes emberbarát nyugvó poraira! Szász i István. Bacsó János, ságvári ref. lelkész nincs többé! Váratlanul, hirtelen történt kimúlása nemcsak szerető övéit, kedves családját ejtette leverő mély gyászba ; ha­nem megdöbbentő kül.-somogyi egyházmegyénk, melynek egyik tisztelt s a tiszteletre érdemes tagja vala, sőt egész Somogymegyére nézve is. December 27-én az újból szer-

Next

/
Thumbnails
Contents