Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-01-13 / 2. szám
vezett megyei tisztviselők megválasztására Összehívott bizottmányi gyűlésre Kaposvárra bemenvén í itt lön hirtelen szélhűdés következtében halála. Ily rendkívüli szomorú eseménynyel szemben, ki is maradhatna érezetlen! ? Bacsó J. különben sem közönséges mindennapi ember volt; és egy ilyennek elhunyta még előre hozzá készüléssel is fájdalmasan esik, mennyivel inkább tehát így ! Széles körben becsült egyén volt tudományos műveltségéért. Hanem ő is azon szerencsétlenek közé tartozott, kiknek leikök erejével nincs arányban testi erejök. Az erős lélek gyenge testben lakozott ő benne is. S ennek kifolyása lehetett nála, a valódi önérzetnek hiánya. A tulszerénységnek egyik ritka példánya vala, melyet sokan benne különcködésnek is tekintettek ; de én a lelki és testi erők aránytalan vegyületének tartottam mindig, és állítom most is. Ennek következménye lőn, hogy lelki tehQ tségei teljesen el nem ismertettek; sőt legközelebb tisztelői, barátai is némi idegenkedéssel voltak hozzá. Szülőhelye Halas volt, de születési évét nincs módomban megjelölhetni. Itt kezdette meg tanulását is, honnan Kecskemétre ment folytatni s bevégezni. Már tanulói pályáján feltűnt szép lelki tehetségével, melyet tanusit azon kitüntetés, hogy papnövendék korában egy prédikációja az ő méltánylásául s tanulótársai buzdításául tanárai által kinyomattatott. 1843-ban tevén le a papi vizsgát, S z a 1 k-Sz.Mártonban, majd M c n o r o n, hol két évet töltött, aztán Lacházán, Halason, és végre F ülöp szállásán, e valamennyien népes és díszes egyházakban alkalmaztatott mint segédlelkész. Utóbbi helyéről hivatott meg Ságvárra lelkészül 1848-ban, hol igazi buzgósággal vitte szent hivatalát mind haláláig. E 23 éves lelkészkedése folyamában az egyházmegyei közügyek oltára körül is forgolódott különféle minőségben. Először körlátogató iskola felügyelő, majd több éveken át előbb a 1- később f őjegyző, 1868 óta pedig, midőn a jegyzőségtől visszalépett, egyik egyházit, birája volt a kül.-somogyi egyházmegyének. E kivül mozgató volt ö ezen egyházmegyének közéletét előbbre viendő több dologban: n agyobb mérvű özvegyi pénztár alkotásában, egyházmegyei köz könyvtár felállításában, a papi értekezletek megalakításában; de mind ezeket meg nem valósíthatta a régi, megszokott kerékvágásból kitérni nem akarók avagy tudók között. Lelke folyvást tevékenységre sarkalta, melyet velem való folytonos levelezése után tudok. De testi gyengesége miatt sokszor igazoltatott rajta az ének eme vers-szaka „b ár akarnám, de ez a test, sokszor tehetetlen és rest", amint mondani is szokta. A megyei uj szervezést illetőleg is egész hévvel lángolt fel közzelebb, kész levén közreműködni politikai nézetének győzelemre juttathatása végett; a megyei bizottmány s tisztviselőség előállításában engemet is hasonlóra nógatván néhány nappal előbb hozzám intézett levelében, s szivemre kötvén a Kaposvárra leendő bemenést. Imé ő el is ment .... még pedig ezen útjával" örökre mi tőlünk és öveitől — szerető nejétől, s 8 árvává maradt gyermekeitől! Holt teste családja körébe visszahozatván, Ságvár o n temettetett el, dec. 30-án. Az ég adjon vigasztalást mélyen sújtott kedveseinek, s emléke legyen áldásban közöttünk minden időben. F áb i á n Miály, őrződi ref. lelkész. Herceg Kenő, a bajai ref. egyház lelkésze, az 1871-ik év december hónapja 27-ik napján agyvelő szélhűdés következtében — hatvan éves korában — megszűnt élni. Mély fájdalmat okozott halála a gyülekezetnek, az egész városnak, rokonainak és minden ismerőjének. Azon ritka férfiak közé tartozott ő, a kiket kivétel nélkül minden ember szeret és becsül. Harminc évig volt a kis gyülekezet pásztora s e hosszú idő alatt folyvást tisztelet és szeretet környezte. A nagy város más vallású lakosai csak ugy becsülték öt, mint saját hívei. Az egyszerű ref. lelkész taná csa, a városi képviselő testületben —, melynek tagja volt, — mindenkor figyelembe vétetett és helyesléssel fogadtatott; mert tapintata finom, -látása éles és ítélete igaz és mély volt, mintegy görög bölcsé. Humánus, nyájas, egyenes és igaz mindenki iránt és minden dolgaiban, ez a bírálat mondatott reá a gyásztisztesség tevő közönség által, melynek száma ezerekre ment. Béke legyen porai fölött, s legyen áldott emlékezete ! Baky I stván, ref. lelkész. Adakozások. Az orsz. prot. árvaház részére: Bierbrunn e r Gusztáv ev. lelkész urnák, mint a bácsszerémi ág. hitv. ev. esperesség árvaházi bizottmánya vezetőjének küldeménye 44 ft. E 44 frthoz járultak : I. 1871. évi járulékok fejében: A járeki egyház 2 ft., a torzsai 3 ft., a szekhegyi 3 ft., a kiskéri 3 ft., az óverbászi 3 ft., az ókéri 6 fttal és a bácsszerémi esperesség 6 fttal. II. Kegyadományokkal: Sztehló József lelkész ur 3 ft. Skultéty Pál leik. ur 3 ft. Roth Tivadar leik. ur 3 ft. Tessényi János leik. ur 3 ft. Gutwein Skultéty Teréz asszony 3 ft. Gross Mária 3 fttal. — C s i s k o János kassai ev. lelkész ur küldeménye 9 ft. 40 kr., mely összeghez járultak: Kock Anna úrhölgy Anna leányának, Kriebel Anna úrhölgy Edgár fiának és Récéi Johanna úrhölgy Ida leányának születése alkalmából, az eiső 3 ft 40 kr., a két utóbbi 3—3 fttal. - -Az u j fertői ref. egyház 2 ft. 30 kr. — R i t t e r Károly somorjai ev. lelkész ur 2 ft. — Szabó Péter pirosi ref. lelkész ur küldeménye 1 ft,, mely összeghez