Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-05-04 / 18. szám

565 KJ \J \J de csupán azért, hogy helyére egy nagy templomot építsenek. A madridi spanyol protestáns községek, mint ugyancsak Fitsoh levelében olvasható, 2000 tagot szám­lálnak s több iskolát tartanak fen saját költségükön. * Gfuizot, a francia orthodox protestáns, aki tud­valevőleg többször haladt egy uton a katkolikus reakcióval, Simon népiskolai tvjavaslatát elfogadta, s mint a protes­tánsok népiskolai oktatást előmozdító társulatának elnöke, az apr. 20-diki ülésen az iskolai kényszer és a vallások­tatásnak a népiskolákból valló kirekesztése mellett nyi­latkozott. * Oktatásügy Németországban. Németországban kerek számban 60,000 néptanoda van, melyekben 6 mil­lió gyermek nyer oktatást. Minden 1000 emberre körül­belül 150 iskolás gyermek esik. Ez átlagos számot meg­haladja Braunschweig, Szászország, Oldenburg és Tbürin­gia (ott 1000 lakosra 175 tanuló esik) ; ellenben Meck­lenburg (1000 lakosra 120 tanuló), Bajorország (1000 lakosra 106 tanuló) nem éri el. Van azonfelül Németor­szágban 123 gymnasium, 483 reáltanoda és magasb pol­gári tanoda. Ez intézetekben az összes tanulók száma 177,378. Németországban van továbbá 20 egyetem, 1624 tanár és 15,557 tanulóval; ez utóbbiakból Berlin, Mün­chen és Lipcse egyenkint 1000-nél többet számlál. Mű­egyetem 10 van. A tanárok száma 660, tanulóké 4428. KÜLÖNFÉLÉK. * A szeretetházak eszméje, melyet nálunk először a faradhatlan tevékenységű Molnár Aladár pendített meg, mind általánosb felkarolásban részesül. Ujabban Kolozs­vár lelkes hölgyei álltak össze, br. Bornemisza Ignácné elnöklete alatt, egy szeretetház létesítése végett, s már az alapszabályokat el is készítették. — Az alapszabá­lyok szerint a szükséges pénzösszeg részint 500, ré­szint 100 frtos alapítványok, illetőleg az utánok befolyó kamatokból fog fedeztetni. Az alapitókon kívül lesz­nek az egyletnek rendes tagjai is, kik négy évre kötele­zik magukat, hogy évenként 2 frttal járulnak a jótékony cél előmozdításához. Yégiil az alaptőke szaporítására bár­mily csekély adomány is köszönettel fogadtat'k. * *L pesti ág. li. e. gyülekezet, ezen évtizedek óta nemes előharcosa a hazai nevelés ügyének, — mint a „Népn. lapjában1 ' olvassuk — legújabban azzal tüntette ki magát, hogy a rendes nép- és gymnáziumi tanitók, ille­tőleg tanárok fizetését 1320 frtról 1450 frtra emelte s a segédtanárok és tanitók fizetését pedig 980 ftban állapí­totta meg. * A kolozsvári egyetem hír szerint f. évi októ­ber hóban a minisztertanács határozata folytán mep fog nyilni, miután természetesen a min.-tanács e határozatá­ért a felelősséget az országgyűléssel szemben magára fállalta. * Tolnából irják egyik napi lapnak, hogy az egész megyében a legnyomorultabban vannak az iskolák ; a na­gyobb földbirtokosok, a papság, mitsem tesznek a népne­velés emelésére, ugy, hogy sok iskola tanító nélkül van, és vizsgálatok nem tartathatnak ; az iskolai épületek a legrondább állapotban vannak ; az iskolába járás puszta szó. Némely községekben oly roszul fizetik a tanítókat, hogy ezek megszökni kénytelenek. A legszebb az, hogy a megyében jelenleg iskolatanács sincs. Az iskolák ezen szomorú helyzetét az iskolafelügyelőség hanyagságának tulajdonítják. Bizony szomorú és szégyenitő állapotok ezek ! * Az orsz. prot. árvaház tagjainak száma — mint közelébb megjelent, évi tudósitványában olvassuk — 929^ kik közül 21 alapító-, 669 rendes- és 239 rendkí­vüli tag. * Az ócsai hires templomba — irja a „B. P. K." — a uapokban beleütött a villám, s uj orgonáját szét­rombolá. Ebben a templomban volt ez a régi felírás : „Ócsa, Bocsa, Bocska, Kocsa, Kalocsa, Babocsa, Madocsa Has septem Ecclesias aedificavit Carolus Magnus," már t. i. Róbert Károly. * Lukácsi Kristóf szamosujvári örmény szert, plé­bános (mint a „Ref"-ban olv.) e napokban utazott át fő­városunkon Róma felé. A nevezett főtisztelendő ur,— ki az irodalom és történetbuvárlat teren i.s kiváló érdemeket szerzett magának, — egy Erdélyben fölállítandó örmény püspökség vagy vikariátus tárgyában vállalkozott ezen hosszú útra, megbízatván Erdély és Magyarország szét­szórtan lakó örmény polgárai által, hogy tolmácsolja kí­vánságukat és óhajukat a római pápa előtt. Az örmény püspökség ügye országgyűlési tárgyalás alatt is volt né­hány év előtt, de több akadály merült föl. Ezen akadá­lyokat most maguk az örmények hárították el, a meny­nyiben ha egy önálló püspökség fölállítása lehetetlennek mutatkoznék, egy vikariátussal is megelégesznek, csak­hogy a cél, a szétszórt örmény plébániáknak egy nemzeti egyházi fönhatóság alatti egyesítése elérethessék; a mi pedig a leendő püspök, vagy vikárius dotációját illeti, az örmények lelkes magánadakozás után gyűjtöttek már an­nyit, hogy egyházi főnöküknek tisztességes dotációt adhat­nak. Még megjegyezzük, hogy ezen mozgalomnak legki­sebb nemzetiségi színezete sincs, s hogy nem fejez ki el­szakadási vágyat a magyarországi katholicizmnstól, a meny­nyiben a nevezett plébános ur utja nemcsak az erdélyi püspök s a magyarországi primás tudtával történik; ha­nem ezt a vallás- és közoktatásügyi miniszternek is be­jelentette, a ki mihelyt értesült, hogy az eddigi akadá­lyok, melyek az örmények ezen óhajának valósulását gátolták, — elhárittattak, — s hogy ezen egyházi főnök­ség fölállítása nemzetiségi szempontból semmi aggodal­makat sem nyújthat : — sikert és eredményt kivánt a hazai örmények azon kívánságára, melyet jelenleg Lukácsi Kr. plébános ur Rómában képvisel. * A magyarországi felsöpapság — írja a katho­likus „Szabad Egyház" — ínséget szenved. Minap egy

Next

/
Thumbnails
Contents