Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-05-04 / 18. szám

csanádi kanonok áthelyeztetett négy-ötezer forintos stallumából a kétannyit jövedelmező nagyváradi stallumra; a besztercebányai püspök egy húszezer forintos egri kanoniával gyarapította püspökségének ama kanoniánál alábbvaló jövedelmeit; most meg hire jár, hogy egy ujon kinevezett püspök, aki dus magánvagyonnal bír, szintén meg akarja tartani gazdag, zsiros kanouiáját is. És a „Magyar Állam" még mindig lamentál, hogy a kath. anyaszentegyház „ii 1-d ö z t e t i k" nagy Magyarországon ! Irodalom. * A magyar népdalról. Irta Aigner Lajos. Pest, 1872. Az elégiáról irt pályamunka koszorús szerzője immár 5 esztendeje nem irt önálló munkát. Aigner azóta irt ugyan magyar és német lapokba kisebb nagyobb értekezéseket, de a könyvirodalom terén még csak most szerepel másodszor, jelen, „Népdalokról" irt füzetével. Ez különnyomat Szana Figyelőjéből, s ebben tulajdonkép csak Gyulaynak a Kisfa) udy-Társaság támogatásával kiadott „Magyar népköltészeti gyűjteményét" ismerteti. Főérdeme az ismertetésnek lelkiismeretes, nagy figyelemmel dolgozás, s a mit először kellett volna említenünk az, hogy ámbár egyes, szakgatott darabokat tárgyal, mégis ügyes gondolattársítás és rendezés folytán, igen élvezhető kerek egészet alkot. — Szerző szemlét tart a népköltészet előtte fekvő mezején, mely szemléi alkalmával kikap a gjüjteményből egyes megragadóbb helyeket, s elénk tárja tisztán , érintetlenül , ugy, amint az a nép ajkáról cseng. Épen ezért Ítéletet vonhatunk belőle a magyar népre. Vegye kezébe az, ki nem ismeri a magyart, s meg fogja ismerni. Hisz épen ez főbecsük a nép hagyományainak, hogy mindig tiszta, kendőzetlen képét mutatják az illető népnek. A magyar jellemét is kiolvashatjuk dalaiból, melyekben ki-kitör, olykor féktelenségig csapong, csakhamar visszatér azonban régi medrébe, s előttünk áll egy nemes gondolkodású, szabadságszerető és egészséges észjárású faj, melyben hibái mellett is sok vonzó, szeretetreméltó van. A nemzet müköltészetéből,ezer meg ezer ellenmondás miatt a nép yalójáta

és jellemét sohasem lehet kitanulmányozni; erre csak a nép közvetlen termékei képesitnek, aminő a népdal is, melyek lélektani értelme felfogására, melyek méltatására jeles kalauz e könyv, s igy mindenkinek ajánlható. — Ára 60 kr., kapható Aignernél, váci utcában. b—r. A neveléstörténet közikönyve különös tekintettel Magyarországra. Irta Kiss Áron, nagykőrösi tanitóképezdei igazgató. Pest, 1872. Rosenberg testvérek könyvkereskedése. — Addig is, mig e munkához tüzetesebben hozzá szoknánk, meg kell jegyeznünk, hogy — bármennyire méltányoljuk is szerzőnek érdemeit, melyeket e hézagpótló s irodalmunkban úttörő vállalata által magának szerzett — futólagos áttekintés után ugy találtuk, hogy adalkészletével még nem bírt vállalata színvonalára emelkedni. Oly kézikönyvnek, mely az olvasót a hazai nevelészet történelme mezőjén tájékoztatni akarja, első feladata volna azon mozzanatokat kiemelni, melyek a különböző időkben a nevelésügynek uj lendületet adtak. Ily mozzanatokat vagy nyilvános intezetek vagy korszakot jelölő személyiségek a kotnak. Mind a két tekintetben még vázlatnak is nagyon hiányosnak mondható e munka ; mert például a dunántuli iskolákról és azok alkotó szellemeiről szó sincsen ; igy a pápai főiskola ós Márton István szóval sem említtetnek, hasonlókép mellőztetik a soproni főiskola és a roppant tevékenységű Pálfi József; nincs említés téve a felsőlövői intézetről, mely 1848-ban példányintézetnek lőn országosan elismerve; most élő protestáns tanférfiaink közt nem volna szabad emlitetlen hagyni az eperjesi Vandrákot, a máramarosszigeti Szilágyit, a debre -ceni Imre Sándort, a neveléstani irodalom egyik le^jelesbik művelőjét Szeremlei Samut, és az, aki tizenöt év óta a Prot. egyházi és iskolai lap szerkesztője, tán szintén lendített valamit az iskolaügyön. — Ennyit előleges észrevételként a különben dicséretet érdemlő munkáról. Mindenesetre megérdemli a munka a tömeges pártolást, mit annyival inkább óhajtunk, hogy szerzőnek a második kiadásnál alkalma legyen műve hézagait kipótolni. * A természettan elemei. Népiskolák számára irta Mauritz Rezső, Pest, Aigner Lajos, 1872. Érthető nyelvezettel, ügyes modorban irt munkácska, melyet népiskolai használatra ajánlhatunk. Ára kötve 40 kr* A nemzeti színház könyvtárából, melyet Pfeifer ad ki, ujabban megjelentek: A visszatorlás, vagy : Pro és contra. Dramolet 1 felvonásban. Irta Feuillet Octave. Fordította Eisenstein Adolf. Romeo ós Juli a. Nagy opera 5 felvonásban. Irta Barbier Gy. és Carré M. Fordította Ormai Ferenc. Zenéjét szerzé Gounod F. Ch. Abetyár kendője. Népszínmű dalokkal 4 szakaszban. Irta Abonyi Lajos. A párbaj. Dráma 5 felvonásban. Irta Ferrari Pál. Olaszból fordította Csepregi Lajos. A váróteremben. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Müller Hugó. Magyarosította Sz. K. A j ó h a z a fi a k. Vígjáték 4 felvonásban. Irta N. N. Ördög Róbert. Regényes dalmű 5 felv. Seribe és Delavigne után franciából fordította Asztalos Károly. Zenéjét irta Meyerbeer. A váróteremben. Dramolet 1 felv. Irta Ábrányi Emil.— Ajánljuk a „nemzeti színház könyvtárát" a közönség figyelmébe, annyival is inkább, mert a derék kiadó kiadási nagy költségei csakis a tömeges pártolás utján fedezhetők s csak igy lesz képes megkezdett életrevaló vállalatát tovább folytatni. * Ugyancsak Pfeifernál megjelentek: Országgyűlési törvények. 1871-dik évfolyam. III. Füzet. XLIV—LXVIII. cikk. Hiteles kiadás. Ára 1 ft. Az egész folyam ára fűzve 2 ft. 60 kr., kötve 3 ft. 60 kr. P á r i s titkai. Irta Sne Jenő. I. Kötet. Ára 1 ft. * P. Nagy Sándor önoktató leveleiből ismét megjelent két füzet. Ára egy-egy füzetnek 30 kr.