Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-01-13 / 2. szám
hanem maradtunk az Eatwurf — vagy inkább a porosz gymnasiumi rendszernél, mely, — ha azon irányzattól, miszerint az nemzetiségünkre nézve közjogi szempontból sérelmes volt, el vonatkozhatnánk, vagy ezt benne és mellette orvosolhatni lehetett volna, — mindazon gymnasiumi rendszerek . közt, melyekkel eddigelé biránk, és melyeket eddigelé módositgattunk, az Entwurf a legtökéletesebbek közé tartozott, csak képezett tanárok, arra való igazgatók, és nemzeti fölügyelők: vették legyen kezökbe a tanügyet, kik a tantárgyak berendezésénél a tanmenetben a kellő mennyiséget, a tanmódban a célos minőséget, a fegyelemben a helyes tapintatot átalában ismerjék; különösen az alsó osztályokban ne fektettek légyen oly nagy súlyt az' egyes szaktudományokra, szóval, ne téveszszék a gymnasium lényegét, ebből fejlő célját és a célnak megfelelő eszközöket; — ismétlem — ezen hiányokat leszámítván, az Entwurf eddigelé a legtökéletesebb gymnasiumi rendszer egyke volt hazánkban, és rajta legjobb akaratunk mellett is 1861-ben alig történt más változás, mint hogy a görög nyelv az V. osztályba tétetett át, néhol még ehez, különö-eo a dunamelléki ref. gymnafiumokban a természetrejz tantárgyai emeltettek a túlsúlyra és a bölcsészettan. Egyébaránt kisebb s nagyobb módosítással maradtunk a porosz-féle Entwurfuál, hozván abba egység helyett különféleséget, összhangzat helyett sokféle eltérést, mely aztán az egyik hazai gymnasiumból a másikba átlépő ifjaknál zavart és hiányt okozott, különösen hozván be a catholicum gymnasiumokba az osztrák gymnasiumok után, melyek akkor a Concordatimi szellemében szerveztettek, nem katholicismust, mert az még magában lehet jó, hanem ultramontanismust. A legközelebb lefolyt két évtizedben Európa minéltöbb nemzetei, valamint Éjszakamerika is különös figyelmet fordítottak iskoláikra, különösen gymnasiumaikra is. Ezek közül Németországban több helyt különösebb gondot fordítanak a gymnasiumok humánus irányára, a történelmi alapon szervező Nágelsbach után, ki a gymnasiumot az elméleti rend egyetemes képező intézetéül nézvén, abban a real tantárgyaknak igen csekély helyet enged; ellenkezőleg a bölcsészeti alapon szervező Deinhardt, Kopp és Ihaulow után Némethonban sokan elismerik, hogy a clas-icai nyelvek és ezek irodalmán kívül a realtudományok fontosabb ágai is szükségesek a gymnasiumokban. Hollandia, Belgium, Franciaország s Éjszakamerika pedig vagy kiválóbb ügyeimet fordítanak a reáltudományokra, vagy igyekeznek a humanismust és realismust Schmidt Károly anthropologiai elve szerint egymással lehetőleg kiengesztelni; különösen Franciaországban, miként fentebb is érintők, a grammatica osztályokon felől kétfelé ágazás divatozik, nagyobb figyelem fordíttatván a humanisticus irányra, azok kedvéért, kik az egyetemre szándékoznak; ellenkezőleg nagyobb gond a realokra azokért, kik a technicai pályát tűzték maguk elébe. Svájc több kánton-isko'áiban a humanisticus és real irány igen közel áll a teljes kiengesztelődéshez. Ily hazai és külföldi előzmények után bold. b. Eötvös eredeti nézete a gymnasiumokról és lyceumokról az volt, hogy a gymnasium négy alsó osztálya realgymnasiumot képezzen, az V. és VI. osztályban pedig kiváló gond fordíttassák a humani órákra, s a két osztály együtt képezze a gymnasiumot, ezen felöl pedig a magyar nemzeti életirányhoz képest, nevezetesen a) a lelkészi és tanári, b) a jogi és államhivatalnoki, c) az orvosi és műszaki életpályákhoz képest három év alatt háromfelé (trifurcatio) ágazzanak a tantárgyak, igy képoztessék az iíju kilenc osztályú lyceumban jövendő élethivatására. A bold. minister terve nem nagy elismerésben részesült, többen hozzászóltak ahoz ; a hozzászólókat egyéni és elvnéz etüekre lehet osztályozni ; az egyéni nézetüek maradtak egyéni és particularis érdekű nézetök mellett; míg azok, kik elvből indultak ki, módosulásokat ajánló'tak az eredeti terven, mikből a bold. minister, •— miként hallárn — annyit elfogadott, hogy pusztán a IX. osztályban ágaznának el a lyceumi tantárgyak, a három életirány szerint. Mit fog tenni e tekintetben utódja és a képviselő-testület, óhajtva várjuk! Varga János. A felnőttek oktatása Yaálon. Vaál, 1872. jan. 8. Tudván azt, hogy nt. ur szívesen ad helyet becses lapjában oly közleménynek, mely közérdekű s egyszersmind azt bizonyítja, hogy a magyar nép képes a kor kiáltó szavát megérteni, képes a külföld balitéletét előre haladni kivánó igyekezetével megcáfolni: legyen szives tehát ezen igen rövid tudósításomnak is helyt adni. Kolozsváry tanfelügyelő ur felszólítása folyt ín alólirott múlt év december 5-én szerveztem a felnőttek oktatását. A nemes ügy bajnokiul megnyertem Szőcs Ferenc urat, ki méltóságos Ürményi ur nevelője és Barsi Mihály tanitó urat; ezeknek közreműködésével megnyitottuk az oktatást, a fent nevezett napon. 'Azóta minden^ kedden, csütörtökön, és szombaton esti 6—9-ig tartunk előadásokat a következő tantárgyakból váltogatva: olvasás, irás, számolás, m. tört, polg. jog és kötelesség, gazdászattan és rövid physica. — Hogy a felnőttek oktatása nem elhangzó szó Vaálban, mutatja a résztvevők száma. Önkényt jelentkeztek s Íratták be magokat 80-an. Ez példa lehet nagyobb városoknak. Ez alig 2500 lakost számláló városban ennyien vannak kik ki akarják pótolni, mit elmulasztottak. Adja Isten! hogy mielőbb általános legyen a felvilágosodás után vágyó igyekezet. V. Balogh Lajos, ref, s. lelkész;.