Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-03-23 / 12. szám

fognak a növendékek vallás-erkölcsi neveltetése fölött is. Helyi viszonyainkat tekintve itt nálunk más mód nem volt, mint országos törvényeink nyújtotta segélyhez folyamodnunk. De végre áttérek a kérdésekre, melyek levelem cimét képezik. A községi iskolák állomásai pályázatok utján levén betöltendők, a pályázókat, bármely hitfelekezethez tartozzanak is, ignorálnunk nem lehet, nem szabad. Meglehet, hogy saját felekezetű, jól képzett tanitó nem jelentkezik, hanem igenis pl. felekezetességen felül álló, felvilágosodott r. kath. egyének jelentkeznek; és e lehetőség maga után vonhatja a másik lehetőséget is, hogy ilyenek választatnak meg az isk.-szék által az egyik-másik állomásra. Ennélfogva az egyház és népnevelés vezérférfiahoz néhány kérdést intézek, melyeknek mikénti megoldása nem valami szerfelett nagy horderejű ugyan, mindamellett egész figyelem nélkül sem hagyható : 1. Tartozik-e a községi tanitó, ki róm. kath. vallású, oly községi iskolábau, hol a növendékek mind protestánsok, az úgynevezett r. kath. ünnepnapokon, melyek nekünk nem ünnepjeink s melyek megünneplése alul országos törvény alapján felmentettünk, iskolát tartani ? Mert felekezeti iskoláinkban ezen kath. ünnepnapokon is tart az oktatás. 2. Miután az iskolaszék kormányzása alatt áll az iskola , van-e ennek joga a mondottak felett határozni ? S ha azt határozza, hogy igenis, ily uapokon is tartassák iskola: kérdés, kötelessége-e a kath. tanitónak saját ünnepe megszegésével bemenni az oktatásra s mintegy lemondván saját felekezete követelte elvekről és szokásokról, magát külsőleg hozzánk ídomitsa és alkalmazza? A tanitó a községé, a község pedig, mely a kormány kisebb-nagyobb hozzájárulásával tartja fen az iskolát, protestáns. De valyon azért az iskolaszék, mely a község kifolyása és választott képviselete, kényszeritheti-e a tanitót arra, hogy üunepnapjain se vonja ki magát kötelessége (?!) teljesítése alul ? 3. Föltéve továbbá, ha a tanoncok egyrésze protestáns, másik része pedig kath., vagy megfordítva, s a kath. szülők vallási sérelmet látván gyermekeik irányában ünnepjeik meg nem tartásában, ezeket ilyenkor iskolába küldeni nem akarják : szabadságában áll-e a kath. tanitónak például az igen csekély számú kath. növendékeinek ünnepjei miatt a nagyobb számú prot. növendékeinek is szünidőt adni? Vegyük már most a dolgot megfordítva: 4. A közös iskola tanítója protestáns, a növendékek pedig kath.. vagy pedig vegyes vallásúak. Első esetben, ugy hiszem, a kath. ünnepek alkalmával a tanitónak szintén szünetelése van. De ha a tanulók vegyes vallásúak, valyon köteleztetik-e akkor a tanitó a nagyobb vagy kisebb számú prot. ifjúságot kath. ünnepeken is tanitani, hátrányára a meg nem jelent kath. ifjúságnak ? Minden ügynek van pro és kontrá-ja. Miben állapodjunk meg, ha az elősorolt esetek egyikébe kerülünk ? Mi szolgáljon irányadóul, zsinórmértékül? A növendékek, vagy azok nagyobb részének, vagy pedig a tanitónak vallása ? Talán megállhatna e tekintetben a következő axióma. Föltéve, hogy a növendékek egy felekezetbeliek: a tanitó tartsa magát hozzájuk, mert a nemzet kedveért van a fejedelem, a nyáj kedveért a pásztor, az iskolai gyermekek kedveért a tanitó. Ha pedig vegyes vallású a növendékség, legyen a tanitó akár prot., akár kath. vallású, a kath. ünnepek alkalmával talán a szünetelés volna legcélszerűbb? Méltóztassanak az illetők e kérdésekhez hozzászólani. Czipott Rezső, ev. lelkész. KÖNYVISMERTETÉS. A békés-bánáti h, h. egyházmegye 1871. évben tartott közgyűléseinek jegyzőkönyvei. Ha végigtekintünk protestáns jegyzőkönyveink és almanachjaink hosszú sorozatán, ezek közül a békés-bánáti egyházmegyéé, mint kimagasló, fájdalom, egyetlen kimagasló fog szemünkbe ötleni. Évek óta kitűnően szerkesztve, s pontos időben jelennek meg ezek, Dobay J. gyulai nyomdája mindig egyformán szép és hibátlan kiállításában ; mig egyéb efféle egyházi kiadványaink pontatlanul, Összevissza, sok egyházmegye s kerületéi meg épen esetleg látnak napvilágot. A szerkesztőségünkhöz most beküldött példányok a március 22-, 23-, 24-, és apr. 14-én Hód-M.-Vásárhelyen és a nov. 8-, 9-, 10-ikén Gyula-Váriban tartott közgyűléseket tárgyalják. Tartalmukat, mint mindig, ugy most is, nagyrészt Hajnal Ábel esperes ur előterjesztései képezik, továbbá ö állította össze, páratlan figyelemmel és dicsérendő részletezéssel a statistikai táblákat, a miknél fogva elmondhatjuk, hogy e kiadások mintaszerűsége is nagy részben az ő érdemét képezi. — Béltartalmuk elénk tárja ezen, nagyságánál és népességénél fogva inkább superintendentiának mint egyházmegyének bel- és külállapotát és viszonyait. Igy, és csakis igy van értelme efféle kiadásoknak. Annyira elismert tény, hogy bizonyítanom is szükségtelen, mennyire fontos az egyházi jegyzőkönyvek és almanachok szerkesztése, de vagy-vagy: vagy szerkesszék igazán, utánjárással, pontossággal, hogy mint vallási, társadalmi, statistikai és történelmi kútfőt használhassa mindenki, vagy pedig ne engedjék magától szerkeszt ő d n i ; mert ez esetben adatai félrevezetik az összehasonlítás nélkül dolgozókat ; az összehasonlítással, egybevetéssel működők által pedig, mint használhatlanok, zugolyba vettetnek. Fájdalom az egyházi almanachok becse, tudva a lelkiismeretlen szerkesztéseket, igen alászállott. Tudjuk, hogy a nagyrész úgy tesz az elekklésiával, hogy ha adatait beküldi jó, ha nem, ugy is jó, nem irnak nyakára, meg sem róvják — még csak azon adnotátával sem, hogy adatait nem küldötte be, hanem helyére az elmúlt évi számokat teszik,