Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-02-24 / 8. szám

törvénytárunk nem ismeri; azon törvény, melyet a minister idezett, nincs a „Corpus Juris"-ban, csak Kovachich „Vestigia comitiorum" cimü történeti érdekű gyűjteményében található. A székesfehérvári püspökkel szemben követett eljárást helyteleniti; vagy bűnös volt, vagy nem, — első esetben a törvény rendje szerint lett volna büntetendő, a másodikban nem lett volna irányában helye semmiféle eljárásnak sem. A kormány az „ad audiendum verbum regium" alkalmazásával egy absolut rendszabályt elevenitett föl. Ugy látja, hogy a kormáay minden más vallással szemben alkalmazza a modern állam elveit, csak a katholikussal szemben nem. Az alsóbb tanügyi közegek „douce violence"-al járnak el, hogy a felekezeti iskolák közösekké nyilváníttassanak. Erdődy Sándor gr. szerint, hogy a jus placeti a törvényben nincs, az természetes, ez minden állam természet adta joga. Kerkapoly Károly pénzügyminister Wenkheim László bárónak válaszol. A magángazdaságtól különbözik az államgazdaság. Az a bevételekhez alkalmazza a kiadásokat, ez a szükséglethez keresi a födözetet. Különben a gyakorlatban alig vagyunk ily scrupulosusok a kiadásokban, igy például a báró sem tett volna kifogást a Kőrös-Berettyó szabályozására nézve, mely a költségvetésben foglaltatik. (Derültség.) Az iskolákra nézve azt hiszi, hogy azokban nem a felekezeti érdek, hanem egyesegyedül a tanítás érdeke lehet irányadó. Különben szónok az iskola szabadsága mellett küzd, ebből ered a nemes verseny, mely jótékonyan hat a tanügyre. Va y Miklós b. ugy látja, hogy sok olyas dolog mondatott itt, minek a költségvetéshez nincsen köze. Szónok röviden elmondja nézeteit a költségvetésről. Nem vette észre, hogy a kormány a felekezeti tanintézetek elnyomására törekednék. Rad.vánszky Antal főispán kiemeli, hogy a placetum-jog igaz nincs töi vényben, de Magyarországban a törvénynyel hasonló jogerejü a lex consvetudinaria is, mint ezt gr. Ciráky atyja Antal, a hirneves publicista kifejté. Egyébként Magyarországban sok oly dolog van érvényben, melyről nem szól a törvény, és ismét sok oly dolog kiment szokásból, melyet a törvény rendelt. Igy pl. fönáll még a „Lutherani comburantur", de szónokot ennek dacára még nem égették el. (Derültség) Sennyey Pál b. mint a pénzügyi bizottság tagja elmondja, mily irányelvek vezették a bizottságot a költségvetés tárgyalásánál. Nem tarthatá ez hivatásának kisebb levonásokat tenni, annál kevésbé, mert a kiadások nézete szerint szükségesek. Csak általában hangsúlyozta az egyensúly föntartásának szükségét. Különben az ordinariumban mutatkozó deficit szónok meggyőződése szerint nem aggasztó, az extraordinariumban található kiadások pedig a már meghozott törvények következményei. A vallásügyre nézve szónok több téveszmét hallott fölhozatni. Nem érti, hogy katholikusok maguk kívánhatják lelkiismeretüket a placetum által békóba veretni ? Erdődy grófnak felelve, megjegyzi, hogy az államnak meg van ugyan a joga a külről és beiről jövő befolyások ellen magát védelmezni ; de ez a jog nem a placetum, ez a legfelsőbb fölügyelet joga. Sürgeti a katholikus autonomiára célzó congressusi munkálat fölvételét, hogy valahára a katholikus alapítványok saját céljaikra fordíttassanak. A mi a felekezeti és közös iskolákat illeti, neki a törvény ellen nincs kifogása, csak azon proselytismus ellen, melyet tulbuzgó közegek folytattak. Különben megnyugvást merít a közoktatási ministernek ma tett nyilatkozatából. Prónay Gábor b. a közös iskolákat szükségtelennek látja, a pénz, melyet ezekre költünk, meg lenne takarítható. A tanfelügyelői intézmény fölösleges és politikai érdemek jutalmára fordittatik. Egyedül a pap lehet a községben a valódi tanfelügyelő. Végül Pauler Tivadar cultusminister a placetum ellen fölhozott érvekre válaszol. A korona ós a magyar egyház közti viszonyt nálunk nem annyira positiv törvények, mint a gyakorlat szabályozták. Hogy a placetum királyi jog volt, mutatja az a tény is, hogy az egyházi rend soha sem emelt sérelmet miatta. Ha királyi jog nem lett volna, ugy publicistáink nem említenék azok közt. Az alsóbb tanügyi közegek meglehet követnek el túlkapásokat, de mások is tulcsaponganak: peccatur intra muros et extra. Hogy a tanfelügyelőket szakférfiak sorából igyekezett kinevezni, arra nézve hivatkozhatik legutóbbi kinevezéseire. Erre a költségvetés általánosságban elfogadtatván, a részletes vita másnapra halasztatott. Felelet az érdekes kérdésre. E lapok jelen évi folyamának 5-ik számában Törők-Szt-Miklósról egy érdekesnek jelzett kérdés volt feladva s megvitatás alá bocsátva. Előre is ki kell jelentenem, hogy a kérdést előttem nem tartalma teszi érdekessé, mert hiszen kánoni és józan észi alapon az nagyon könnyen megoldható; hanem igenis azon álláspont, melyre helyezkednek már jó előre ama „legtekintélyesebb egyének," kik e tárgyban vélemény-adásra szólittattak fel s kik a kérdést föltevő a + b tudomása szerint oda nyilatkoztak, hogy a kérdéses házasság semmis levén, annálfogva rekopulatiónak leend helye. Részemről nem látom át: minő alapon, minő okoknál fogva? A házasság, orthodox felfogás szerint is, részint erkölcsi, részint polgári jelentőségű szövetkezés. Mint erkölcsi szövetkezésnek alapja a kölcsönös személyes szeretet, egymás iránti bizalom s mindenekelőtt házastársi hűség. Mint ilyen benső egyesülésnek a szivben, a lélekben kell megtörténnie s megtörténtté teljességgel nem függ attól: összeköttetésbe hozatott-e az valamely látható, nyilvános isteni tiszteleti aktussal, vagy pedig nem ? Szeretném, ha valaki nekem, .akár az evangéliumból, akár az egyháztörténetből, be tudná bizonyitani azt, hogy a