Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-02-05 / 6. szám

A nemzet nagy halottjának végnapjait, igy irja le a „Reform." A betegség mult évi december vége felé döntötte őt ágyba; súlyosabb alakot a baj azonban csak január 5. és 8 ka közt öltött. A beteg mindazonáltal nem szűnt meg érdeklődni minden iránt s a hírlapokat figyelemmel olvasta. Innen van az, hogy ezek betegségéről igen keveset irtak, nehogy rá rosz hatással legyen, s innen hogy a közönség csak igen kevesett hallott a betegségről, sugy szólván előkészítés nélkül kell fogadni a gyászos esemény hirét. Sőt a szomorkodó család is a leggyöngédebb önfeláldozással kerülte színét is mutatni annak hogy sejti a betegség válságos voltát; mindennapi életét a szokott módon folytatá, vérző szívvel enyhítvén önmegtagadással betege állapotát. Jan. 22-kétől fogva Wagner és Korányi egyetemi tanárok naponkint konzíliumot, tartottak nála, melyekbe később Kovács Endre is meghivatott. Igen komoly fordulatot vett a betegség jan. 29-kén, midőn erős csublás állott be, mely fölöttébb kínozta a beteget, s mely miatt azután már 30-kán Bécsbe táviratoztak Skoda tanárért, ki azonban csak 314 én érkezett meg. A csuklás febr. l-sején enyhült és tegnap majdnem egészen megszűnt. Esteféle azonban szemlátomást kezdett a beteg ereje fogyni, de eszmélete nem hagyta el 5 percig halála előtt; csakhogy beszédét már nem lehetett érteni 11 órakor éjjel igen csendedesen, oly csendesen halt meg, hogy a családtagok azt gondolták, csak alszik. — Az utóbbi időkben nagy érdekkel beszélt az egyetem reformjáról s különösen érdekelte őt a vegyészi laboratórium most készülő mintája, mely a londoni műkiállitásrá fog kiküldetni. Egyébiránt az utolsó napokban legalább házi orvosával Korányival a közügyekről nem igen sokat beszélt. Egész beíegsége alatt észre lehetett rajta venni, hogy beköretkezendő halálának előérzetével bir. Vasárnap délután 2 órakor lesz itt Pesten, a boldogult lakásán (Erzsébettér 10 sz.) a beszentel és, honnan Ercsibefog a tetem szállíttatni. Itt hétfőn d. e. 11 órakor a családi sírboltba fog tétetni. Egy kis elmélkedés a reíormegylet lelett. A reformegylet eszméje megpenditésétől kezdve, a legnagjobb érdekkel olvastam az e tárgyban irt közleményeket. A törekvés ugyan is oly nemes, hogy attól a részvétet és haladást, a vallásos és erkölcsi tökéletesedést szivén hordozó mivelt és nemes lélek nem tagadhatja meg. Azonban azt hiszem, hogy azoknak, kik a reformegyletnek szükségét, a vallásos életnek végelhauyatlása miatt,vagy is a mivelt városiaknak hitetlensége, a falusiaknak pedig, hideg közönyössége miatt óhajtják, minek főokául a jelen kor által túlszárnyalt hitágazatokat tartják, nincsen egészen igázok. Mert hiszen mi vallás -tanitók, ma már a kathedrákat nem hajdani szőrszálhasogató hitcikkek feletti vitázásokra, hanem erkölcsi tanításokra használjuk. Minek következtében a hívek nemes szabad törekvését nem akadályozni, sőt a Jézus szellemében azt átalánositani törekszünk. S nem is jnondhatjuk oly kétségbe esetten, hogy az egyházi ós vallásos élet, mely a becsületességben, igazságszere tetben s általános jó cselekedetekben szokott mutatkozni, kihalt volna. Nem, sőt a vallásos kegyeletnek prot. egyházainkban még mindenütt szép és nemes jeleivel s példáival találkozhatunk. Igaz, hogy nem ugy áll a vallásos érzés, mint a mult század utolján és a jelen elején, midőn még első könyv volt az uri lakokban is a Biblia, s egyszersmind fő olvasmány is. Ez kifolyása volt az akkori elnyomatásnak politikai és állami pangásnak, ipar, tudomány fejletlenségének. Azonban szerintem a vallásos élet hanyatlásának, még egészen nem hévmérője a templomok gyérebb látogatása, a bibliának háttérbe szorulása; mert hiszen mindezek dacára is a vallásos indulat, átalában egész magyar hazánkban megszámlálhatatlan nagy és nemes tettekben nyilatkozott, s mutatja minden lépten nyomon életét és elevenségét. Mi bizonyára nem lenne igy, ha ama hitcikkek vas körmei akadályozólag hatottak volna rá. Kovács Albert ur, egy uj modern egyház alakítását, Símén Domokos, és Szekeres Mihály urak, az orthodox hitcikkelyek átalános elvetését kívánják, melyekbe uj életet lehelleni többé nem lehet. Hogy hitcikkeink némelyike változás alá van vetve tagadhatatlan. S vájjon itt e az időpont, azt ujakkal felcsérelni, azt a megindítandó mozgalom fogja megmutatni. Ez ujabb eszmék most is Németországban indultak meg, ott mint tudjuk az orthodoxia már rég harci lábon áll a modern vallásos eszmékkel. S amennyiben a protestáns egyház szervezeténél fogva a hatalom többnyire a magas polcon ülő, s több okoknál fogva orthodox főhivatalnokok kezében van, elnyomólag hatott a szabad gondolkozásra. De nálunk ily ellen