Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-12-10 / 50. szám

den más boríték nélkül. Nem tudom Pátkán ilyen-e az iszalag termése ? Ugyan e lapon valami f a rkasboszorkány nevtt mérges növényt emlit; farkasboroszlányt ismerek, de amarról nincs tudomásom s azt hiszem, a boszorkányoknak nem igen van farkuk, hogy ezt értené alatta. A 29-ik lapon emiitett f ehér málnát sem ismerem, málva és málna között nagy különbség levén. Leginkább meg lehetünk elégedve a 3 lapra terjedő IV. főrészszel (ásványország). Öt osztályba sorozza az ásványokat, u. m.: 1. földek, 2. kövek, 3. sók, 4. égőásványok, 5. ércek. — E .részre megjegyzéseket nem teszünk, mivel az apróbb hibák felett eltekintve, nagyobbak nem tűnnek szemeink elé; hanem e helyett S. urnák — soha nem számítván magamat a szakértők közé, kiknek figyelmét művére felhívja — azon szives tanácsot vagyok bátor adni, hogy máskor előbb vizsgálja meg magát s ugy fogjon a könyvírás mesterségéhez, s ne gondolja, hogy a gyermeknek minden jó, mit elébe adnak, sőt inkább ennek kell a legjobb lelki tápanyagot nyújtani, mely fejlődésére múlhatatlanul szükséges. Buza János, tanárjelölt. ISKOLAÜGY Az alsó-borsodi ref. tanitó-egylet mezöcsáthi értekezleti körének gyűlése. A „Prot. egyh. és isk. lapok" igen tisztelt olvasói előtt már egy tavalyi közleményből tudva van, hogy Alsó-Borsodban a ref. egyházmegyei tanítók egyletet alkottak; azonban azóta működése és tevékenysége felöl — fájdalom — nem igen lehetett hallani. Azóta nagyobbrészt az alakulás nehézségeivel kelle küzdenünk, s oly nemű kiválóbb mozzanat nem történt egyletünkben, mit a hazai olvasó- s népnevelésügyünk iránt érdekkel viseltető közönséggel tudatni érdemes lett volna. Most, kínálkozván alkalom, megragadom azt, hogy az első életjelt, mit egyletünk mutatott, registráljam. Mult nov. hó 28-án tartá meg ugyanis az alsóborsodi ref. tanitó-egylet mezöcsáthi értekezleti köre féléves értekezleti összejövetelét a h. papii egyházközség kebelében. Dacára a kellemetlen időjárásnak, szép számmal gyűltek össze a kör tagjai. Elnök R o z g o n y i József geleji tanitó üdvözölvén a kör tagjait, csinos és buzgó imával nyitotta meg az értekezletet, miután előadta egyszersmind összejövetelünk célját, s körvonalozta teendőinket. A suly a gyakorlati térre volt fektetve, minthogy ez által vélte a közgyűlés a legtöbb hasznot hajtani a kör egyes tagjaira nézve; s egyszersmind a helybeli kitűnő fitanitó R u s z k a y urat fel is szólitá, hogy az irvaolvasás és a számolástanitás módszerének feltűntetése végett próbaelőadást tartson. A gyakorlati előadás után az értekezlet tovább folytattatván, legelőbb is a hallott előadási módszer biráltatott meg, s az ép oly helyesnek, mint célszerűnek bizonyulván, többi tanítóinknak is követendőül ajánltatott. Ezután még több gyakorlati kérdések fölött történt eszmecsere, melyek közül kiemelendőnek tartom tiszt. Molnár Pál igricii ref. lelkész urnák, — ki folytonos érdekeltséggel hallgatá tanácskozásainkat, — azon célszerű indítványát, miszerint vele, mint Körlelkésxszel a tanítók — körlátogatás alkalmával — a szomszédtanitókat meglátogatván, az ilyenkor tartatni szokott vizsgálaton jelen lennének, hogy igy a helyesnek tapasztalt módszert saját iskoláikban is alkalmazzák, az észrevett hiányokat pedig az illető tanítóval barátságos uton megismertetvén, a helyesebb módszerre őt figyelmeztetnék. Megállapodás történt továbbá arra nézve is, hogy az ujon feladott gyermekek — az együtt vezethetés kedveért — évenkint csak egyszer, egy megbatározott időben fogadtassanak el-Általános óhaj volt az is, hogy a szenttörténetek rövid summája azon részét, melyben a zsidó nemzet története foglaltatik, ne kellene a gyermekekkel beemléztetni, hanem a helyett saját nemzetünk történetének tanítására fektettetnék a fősuly. Azonban, miután felekezeti tanítók vagyunk, e részben a kezdeményezést az egyházi kormánytól várjuk, s magunk e tárgyban érvényes határozatot nem hozhattunk. Kisegítőül ajánltatott, hogy azt elhagyva, olvastassuk és magyarázzuk az Árvaiféle ó- és uj-testomentomi szenttörténetet. Épen igy vagyunk a „vallásra való bevezetés" első részével is, mely — ha kellőleg tanítjuk a természetrajzot, — már feleslegessé vált. A jövő gyűlésre, gyakorlati előadás tárgyául a földgömb ismertetése és a természettan előadásának gyakorlati felmutatása tűzetett ki. Ezek voltak főbb mozzanatai ez első értekezletnek. Egyszersmind óhajtását nyilvánította ki a közgyűlés, miszerint a kör tagjai a jövő félévi értekezletre munkásságuk gyümölcséül, most egyelőre szabadon választott tárgyról, értekezést Írjanak. Nem sok ugyan, de tekintetbe kell vennünk, hogy még csak most kezdünk ébredezni a tétlenségből, mely eddigi elzárkózottságunkból következett. Én hiszem, hogy az egyesülés itt is megtermendi jó gyümölcseit, s remélem, hogy a jövő gyűlésről, több és szebb eredményt mutathatunk fel. Most sem hagyhatom megemlítés nélkül a példás rendet s komoly buzgalmat, melylyel értekezletünk tagjai bebizonyiták, miszerint a népnevelés ügyét nemcsak ajkaikon hordják, de tettleg is igyekeznek azt előmozdítani. Egy körülmény okozott csak visszatetszést a kör tagjaiban, s ez az, miszerint a csáthi 4 tanitó ur közül,— kik ide nem messze laknak, és e helységgel töltés által van városuk összekötve, s igy az ut roszaságát mentségül fel nem hozhatják, — egyik sem jelent meg ; mig némely buzgóbb tagtársaink messzebbről, gyalog is eljöttek értekezletünkre. Szintén ily megrovást érdemel az