Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-11-26 / 48. szám
nem fordít figyelmet az olvasókönyvekre, s végre a ministeri tervezettől eltérve, vezérkönyvéhez gyakorlókönyvet nem adott; '2. 19,410. számmal jegyzett „Zöldségtermesztés," mivel e mű sem tartalmára, sem tanmódjára, sem nyelvezetére nézve még a szerző által kitűzött célnak sem felelt meg, a ministeri tervezetet pedig, mely szerint a tanítónak a gazdaságtanra kellett volna vezérkönyvet irnia, tekintetbe sem vette; • 3. a 13.961. számú „Iskolai kézikönyv" minden népiskolák számára különbség nélkül tartalmazza: „Magyarország és a kapcsolt részek földrajzát és államtanát, az egyetemes földrajzzal és földgömbtannal kapcsolatban" ; mivel e munka minden részében alóláll a paedagogica színvonalán; analytico-cathecheticai módszere a mult századbeli beszajkózásra szánt tankönyvekre emlékeztet, sőt ferde irányú és hamis tanokat is tartalmaz. A nyomtatásban beérkezett müvek közül ajánlatra méltónak találtatott: 1. Szauter Antal és Ambrus Lajos „Tornatanitás a népiskolában", de oly feltétellel, hogy ha szerzők műszavaiKon az adandó utasítás szerint változtatnak és addig, mig a ministerium által kitűzött pályázat utján megfelelőbb könyv nem jő létre, használható egyedül a népiskolákban ; 2. Hutter Sándor berni rajztanár „Der Zeichen-Unterricht," csak tanitóképezdék, felső nép- és polgári iskolák számára s oly feltétellel, ha szerző munkája magyarnyelvre fordítását eszközli; 3. Lövényi József iráspéldányai újból ajánltatnak. Élnem fogadhatókul jelentettek ki; 1. Führer Ignás „Magyarhon földrajza egyetemes földirati vázlattal", minthogy ezen mü a régi földrajzi könyvek modorában, ezek adatai és meghatározásai nyomán összeállított rideg rendszerű tankönyv; a földrajz tanítása módszerét távolról sem érinti, a tanítónak ebben vezérlő utmutatást nem ad, hamis vagy nem kellően kimeritő földrajzi adatokat tartalmaz, irálya is dagályosan fellengző stb. 2. Dürringer János alak- és mértana, mivel e mü, habár a tanitás anyaga tudományos szempontból jól is van benne rendezve, — nem egyéb, mint elvont száraz tételek és meghatározások összeállítása gyakorlati alkalmazás nélkül, a tanitó tájékozására egyetlen utmutatást sem nyújt. 3. Deutsche Spraehlehre für Obere Classen von Joh. H. Schwicker, jóllehet e könyv tartalmára nézve teljes és kimeritő s benne az anyag felosztása természetszerű, nyelvezete ós nyelvtani meghatározásai szabatosak; mindazáltal, mivel alkalmazási példái magasabb felfogást igényelnek, mint milyennel akár a polgári iskolák, akár a képezdei növendékek bírhatnak; mivel módszertani eljárásában a közlő tanalakot követi s nyelvtanitási vezérkönyvnek nem tekinthető, hanem inkább nyelvtani eredménytárnak ; mivel szerző abból indulva ki, hogy a ki használni akarja, módszertanilag teljesen tájékozva van s e miatt sem vezérkönyvet, sem módszeres utasítást nem irt hozzá: ezeknél fogva sem nép-, sem felső nép-és polgári iskolákba kézikönyvül nem ajánlható. 4. Spitzer bécsi tanitó „Lesebuch für Volksschulen", mivel szerző a magyar hazai viszonyokat ós irodalmat tekintetbe nem vette : könyve a magyarországi iskolákban nem használható. 5. Babics Kálmán „Néptanodai nevelés és oktatás vázlatokban" cimü könyvéről következő Ítélet alapíttatott meg : mivel hogy e könyv sok feleslegest fog'al magában, mely miatt még a tapasztalt tanitó is alig képes a lényegest a kevésbbé lényegestől megkülönböztetni; mivel hogy a szabályok előadásában sem nem szabatos, sem nem határozott; mivel a tanitókra nézve szükséges sok ismeret hiányzik belőle és még ezek mellett a könyv felekezeti színezetű ; mivel e könyv felosztása és elrendezése ellenkezik a ministeri tantervvel: mindezeknél fogva — habár méltánylandó szerző olvasottsága s a nevelésügy iránti buzgósága, tankönyvül még sem ajánlható. 6. Orbán József „Kézikönyv az egyetemes és hazai történelemtanítására, életrajzi irányban, a hozzátartozó vezérkönyvvel* c. munkára következő ítélet állapíttatott meg : az úgynevezett vezérkönyv nem vezérkönyv, mert a bevezetést és az első három cikket leszámítva sehol sem ad a tanítónak utasítást tárgya kezelésére, továbbá szerző többet ad elő, mint a mennyit a népiskola számára szánt ily könyv magában foglalhat, s az, a mit magában foglal, nincsen a tervezet szellemében irva, különösen Magyarország történetét nem életrajzilag tárgyalja; szerző nem ment a felekezetiség színezetétől sem: ezeknél fogva, habár el kell is ismerni, hogy szerző különösen a világtörténeti részben a főbb eseményeket helyesen ki tudta választani, hogy világos előadásával az e nemű müvek mellett nem csak megállhat, hanem azokat sokszor felül is múlja, fenebbi két sarkalatos hibájánál fogva községi iskolákba még sem ajánlható. 7. Lövényi József „Ütenyirási vezérkönyve," mivel ilynemű mü a ministerium által kiadott ABC által egészszen helyes utasítással már forgalomban van, különben is e könyv elébb tárgyalja a német és azután a magyar betűk irását: népiskolákba nem ajánlható. Végre a most forgalomban levő Felkl-féle földgömbök mellett a tervező bizottság a Berlinben megjelenő Schotle Ernő-féle fő-, sima és domború földgömböket is ajánlatra méltóknak tartja. A vallás- és közoktatásügyi ministerium jövő 1872. aug. első napjára következő népiskolai munkák megírására hirdet nyilt pályázatot. A tankönyvek az 1868-ki „Néptanítók lapja" 41. 42. számában kihirdetett alaptervezet szellemében é? a népiskolai tanterv utmutatása szerint készítendők: