Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-11-26 / 48. szám

betűi, oly productumot mutatott elő, a mely a hazafias elmélkedések legexcelleusebb beszéde mellett is nem csak megállhat, de kétessé tenné a pályakoszorut. Izrael romlása. Mi a legszebb ékesség a nyomorúság napjaiban? A keresztyén békesség, egyik legszebb ékesség. E beszédek szerzője a szép tollú Győry Vilmos, kinek gondolatokban és érzelmekben gazdag irálya s egyszerűségében fenséges ir- és szónoki modora sokkal ismeretesebb a nagy közönség előtt, mint hogy róla szólnunk kellene. Torkos Károly ugyancsak orosházi ev. lelkész a következő beszédben : Az ur mindeneketjói cselekedett, sorakozott a munkatársak közé. Nem tudjuk elgondolni, a szerénység vagy a hoszszadalmas elhatározás-e oka annak, hogy e kitűnő egyházi férfiú, s nemcsak Orosházának, de Kecskemétnek is, valláskülönbség nélkül mind e mai napig kedves és feledhetetlen embere és papja, előbb nem szerencséltette e füzeteket nagyrabecsült közreműködésével. Mit szól a szeretet szemben aszerencsétlennel? Hidegkút regényes völgyéből az estvéli harang sem hangzik kedvesebben, mint Bauer Adolf ezen érzelemdus, szivhez s^óló gyönyörű beszéde. Keresztyén ember nem aggódhatik fölöttébb ajövendő miatt. A halál, mintjóltevő. Mivé tesz1 az embert az isten iránti igaz szeretet? Ezen elmélkedések Horváth Sándor győri ev. lelkésztol-Iából származtak, kinek sajátságos modoráról, merész állításairól, irályának mesteri fordulatairól elég legyen csak annyit megjegyeznünk, hogy ő nem csak meglep és gondolkodóba ejt, de valóban élvezetes olvasmányt nyújt, s teljes mértékben ki is elégit. Török József pesti s. lelkész igazán gyakorlati és érett beszéddel gazdagitá e kötetet, melynek tárgyai: Mi a teendőnk, ha valaki rosz véleményben van felőlünk? Hol van a miéink iránti szeretetnek a határa? Honnan van az emberben a képmutatás? Ezek után Zelenka Dániel ily cimü beszéde : Nagyhatalom abün s gazság; nagyobb az erény s igazság — következik, melyről elég legyen csak annyit mondanunk, hogy mellette az érdemekben megőszült szerzőnek neve eléggé kezeskedik. Ismét egy ref. lelkész és tractualis assessor, Mihálos Elek, Erdélyből, a ki Stapfer után dolgozik ugyan, de oly szabadon és oly magyar zamattal, hogy pár hely kivételével alig volna az ember képes sejteni is, hogy idegen forrásból merített. Vigasztal ásunk kedveseink sirja felett, Sas Lajostól. Szép tehetség nyilatkozik e beszédben, s irálya is szép és igen kedves; de a zomaticus fölfogás, mondhatjuk btiperortbodoxia egy kissé mégis émelygőssé teszi. Még két beszéd van hátra, az első: Lesz feltámadás, a föntebb emiitett Holles Dánieltől, de a mely figyelmünket először kikerülte, hogy szintén e szerzőtől származott; — a másik pedig : M e 1 y i k a jó szőlővessző? Turcsányi Andor körmendi ev. lelkésztől. Az elsőről ha szólni akarnánk, ismételnünk kellene a föntebb mondottakat; a másodikról pedig csak ennyit egyszerűen : az a jó szőlővessző, a melyik jó bort terem, s hogy e beszéd, si licet est calamo ludere, a hegyek uemes nedvének melyik fajához tartozik, Ítélje meg a tisztelt olvasó. És ha most tisztelt olvasó e beszédtár-folyamot ügyszeretettel és elfogulatlanul keresztül olvasod, nem kételkedünk a felől, hogy nemcsak életrevaló, de egyetemes szükséget pótolónak fogod elismerni és Ítélni e vállalatot, s nemcsak közreműködésed, de filléreiddel is sietni fogsz ennek fentartásához. Más oldalról a szerkesztő iránt is legyen szabad kifejeznünk azon óhajunkat, hogy a jövő évi folyamokban, a modern irány és szellem fényes jeleivel mi is bővebb mértékben találkozhassunk, s a mi Németországban a „Predigt der Gegenwart", e beszédtár az legyen mi nékünk. Sz. S. ISKOLAÜGY A vallás- és közoktatási ministerium jelentése a pályázatra és ajánlásra beérkezett népiskolai könyvekről. Az 1871. évi julius 15-ik napjára kitűzött határidőre hét darab pályamű érkezett be; ezeken felül kilenc szerző küldötte be nyomtatásban megjelent s közkézen forgó munkáját leginkább a végett, hogy ha a birálat müveik felett kedvező leend, a népiskolai kézikönyvek sorába vétessenek fel s ajánltassanak. A pályázatra beérkezett kéziratok közül négy a biráló bizottság által kijelölt módosítások megtétele után kinyomatásra és jutalomra méltónak ítéltetett ; három, mint a melyek sem tartalmilag, sem módszertanilag nem találtattak alkalmasaknak, elfogadásra méltónak sem tartatott. Megjutalmazásra méltónak Ítéltetett: 1. Nagy László Vezérkönyve a magyar nyelv oktatásában a III. és IV. osztály számára, a hozzátartozó gyakorlókönyvvel; 2. Gáspár János Magyar olvasókönyve az V. és VI. osztály számára; 3. Szenthe József Számtani vezérkönyve az I. és II. osztály számára; 4. Bartalus István Énektanitó vezérkönyve a hozzá való éneklő ABC-ékkel a III. ós IV. osztály számára. Szerzőjének visszaadatni határozta t o 11: 1. a 11,637. számmal jegyzett vezérkönyv a magyar nyelv tanításában, mivel tanítási eljárásában a mintaleckéket szándékosan mellőzi, a példák kiválasztásában