Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-11-26 / 48. szám

betűi, oly productumot mutatott elő, a mely a ha­zafias elmélkedések legexcelleusebb beszéde mellett is nem csak megállhat, de kétessé tenné a pályako­szorut. Izrael romlása. Mi a legszebb ékesség a nyomorúság napjaiban? A keresztyén békesség, egyik legszebb ékesség. E beszédek szerzője a szép tollú Győry Vilmos, kinek gondolatokban és érzelmekben gazdag irá­lya s egyszerűségében fenséges ir- és szónoki modora sokkal ismeretesebb a nagy közönség előtt, mint hogy róla szólnunk kellene. Torkos Károly ugyancsak orosházi ev. lelkész a következő beszédben : Az ur minde­neketjói cselekedett, sorakozott a munkatár­sak közé. Nem tudjuk elgondolni, a szerénység vagy a hosz­szadalmas elhatározás-e oka annak, hogy e kitűnő egy­házi férfiú, s nemcsak Orosházának, de Kecskemétnek is, valláskülönbség nélkül mind e mai napig kedves és feled­hetetlen embere és papja, előbb nem szerencséltette e füzeteket nagyrabecsült közreműködésével. Mit szól a szeretet szemben aszerencsét­lennel? Hidegkút regényes völgyéből az estvéli harang sem hangzik kedvesebben, mint Bauer Adolf ezen érzelemdus, szivhez s^óló gyönyörű beszéde. Keresztyén ember nem aggódhatik fölöttébb ajövendő miatt. A halál, mintjóltevő. Mivé tesz1 az embert az isten iránti igaz szeretet? Ezen elmélkedések Horváth Sándor győri ev. lelkésztol-Iából származtak, kinek sajátságos modoráról, merész állításairól, irályának mesteri fordulatairól elég legyen csak annyit megjegyeznünk, hogy ő nem csak meglep és gondolkodóba ejt, de valóban élvezetes olvasmányt nyújt, s teljes mértékben ki is elégit. Török József pesti s. lel­kész igazán gyakorlati és érett beszéddel gazdagitá e kötetet, melynek tárgyai: Mi a teendőnk, ha va­laki rosz véleményben van felőlünk? Hol van a miéink iránti szeretetnek a határa? Honnan van az emberben a képmutatás? Ezek után Zelenka Dániel ily cimü beszéde : Nagyhatalom abün s gazság; nagyobb az erény s igazság — következik, melyről elég legyen csak annyit mondanunk, hogy mel­lette az érdemekben megőszült szerzőnek neve eléggé kezeskedik. Ismét egy ref. lelkész és tractualis assessor, Mihálos Elek, Erdélyből, a ki Stapfer után dolgozik ugyan, de oly szabadon és oly magyar zamattal, hogy pár hely kivételével alig volna az ember képes sejteni is, hogy idegen forrásból merített. Vigasztal á­sunk kedveseink sirja felett, Sas Lajos­tól. Szép tehetség nyilatkozik e beszédben, s irálya is szép és igen kedves; de a zomaticus fölfogás, mondhat­juk btiperortbodoxia egy kissé mégis émelygőssé teszi. Még két beszéd van hátra, az első: Lesz feltáma­dás, a föntebb emiitett Holles Dánieltől, de a mely figyelmünket először kikerülte, hogy szintén e szerzőtől származott; — a másik pedig : M e 1 y i k a jó sző­lővessző? Turcsányi Andor körmendi ev. lelkésztől. Az elsőről ha szólni akarnánk, ismételnünk kellene a föntebb mondottakat; a másodikról pedig csak ennyit egyszerűen : az a jó szőlővessző, a melyik jó bort terem, s hogy e beszéd, si licet est calamo ludere, a hegyek uemes nedvének melyik fajához tartozik, Ítélje meg a tisztelt olvasó. És ha most tisztelt olvasó e beszédtár-folyamot ügyszeretettel és elfogulatlanul keresztül olvasod, nem kételkedünk a felől, hogy nemcsak életrevaló, de egyete­mes szükséget pótolónak fogod elismerni és Ítélni e vál­lalatot, s nemcsak közreműködésed, de filléreiddel is sietni fogsz ennek fentartásához. Más oldalról a szerkesztő iránt is legyen szabad kifejeznünk azon óhajunkat, hogy a jövő évi folyamokban, a modern irány és szellem fényes jeleivel mi is bővebb mértékben találkozhassunk, s a mi Németországban a „Predigt der Gegenwart", e beszéd­tár az legyen mi nékünk. Sz. S. ISKOLAÜGY A vallás- és közoktatási ministerium jelentése a pályázatra és ajánlásra beérkezett népiskolai köny­vekről. Az 1871. évi julius 15-ik napjára kitűzött határ­időre hét darab pályamű érkezett be; ezeken felül kilenc szerző küldötte be nyomtatásban megjelent s közkézen forgó munkáját leginkább a végett, hogy ha a birálat müveik felett kedvező leend, a népiskolai kézikönyvek sorába vétessenek fel s ajánltassanak. A pályázatra beérkezett kéziratok közül négy a biráló bizottság által kijelölt módosítások megtétele után kinyomatásra és jutalomra méltónak ítéltetett ; három, mint a melyek sem tartalmilag, sem módszertanilag nem találtattak alkalmasaknak, elfogadásra méltónak sem tartatott. Megjutalmazásra méltónak Ítéltetett: 1. Nagy László Vezérkönyve a magyar nyelv okta­tásában a III. és IV. osztály számára, a hozzátartozó gyakorlókönyvvel; 2. Gáspár János Magyar olvasókönyve az V. és VI. osztály számára; 3. Szenthe József Számtani vezérkönyve az I. és II. osztály számára; 4. Bartalus István Énektanitó vezérkönyve a hozzá való éneklő ABC-ékkel a III. ós IV. osztály számára. Szerzőjének visszaadatni határoz­ta t o 11: 1. a 11,637. számmal jegyzett vezérkönyv a magyar nyelv tanításában, mivel tanítási eljárásában a minta­leckéket szándékosan mellőzi, a példák kiválasztásában

Next

/
Thumbnails
Contents