Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-11-26 / 48. szám

azon rende ete, mely s?.erint a symbolicus trnkönyvektől eltérni semmiképen nem szabad, micsoda vészteljes eredményeknek lön előidézője a német nép valláserkölcsi életében \ a megkövesült tanformákat híven hirdették a papok, hanem üres templomokban; a tanformák bilincsei között lehervadtak a vallásos szabad szellemnek nemes tetteke , áldozatokat gyümölcsöző szép virágai. E tárgyra még visszatérünk. Mocsán, 1871. november 7. Pereszlényi János, reform, lelkész. Könyvismertetés. gj^TProtestantisches Eirchenrecht vornemlich dasder EvangelischenAugsburgerBekenntnisses in Siebenbűrgen^ von Friedrich Schuler von Libloy, o. ö. P r ofessor ander k. u. Rechtsakademie, etc. (Hermannstadt, 1871. Closius.) Az élénk öröm és lehangoltság váltakozó ellentétes érzelmeivel lapoztuk át e könyvet. Örülnünk kell megjelenésének, mert a magyar királyság prot. egyházának jogtanát oly tökéletesen egy munka sem tárgyalta még, mint ez. A munka négy részre oszlik : 1. az alkotmányról, 2. a kormányzásról, 3. a felekezeti házassági jogról, 4. az egyházi vagyonról szól. Bevezetésében két iven át értekezik az egyház és egyházi jogtan fogalmáról, s elősorolja a jogforrásokat. Meghatározásai mindenütt a modern theologiai és jogi elveken nyugosznak, s a német protestáns egyletről következőleg nyilatkozik: „az uralomvágyó dogmatismus ellen és az evangyéliumi lelkiismereti szabadság s a községi életen alapuló német nemzeti egyház helyreállítása mellett küzd, melyben a türelmetlenség daemona félre vonul, s a keresztyénség a miveitekre nézve is mint ethikai és társadalmi hatalom életbe lép, a confessionalismus pedig az embereket nem lesz képes egymástól elválasztani." Jogi álláspontja a presbyter-zsinati elv. „Az evangéliumi egyházaknak az egyesek lelkiismereti életén kell nyugodni, e követelésnek pedig csak oly alkotmány felel meg, melyben minden egyes lényeges alkotó része az egész szervezetnek, s hivatása mértéke szerint joga és kötelessége az egyházi életben tettleg és erkölcsi felelősség által részt venni. Leginkább a presbyter-zsinati alkotmányban lehetséges a tagok szabályszerű öszszemüködése ugy az egyes, mint az egyetemes egyházban". (34. 1.) Az egyes részekben főként az erdélyi evang. egyház viszonyait tárgyalja ; de átalában felöleli a magyar protestantismus mindenik részének jogi viszonyait, és e célra felhasznál minden forrást, monographiákat, szóval mindent, a mit csak irtunk, oly szorgalommal, alapossággal és kimerítően, a mint csak a német szokta. Ha a magyar protestantismus mai képét, ugy bel- mint jogi élete szempontjából meg akarjuk ismerni, teljesebb segédkönyvet nem találhatunk, mint a Schuler Libloy egyházi jogtana. Ez pedig mig egyfelől örömünkre szolgál, s a tudós szerzőnek érte egész elismeréssel adózunk, másfelől lehangoltságot ébreszt bennünk azon tudat, hogy a magyar prot. egyház kimeritő jogtanát először német nyelven irták meg. Igy jártunk történetünkkel is. Fessler jóval megelőzte Horváth Mihályt és Szalayt, s tán igy járunk a magyar prot. egyház történetével íj;, melynek megírásához negyedfél század múlva egy eretnekitett uj egylet tette meg az első lépést. Mi ismerve az erdélyi evangelikus testvéregyháznak túlnyomóan modern theologiai álláspontját, nagyon kifejlett egyházszervezetét s papjainak tudományos készültségét, mindig fájlaltuk, hogy köztünk és köztök semmi érintkezési alkalom nincs, mintha két külön világrészben laknánk, és ott is különböző felekezeteknek volnánk tagjai. Vajha a megalakult protestánsegylst legalább a tár sadalmi téren egymás barátságára vezetne. Prot. egyházi beszédtár. Évnegyedenként egy-egy kötetben megjelenő s az egyházi év minden Ünnep- s vasárnapjára szóló beszédgyüjtemény. Szerkeszti Margocsy József, irsai ev. lelkész s a pestmegyei esperesség aljegyzője. IV. kötet. Pest, 1871. Petrik Géza. 159 1. Ára az egész négy kötetnek 4 frt 60 kr. A kéz alatti kötetben, a jelen beszédtár ez évi folyama véget ért. Nem szükség tehát keresett szavakban e kötetnek jelességét és érdemeit hirdetnünk; itt van ime a befejezett mű, ha tehát megérdemli a dicséretet, legyen maga magának szószólója, miután a tettek a legékesebb szavaknál is mindég többet érnek. A mi a tartalmat illeti, e kötetben 24 beszéd foglaltatik, s igy az egész egyházi idényre szóló beszédsorozat befejeztetett. Biztosíték az élet kísértetei ellenében. E beszéddel nyitja meg Szabó József ref. lelkész a jelen kötetet, melyről tekintve az egyszerű és praktikus tárgyalást és kivitelt, méltán elmondhatjuk, hogy a népnek való beszéd. Ezután Görömbei Pál, hasonlóképen ref. lelkész következő cimü elmélkedésével találkozunk : Minden vétek, minden b ti n egyegy Góliát az élet mezején, s ilyenekül mutatja fel a kevélységet, az önhittséget, az önfejüséget és az irigységet. Ezen eleven, festői és frappans beszédre egyabet nem mondunk, mint azt, hogy éljen a szerző. Jézus a szilárdság, ennek szerzője Holles Dániel ev. lelkész. E beszéd ismét élénk bizonyság a felől, hogy szerző nem csak iró, hanem szónok is a szó legvalódibb és legszebb értelmében. E beszéd után a szerkesztő nevét találjuk, a ki a kővetkező beszédben: Jeruzsálem romjai a legszentebb meghagyások 95*